165546. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás egy dekapeptidamid előállítására

MAGYAR SZABADA1MI 165546 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY CjD Bejelentés napja: 1972. V. 26. (GO—1206) Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/52 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. Feltalálók: Dr. Bajusz Sándor oki. tanár, Túrán András oki. vegyészmérnök, Dr. Bonvendég János orvos, Hermann Jánosné dkl. tanár, Partthy András oki. gyógyszerész, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató intézet, Budapest Új eljárás egy dekapeptidamid előállítására í A találmány tárgya új eljárás az I képletű Pyr-His-Trp-Ser-Tyr-Gly-Leu-Arg-Pro-Gly-NH2 dekapeptidamid és savaddíciós sóinak szintézi­sére /a képletben a rövidítések megegyeznek a IUPAC/CBN i[J. Biol. Chem., 241, 527 (1966)] javaslatával/. A fenti dekapeptidamid a sertés hipotalamus­ból izolált i[A. V. Sdhally és munkatársai: En­docrinology, 78, 726 (1966)] ún. releasing hormon (RH), mely a hipofízis luteinizáló hormonjának (LH) és folliculus-stimuláló hormonjának (FSH) felszabadítását idézi elő. E tulajdonsága alapján a dekapeptid-aniidot LH—FSH—RH rövidítés­sel jelölik a szakirodalomban, és a klinikai gya­korlatban a hipofízis rezerv-kapacitásának mé­résére használják, valamint a gyógyászatiban az ovuláció indukciójára alkalmazzák. Az LH— —FSH—RH I képletben megadott szerkezetét Matsue és munkatársai állapították meg [Bio­chem. Biophys. Res. Commun., 43, 1334 (1971)]. A hormon szintézisére három eljárást ismert. Matsuo és munkatársai i[Biochem. Biophys. Res. Commun., 45, 822 )1971)] a dekapeptidamidot a szilárd fázisú peptidszintézis módszerével állí­tották elő, a racemizációt nem okozó lépésen­ként! szintézis elvét követve. Közleményükből kitűnik, Ihogy a végterméket csak intenzív tisz-10 15 20 25 30 títás után, rendkívül alacsony hozammal tudták izolálni (0,9% a szintézisben felhasznált amino­sav-származékokra vonatkoztatva). Sievertsson [Biochem. Biophys. Res. Commun., 1566 (1971)] az 1—3 és 4—10 fragmensek, míg Geiger [Bio­chem. Biophys. Res. Commun., 45, 767 {1971)] az 1—2 és -3—10 fragmensek összekapcsolásával ál­lította elő az I képletű dekapeptidamidot. Ez utóbbi szintézis-megoldásban nem számolnak azzal, hogy a peptidekkel történő acilezéskor — ha azok C-terminálisa nem glicin vagy prolin — racemizálódás következik be — mely különösen akkor jelentős, ha a terminális aminosav éppen hisztidin {mint a GeigerJféle szintézisben) lásd például: Sieber és munkatársai: Peptides 1969. p. 60, North-Holland Publ. Co., Amsterdam, 1971. A Sievertsson-féle szintézis leírása nem számol be a végtermék tisztításának módjáról; a Geiger-féle eljárásban Sephadex LH—20 osz­lopon végzett megoszlásos kromatográfiával kapják a tiszta végterméket. A találmány célja olyan eljárás biztosítása az I képletű dekapeptidamid szintézisére, melynek során nem lép fel racemizálódás, és mind a köztitermékek, mind a végtermék egyszerű tisz­títási módszerek alkalmazása mellett jó kiter­meléssel nyerhetők. A találmány alapja az a felismerés, hogy az I képletű dekapeptidamid előállítható a glicin C-ter-minálisú 1—-6 és 7—10 szekvenciarészekből 165546

Next

/
Thumbnails
Contents