165539. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akkumulátorelektrodák formálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XI. 27. (GA—1123) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 07. (WP H 01 m/159 405) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1976. I. 31. 165539 Nemzetközi osztályozás: H 01 m 35/02 Feltalálók: Heyder Jürgen oki. fizikus, Zwickau, Erler Wolfgang dkl. vegyész, Lichtemstein, Bienert Gerd oki. vegyész, Nünchritz üb. Riesa, Weise Klaus mérnök» Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Kombinat VEB Galvanische Elemente, Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés akkumulátorelektródák formálására í A találmány tárgya berendezés akkumulátor­elektródák formálására, különösen az úgyneve­zett „tankeljárásos" ólomakkumulátorok elktró­dáinak formálására. Ismeretes már több különböző formálási el- 5 járás, amelyeknél az akkumulátorok üzeméhez feltétlenül szükséges elektrokémiailag aktív ré­tegeket létrehozzák az elektródalemezeken, és amelyeknél az aktív masszával bevont elektró­dákat elektrolitba, például hígított kénsavba 10 merítik, majd kiteszik a tényleges formáló áram hatásának. Ezen elektrokémiai eljárás során az elektró­dák mindenkori tartószerkezetére felkent aktív masszából az ólom, illetve ólomoxid pozitív 15 elektróda esetében ólomperoxiddá és negatív akkumulátorelektróda esetén szivacsos ólommá, illetve ólomrészecskékké alakul át. A formáló folyamat előkészítésekor a felkent kettős rácsos szerkezetet folytonos váltakozás- 20 ban pozitív és negatív elefatródakónt egy for­máló edénybe helyezzük. A formáló edényt olyan anyagból kell kiala­kítani, amely egyrészt nemfémes anyagokból, például kőagyagból, keménygumiból, üvegből 25 vagy megfelelő műanyagból áll, másrészt pedig saválló fémekből és ötvözetekből is kialakítható. A helyettesítésre alkalmas anyagoknak a sav­állóság mellett kielégítő mechanikus szilárdság­gal és hőállósággal, valamint a formáló elektro- 30 lit elektrokémiai hatásaival szemben megfelelő ellenállóképességgel kell rendelkezni. Az edény alján, illetve aljának közelében po­zitív és negatív érintkezőrészek vannak, és eze­ken fekszenek fel a formálandó ólomelektródák. Az érintkezősínek ólomból, előnyösen mind­ezidáig ólom-antimon ötvözetből állnak, amely utóbbi a kedvező specifikus tulajdonságai, pél­dául nagyobb keménysége és jobb ellenállóké­pessége miatt sínanyagként jobban megfelel. Az érintkezősínek és a mindenkor rajtafekvő elektróda kivezetések között több formálási cik­luson keresztül jó villamos érintkezés biztosí­tása céljából a formáló edény alja fölé meg­felelő mennyiségű olyan szigetelő folyadékot helyeznek, amelynek a formáló elektrolitnál nagyobb fajlagos sűrűsége van, és amely a for­máló elektrolithoz képest semleges, illetve ab­ban nem oldódik. Az érintkezési helyeket ez az úgynevezett szi­getelő folyadék, amely például klórozott szén­hidrogénekből, azaz például perklóretilénből vagy triklórmetánból áll, nedvesíti és azt az elektrokémiai körülmények mellett rendkívül agresszív formáló elektrolittól leárnyékolja, a formálandó elektródáknak azonban egyetlen be­vonatrészét sem veszi körül, illetve árnyékolja le. A fenti eljárásnak különösen szerkezeti ki­alakítása szempontjából olyan súlyos hibái van-165539

Next

/
Thumbnails
Contents