165539. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akkumulátorelektrodák formálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XI. 27. (GA—1123) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 07. (WP H 01 m/159 405) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1976. I. 31. 165539 Nemzetközi osztályozás: H 01 m 35/02 Feltalálók: Heyder Jürgen oki. fizikus, Zwickau, Erler Wolfgang dkl. vegyész, Lichtemstein, Bienert Gerd oki. vegyész, Nünchritz üb. Riesa, Weise Klaus mérnök» Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Kombinat VEB Galvanische Elemente, Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés akkumulátorelektródák formálására í A találmány tárgya berendezés akkumulátorelektródák formálására, különösen az úgynevezett „tankeljárásos" ólomakkumulátorok elktródáinak formálására. Ismeretes már több különböző formálási el- 5 járás, amelyeknél az akkumulátorok üzeméhez feltétlenül szükséges elektrokémiailag aktív rétegeket létrehozzák az elektródalemezeken, és amelyeknél az aktív masszával bevont elektródákat elektrolitba, például hígított kénsavba 10 merítik, majd kiteszik a tényleges formáló áram hatásának. Ezen elektrokémiai eljárás során az elektródák mindenkori tartószerkezetére felkent aktív masszából az ólom, illetve ólomoxid pozitív 15 elektróda esetében ólomperoxiddá és negatív akkumulátorelektróda esetén szivacsos ólommá, illetve ólomrészecskékké alakul át. A formáló folyamat előkészítésekor a felkent kettős rácsos szerkezetet folytonos váltakozás- 20 ban pozitív és negatív elefatródakónt egy formáló edénybe helyezzük. A formáló edényt olyan anyagból kell kialakítani, amely egyrészt nemfémes anyagokból, például kőagyagból, keménygumiból, üvegből 25 vagy megfelelő műanyagból áll, másrészt pedig saválló fémekből és ötvözetekből is kialakítható. A helyettesítésre alkalmas anyagoknak a savállóság mellett kielégítő mechanikus szilárdsággal és hőállósággal, valamint a formáló elektro- 30 lit elektrokémiai hatásaival szemben megfelelő ellenállóképességgel kell rendelkezni. Az edény alján, illetve aljának közelében pozitív és negatív érintkezőrészek vannak, és ezeken fekszenek fel a formálandó ólomelektródák. Az érintkezősínek ólomból, előnyösen mindezidáig ólom-antimon ötvözetből állnak, amely utóbbi a kedvező specifikus tulajdonságai, például nagyobb keménysége és jobb ellenállóképessége miatt sínanyagként jobban megfelel. Az érintkezősínek és a mindenkor rajtafekvő elektróda kivezetések között több formálási cikluson keresztül jó villamos érintkezés biztosítása céljából a formáló edény alja fölé megfelelő mennyiségű olyan szigetelő folyadékot helyeznek, amelynek a formáló elektrolitnál nagyobb fajlagos sűrűsége van, és amely a formáló elektrolithoz képest semleges, illetve abban nem oldódik. Az érintkezési helyeket ez az úgynevezett szigetelő folyadék, amely például klórozott szénhidrogénekből, azaz például perklóretilénből vagy triklórmetánból áll, nedvesíti és azt az elektrokémiai körülmények mellett rendkívül agresszív formáló elektrolittól leárnyékolja, a formálandó elektródáknak azonban egyetlen bevonatrészét sem veszi körül, illetve árnyékolja le. A fenti eljárásnak különösen szerkezeti kialakítása szempontjából olyan súlyos hibái van-165539