165569. lajstromszámú szabadalom • Reverzálható forgás-, illetve haladásirányú léptető motor

5 165569 6 kedvéért az A hajtószerv és a hozzácsatolt 4 csap mozgatásához felhasznált pneumatikus ill. hidraulikus jelet a-val, amely erőképző, térválasztó elemek (pl. membrán, dugattyú, golyó, stb.) segítségével a 4 csapot a 3. ábrán feltüntetett a 5 helyzetben tartja, amikor „1" jelszintű, vagyis tápnyomásértékű. A 4 csap alsó helyzetét, amelyet az a pneumatikus ill. hidraulikus jel „0" értékéhez vesz fel, 1-val jelöljük. A B hajtószervhez csatolt 5 csap helyzeteire, valamint 10 vezérlésére szolgáló b pneumatikus ill. hidraulikus jelre hasonló jelölést vezetünk be. Amikor b pneumatikus ill. hidraulikus jel „1" szintű, akkor felső, a 3. ábrán jelölt b helyzetben van, ellenkező esetben „0" jelszint esetén b helyzetet 15 foglalja el. A 4. ábra a pneumatikus ill. hidraulikus léptetőmotor működtetéséhez szükséges a és b vezérlőjelek időbeli sorrendjét mutatja be, abban 20 az esetben, amikor a 3. ábrán bemutatott 19 trapézpályát balra, valamint jobbra kívánjuk elmozdítani és ennek megfelelően az 1 hajtott tengelyt ill. hajtott lineárisan elmozduló szervet elfordítani ill. elmozdítani. Az a és b vezérlőjelek 25 felrajzolásához a 3. ábrán feltüntetett állapotból indultunk ki, amely szerint úgy az a, mint a b vezérlőjel „1" értékű. Első lépésben a p léptető impulzus hatására a 30 b vezérlőjelnek kell megváltoznia, „0" értéket felvenni. A b vezérlőnyomás megszűnésekor a B hajtószerv a hozzácsatolt erőátvivő 5 csappal a 17 irányba kezde el mozogni. Az elmozduláshoz szükséges erőt az 1. ill. 2. ábra szerinti 35 léptetőmotor esetén az előfeszített 8 rugóval hozzuk létre. A B hajtószervhez rögzített erőátvivő 5 csap felső b helyzetéből kiindulva, először a 21 X-tengellyel párhuzamos szakaszon halad végig, ekkor még a 19 trapézpálya 40 elmozdulása nem, következik be. A 19 trapézpálya akkor mozdul el, akkor fog negyedes periódus értékkel balra tolódni, amikor az erőátvivő 5 csap a negatív iránytangensű 20 ferde szakaszra belép és lefelé haladtában az alsó részen található 21 45 X-tengellyel párhuzamos szakaszra kilép. Az elfordulás ill. elmozdulás alatt az a vezérlőjel „1" értékű, nem változik. A nyugalomban lévő A hajtószerv erőátvivő 4 csapja nem akadályozza a mozgást, mert a 19 trapézpálya felső 22 50 ^»-tengellyel párhuzamos szakasza negyed periódus hosszúságban enged elmozdulást. További p léptető impulzus hatására akkor következik be egy újabb negyed periódus értékű elmozdulás, ha az a vezérlőjelet változtatjuk meg, „1" értékről „0"-ra. 55 Az előző elfordulás ill. elmozdulás miatt az A hajtószerv erőátvivő 4 csapja került a 19 trapézpálya negatív iránytangensű 20 ferde szakaszára, így a 4 csap 7 irányú elmozdítása okoz egy újabb elfordulást ill. elmozdulást. Az 1 60 hajtott tengely ill. hajtott lineárisan elmozduló szerv ezen mozgása során a B hajtószerv nyugalomban van, mert a b vezérlőjel változatlanul „0" értékű. A nyugalomban levő B hajtőszerv erőátvivő 5 csapja az alul elhelyezkedő 65 22 i/>tengellyel párhuzamos szakaszon szabadon elcsúszhat, így az elfordulást ill. elmozdulást nem gátolja. A kiindulási helyzethez képest a harmadik lépés ismét a b vezérlőjel megváltoztatásával, de most a 0—1 jelátmenetek hatására következik be. Mivel a jelváltozás az előzőekhez képest ellentétes értelmű, így a B hajtószerv és a hozzácsatolt erőátvivő 5 csap mozgása is ellentétes lesz. Ahhoz, hogy az ellentétes 16 irányú mozgás is a 19 trapézpályát továbbra is balra tolja, a mozgásátalakító 20 ferde szakasznak ellenkező dőlésűnek kell lenni, vagyis a 3. ábrán látható módon emelkedőnek, pozitív iránytangensűnek. A b vezérlőjel „1" értéke miatt az 5 csap alsó helyzetéből a felsőbe megy át, és közben a pozitív iránytangensű 20 ferde szakasz miatt a 19 trapézpálya negyed periódus értékkel mozdul el. A mozgást most sem akadályozza az A hajtószerv nyugalomban lévő 4 csapja, mivel oldalirányban az alul elhelyezkedő 22 (^-tengellyel párhuzamos szakaszon szabadon elcsúszhat. A negyedik lépést, amellyel ismét a kiindulási helyzetbe kerülünk, az a vezérlőjel megváltoztatása, 0-1 jelátmenetének hatására elmozduló A hajtószerv és az ahhoz csatolt erőátvivő 4 csap a pozitív iránytangensű 20 ferde szakaszon való elcsúszása hozza létre. Ezalatt változatlan „1" jelszinten tartjuk b vezérlőjelet és ezzel együtt a B hajtószerv 5 csapját, amely 19 trapézpálya felső 22 «^-tengellyel párhuzamos szakaszán szabadon elcsúszik. Fordított, az előzőektől eltérő elfordulást, ül. elmozdulást (jobb irányú kényszerpálya eltolódást) az a és b vezérlőjelek közötti fáziseltolás előjelének megváltoztatásával hozhatunk létre. A 4. ábrán jobb oldalt mutatjuk meg a szükséges vezérlőjelek időbeli lefolyását erre az esetre is. Kiindulási helyzetként ismét a 3. ábrán ábrázolt helyzetet tekintjük, amikor úgy az a, mint a b vezérlőjelek „1" értékűek, és ennek megfelelően úgy az A, mint a B hajtószerv 4 ill. 5 csapja felső helyzetben, vagyis az a-val ill. b-vel jelölt helyzetben van. A 19 trapézpálya jobbra történő elmozdulásához most először az a vezérlőjelet kell megváltoztatni, amelynek hatására az A hajtószerv erőátvivő 4 csapja 7 irányban kezd mozogni. A 4 csap először a 21 X-tengellyel párhuzamos szakaszon csúszik el, ilyenkor még a 19 trapézpálya helyzete változatlan, majd a pozitív iránytangensű 20 ferdeszakaszára lép be. A 20 ferdeszakaszon végigcsúszva tolja tovább negyed periódus értékkel jobbra a 19 trapézpályát és ezzel együtt elforgatja ill. elmozdítja az 1 hajtott tengelyt Ül. hajtott lineárisan elmozduló szervet. A következő jobbra való léptetésnél már a b vezérlőjelnek a megváltoztatása szükséges. Hasonló részletességgel írhatók le a 19 trapézpálya jobb-irányban történő mozgatása során lezajló jelenségek, amelyek értelemszerűen hasonlóak a balra történő mozgatásnál leírtakéhoz. A léptetőmozgás analízise után a trapézpályával szembeni főbb követelményeket összegezhetjük. A 19 trapézpálya egy periódusnak megfelelő hosszúsága négy, de nem feltétlenül négy egyenlő 3