165594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás idomtestek előállítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból, különösen elektromos berendezések oltókamráihoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 17. Lengyelországi elsőbbsége: 1971. III. 18. (P-146 985) Közzététel napja: 1974. Hl. 28. Megjelent: 1975. XH. 31. (PO-511) 165594 Nemzetközi osztályozás: C 03 c 3/12, C 04 b 31/02, 35/64, H 01 ,h 9/32, H Olt 1/10, H 01 b 3/02 Feltalálók: Krynski Jeizy Julian elektromérnök, Supel Zygmunt elektromérnök, Auleytner Kazimierz Bonawentura tanársegéd, Depciuch Tadeusz Stanislaw geokémikus, Przenioslo Stanislaw Marian geológus, Warszawa, Lengyelország Tulajdonos: Politechnika Warszawska, Warszawa és Instytut Geologiczny, Warszawa, Lengyelország Eljárás idomtestek előállítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból, különösen elektromos berendezések oltókamráihoz 1 2 A találmány tárgya eljárás idomtestek előállítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból. A találmány szerinti eljárással előállítható idomtestek különösen elektromos berendezések, így elektromágneses kapcsolók, védőkapcsolók és vil- 5 lámvédő szikraközök oltókamráiban alkalmazhatók. Kapcsolók, védőkapcsolók és villámvédő szikraközök oltókamráihoz, valamint számos más célra használnak 10 kerámiai anyagokat, valamint üvegcsillámalapú anyagokat. Oltókamrák készítéséhez az említett kerámiai anyagok közül csupán néhány, így például a korund- és a cirkónium-tartalmú anyagok (600-as 15 és 700-as csoport) tekinthetők kielégítőnek. Azonban ezek az anyagok is zsugorodnak kiégetés közben, így nem alkalmasak keskeny nyílású villámvédő szikraköz kamrák előállításához, ahol a méreteket igen pontosan be kell tartani. Még e 20 két legjobb alapanyagtípus használata esetén is mintegy 1800 C°-ra vagy annál nagyobb hőmérsékletre van szükség az idomtestek előállításához. Az ilyen nagy hőmérséklet biztosítására bonyolult berendezéseket kell üzembe állítani. 25 Az üvegcsillámalapú anyagok jó dielektromos és mechanikus sajátságokkal rendelkeznek, és e tekintetben elérik a kerámiai anyagokat, nagyobb hőmérsékleten (200 C° fölött) előnyösebbek a 30 kerámiai anyagoknál. Ezen felül az anyagok a technológiai eljárás során nem zsugorodnak, a sajtoláskor kapott alakjukat és méretüket pontosan tartják. Ezekből az anyagokból bonyolult alakú idomtesteket is elő lehet állítani a mérettűrés határain belül. Az üvegcsillámból előállított anyagok elektromos ívfényben részben elbomlanak. Ezt a tulajdonságukat néhány oltókamratípusban, például villámvédő szikraközök kamráiban az ív gyors kioltására lehet használni. Az üvegcsillámalapú anyagokból könnyebben lehet idomtesteket készíteni, mint kerámiai anyagokból. Az előállítási eljárás rövidebb időt vesz igénybe és alacsonyabb, 700 C° alatti hőmérsékleten végre lehet hajtani. Gázleadó szervetlen szigetelőanyagok előállítására már ismeretes eljárás. Az eljárás lényege, hogy porított, 0,2 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű bór-ólomüveg port vagy bór-nátriumüvegport 0,5 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű muszkovit töltőanyaggal kevernek össze, majd a keveréket mintákban formákká préselik és szinterezik. Az alkalmazott bór-ólomüvegpOr összetétele például a következő (súly%-ban, az oxidkomponensekre vonatkoztatva): PbO 65-85% B2 0 3 15-35% CaO legfeljebb 3% MgO legfeljebb 2% 165594
