165596. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugár 90 foknál nagyobb szögű eltérítésre, színes televízió képcsőhöz
A 10 vevőfokozat szinkronjel 18 leválasztóba is táplál jeleket. A szinkronjel 18 leválasztó jelkimenete tirisztoros rendszerű (például a 3 452 244 számú USA szabadalmi leírásban ismertetett) vízszintes eltérítő 20 fokozattal van összekötve. A tirisztoros eltérítő 20 fokozat kimenete a 16 tekercsrendszer vízszintes eltérítő tekercseinek H, H' bemeneti kapcsaival van összekötve. Ezek a kapcsok a (szaggatott vonalakkal ábrázolt) vízszintes eltérítő tekercsek 21A és 21B tekercsfeleit párhuzamos kapcsolásban hajtják meg. A szinkronjel 18 leválasztó szinkronizáló jelkimenete kvázi-komplementer szimmetrikus, B osztályú, ellenütemű tranzisztoros függőleges eltérítő 22 fokozattal is össze van kötve. A függőleges eltérítő 22 fokozat kimenete a 16 tekercsrendszer függőleges eltérítő tekercseinek V, V kapcsaival van összekötve. Ezek a (szaggatott vonalakkal feltüntetett) függőleges eltérítő 23A és 23B tekercsfeleket soros kapcsolásban hajtják. A 2, ábrán olyan kapcsolást tüntettünk föl, amelyet az 1. ábrán látható kvázi-komplementer szimmetrikus függőleges eltérítő 22 fokozatban alkalmazhatunk. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés függőleges eltérítő jel erősítő, amelynek (a) NPN típusú 30 tranzisztort tartalmazó vezérlő fokozata van, ez (b) kvázi-komplementer szimmetrikus, B osztályú, ellenütemű kimenettel ellátott erősítő párhuzamos csatornáira két azonos fázisú bemeneti jelet ad. Az erősítő két komplementer meghajtó fokozatot tartalmaz (amelyek mindegyikében egy-egy NPN típusú 40 tranzisztor és PNP típusú 50 tranzisztor van). Ezek két hasonló típusú kimeneti teljesítmény fokozatot hajtanak meg (amelyekben NPN típusú kimeneti teljesítmény 60 és 70 tranzisztorok vannak). A kvázi-komplementer szimmetrikus erősítő kapcsolás működési elvének általános ismertetésével kapcsolatban már említettük H. C. Lin 1959. július 21-én kelt 2 896 029 számú USA szabadalmát. A gyűrűalakú tekercsrendszer függőleges eltérítő tekercsének 23A és 23B féltekercseit (a kimeneti 60 és 70 tranzisztorok emittereivel összekötött) kimeneti zérus kapocsról elektrolitikus csatoló 81 kondenzátort tartalmazó és kiválasztó 83 ellenálláson át földelt áramkörökön át látjuk el eltérítő árammal. A kiválasztó 83 ellenállás földeletlen végénél az erősítő kimeneti áramkörében levő negatív visszacsatoló F kapocs és a meghajtó 30 tranzisztor bázisa között 86 kondenzátort tartalmazó negatív visszacsatoló hurok van. A 86 kondenzátor váltakozó töltése és kisütése az egyenáramú (B+) táppontról 105 és 107 ellenállásokon és periódusosán vezető kisütő 100 tranzisztoron át a jól ismert Miller integrátor elv értelmében lineáris fűrészfeszültséget eredményez. Ha a kisütő 100 tranzisztor bázisára a kimeneti áramkör P kapcsáról kimeneti impulzusokat csatolunk vissza, a kisütő és a kimeneti fokozatok között önmagában ismert módon astabil multivibrátoros hatás létesül, aminek következtében a függőleges eltérítő áramkör a 3 televíziós képfrekvenciánál valamivel kisebb frekvencián önrezgésbe jön. A rezgéseket megfelelő ütemben és fázisban az S kapcson megjelenő szinkronjelből származtatott függőleges szinkronizáló impulzusok vezérlésével szabatosan szinkronizáljuk. A továbbiakban a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezést részletesebben tárgyaljuk, hogy a találmány bizonyos jellemzőivel biztosított működésbeli előnyöket kellő megvilágításba helyezhessük. A 86 kondenzátort, amelynek feladata, hogy a bemeneti fűrészfeszültség felfutó ágát létrehozza, változtatható 105 ellenállást (amely lehetővé teszi a képmagasság vezérlésének beállítását), állandó 107 ellenállást (amely a maximális képmagasságot korlátozza), nyitóirányban előfeszített 84 diódát és (kis értékű) kiválasztó 83 ellenállást tartalmazó töltőáramkörön át töltjük. A töltési feszültséget a hálózati feszültség ingadozásaival szemben azzal stabilizáljuk, hogy a változtatható 105 ellenállást a 103 ejtőellenállás és 121 szűrőkondenzátor csatlakozási pontjához kötjük. A 121 kondenzátort stabilizáló 120 Zener dióda hidalja át. A 84 diódának jelenléte a töltő áramkörben biztosítja, hogy a meghajtó 30 tranzisztor nyit, mihelyt a kisütő 100 tranzisztor zár. A kisütő 100 tranzisztor vezetése alatt a 30 tranzisztor bázisa földelve van. Amikor a kisütő 100 tranzisztor zár, töltőáram kezd folyni és ez nyitóirányban előfeszíti a 84 diódát. Ennek következtében a 30 tranzisztor bázisfeszültsége közel a Vbe feszültségre ugrik (ezt a feszültséget a diódatípus megválasztása szabja meg), amely a 30 tranzisztor nyitásához szükséges. A 84 dióda elhagyásával és az általa okozott feszültségugrás elmaradásával a kondenzátor töltési karakterisztikájától függően a tranzisztor késleltetve nyitna. A Vbe feszültség szükséges értékének ilyen lassú elérése nemcsak azért hátrányos, mert megnöveli a visszafutás idejét, hanem azért is, mert a töltési időállandó a képmagasság vezérlésének beállításával összhangban változik, aminek a visszafutási idő nemkívánatos változása lenne a következménye. Jóllehet feszültségugrás ez esetben meglehetősen bizonytalan lenne, minthogy értéke a képmagasság vezérlésének beállításával változnék. Ezzel ellentétben a 84 diódával létesített feszültségugrás viszonylag állandó és a képmagasság vezérlésének beállításától független. Ha azonban az állandó értékű diódafeszültséget növelni akarjuk, a visszacsatoló hálózatba a 84 diódán kívül kis értékű ellenállást is iktathatunk. A nyitó 84 dióda egyirányú jellege miatt jelenléte a kisütő 100 tranzisztor vezetése alatt a 86 kondenzátor kisülését illetően nehézségeket okozhat. Ezeket kiküszöbölhetjük, ha a 84 diódát ellentétesen polarizált 85 diódával söntöljük. A 85 dióda felfutás alatt nyitott áramkörű, de visszafutás alatt a nyitás értelmében van előfeszítve, amikor a 100 tranzisztor vezet. Ezzel teljessé teszi a kisütő kör kis impedanciájával kapcsolatos követelmény kielégítését.
