165550. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés bármely, pozitív vagy negatív függvény szerint váltakozó villamos feszültség effektív értékének mérésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 1165550 «gSjll^ Nemzetközi osztályozás: CP Bejelentés napja: 1972. XI. 09. (Hl—342) G 01 r 19/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1974. IV. 27. HIVATAL Megjelent: 1975. XII. 31. Feltaláló: Nómedy Eamil oM. vülamosmérnölk, Budapest Tulajdonos: Híradásteohnilba Szövetkezet, Budapest Kapcsolási elrendezés bármely pozitív vagy negatív függvény szerint váltakozó villamos feszültség effektív értékének mérésére A találmány tárgya olyan 'bármely, pozitív, vagy negatív függvény szerint váltakozó villa­mos feszültség effektív értékének mérésére szol­gáló kapcsolási elrendezés, amelynek kondenzá­tora ezen kondenzátor fegyverzeteire kapcsol- 5 ható egynél több ellenállásból álló töltő áram­köre és kisütő áramköre van. Ismeretes, hogy az effektív feszültségérték mérésére több lehetőség van. A lehetőségek kö­zül néhány: lágyvasas, hődrótos, árammérő mű- 10 szer, termisztorokkal képzett hídáramkör, stb. A fenti megoldások pontossága, frekvenciatar­tomány átfogása sok esetben nem teszi alkal­massá használatukat. Ezért széles körben alkal­mazzák a diódákkal és ellenállásokkal felépített 15 törvonalas közelítésű áramköröket, melyeknél a bemenő feszültség és áram, valamint a kimenő feszültség- és áramparaniéterek közül valamely bemenő és kimenő paraméter között négyzetes összefüggés áll fenn. PL: 2C > Ha a fenti összefüggés fennáll, akkor az U^; feszültségből még négyzetgyököt kell vonni, 25 hogy a kijelző műszeren az effektív érték le­gyen leolvasható. A régebbi mérőműszereknél a ^égyzetgyökvonást a műszer skáláján végezték el oly módon, hogy a skála négyzetgyök jellegű­re volt kialakítva. Erre a megoldásra a legtÖ'bb 30 példát a nemlineáris torzítást mérő műszerek­ben találjuk. E megoldás jelentős hátránya az volt, hogy a műszer skálájának eleje össze volt nyomva, s ezért a leolvasás pontossága nagy­mértékben romlott. Ezért a későbbi megoldá­sokban olyan áramkört használtak fel, amely az effektív értéket üineáris 'kimenő paraméterként állította elő. Ezt a megoldást, melyet az 1. áb­rán láthatunk az irodalomban széles körben publikálták és néhány műszerben, pl. a Nord— Mende cég KM 394 típusú klirrfaktort mérő műszerében is felhasználták. Ennek a megol­dásnak jelentős hibája, hogy az elméleti meg­fontolásoktól eltérően működik, s ily módon a megkívánt pontosság nem érhető vele el. A hiba abból adódik, hogy a C jelű kondenzátor ki­sütő áramköre nem mindig az Rm jelű ellen­állás, hanem a periódusidő egy részében az Rfi és az előfeszítő hálózat (Rei -f-Re2) X (Re3 + R&j) ... eredőjeként kialakuló ellenállás-összeg, para­lel kapcsolódva az Rm ellenállással. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy töltőellenállások közül mindig annyit kell automatikusan bekapcsolni a töltés folyamatá­ba, mennyi az előfeszítő és komparáló hálózat beállítása következtében a bejövő feszültség és kimenő feszültség különbségének változása kö­vetkeztében szükséges. Az említett áraimkörök ilyen jellegű módosí­tásával elérhető, hogy a töltés és kisütés értékei 165550

Next

/
Thumbnails
Contents