165473. lajstromszámú szabadalom • Tartószerkezet mászóelemekhez

165475 kezet kialakításával érjük el, amelynek a találmány értelmében a táblaelem. egyik alsó saroktartományához térközzel hozzárendelt és a táblaelem egyik széléhez a táblasíkra keresztirányú tartó révén mereven csatlakoztatott, a táblaelem középtartománya felé mutató és az utóbbi hosszirányával párhuzamos csaprésszel kiképzett külső kapcsolóeleme, előnyösen a táblaeiem irányában visszahajlított kampója, a külső kapcsolóelem és a táblasík között, célszerűen magában a táblasíkban a táblaelemhez rögzített, ez utóbbi hosszirányával párhuzamosan és szélétől kifelé mutató belső kapcsolóeleme, továbbá a kapcsolóeleimeket felvevő furatokkal ellátott, egymáshoz képest a táblaelemsk hosszirányában is térközzel elrendezett szemekből álló, a talajban vagy egyéb alépítménybein lehorgonyzott rögzítőeleme, valamint a táblaelem másik széléhez rögzített, a csatlakozó szomszédos táblaelemet közrefogó legalább egy kapcsolóvillája van. A fenti, találmány szerinti kapcsolószerkezet alkalmazásával olyan, bármikor áttelepíthető, különösen tehát ideiglenes jellegű kerítés alakítható ki, amelyhez egyrészt nem kell oszlop, mert a térközzel, tehát külpontosán elrendezett külső kapcsolócsapok révén kellő oldalmerevség biztosított, másrészt az egyes táblaelemek minden járulékos kötőelem, tehát csavarozás, kötözés, hegesztés vagy egyéb kötés nélkül egymásba, ill. a rögzítőelemek szemeibe helyezhetők oly módon, hogy az egyes közbenső táblaelemek a sorrendben következő táblaelem behelyezése után már külön nem szedhetők ki. A bontás csak a kerítés befejező táblaelemétől kezdve sorrendben visszafelé történhet. Gyakorlati szempontokból előnyös, ha a kapcsolóelemek a szemek furataiban lazán illeszkednek, mert ennek révén egyrészt az előállítási tűrések nagyobbra választhatók, másrészt az öszszeszerelés könnyebbé válik. Annak érdekében. hogy az említett elemek laza illesztésénél se lehessen valamely közbenső táblaelemet felfelé billentve kiemelni, a táblaelemek kapcsolóelemekkel ellátott széleihez az előző táblaelem kapcsolóvillája fölötti tartományban egy-egy ütköztetőelem is rögzítve van, amely a kapcsolóvilla elmozdulását felfelé irányban behatárolja, de ugyanakkor az összeszerelést nem akadályozza. Fokozott oldalmerevség és általában szilárdság szempontjából előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti kapcsoilószerkezet azon kiviteli alakjai, amelyeknél a belső kapcsolóelem, is a táblasíkra keresztirányú tartón van elrendezve, e keresztirányú tartó a táblaelem széléhez egy vagy több járulékos merevítőtaggal is rögzítve van., amelyek előnyösen a táblasíkra merőleges zárt rácsos keretszerkezetet képezhetnek. A találmány szerinti kapcsolószerkezet bármely jellegű táblaelemekhez alkalmazható, amelyek példaképpen keretes hálószerkezetek, rácsszerkezetek, tömör vagy perforált táblák stb. lehetnek. Hosszirányú főtartókból és ez utóbbiakra merőleges rácsrudakból álló rácsos táblaelemek alkalmazása esetén a kapcsolóvilla rendkívül előnyösen képezhető ki a főtartók bármelyikének végtartományán, ahol is az egyik villaszár célszerűen a főtartó nyúlványa lehet. A rögzítőelemek szemei lehetnek valamely előregyártott betonelemben lehorgonyozva, de le-5 hétnek egymással mereven összekötött alaplemezekre vagy közös alaplemezre felerősítve is. Nem törmelékes vagy köves talajokon történő felállításnál különösen előnyösen alkalmazhatók olyan rögzítőelemek, amelyeknél az alaplemezek 10 összekötőeleme vagy a közös alaplemez talaj fúrószerű csigalemezes nyúlvánnyal van ellátva, s így azok egyszerű becsavarozás révén — gödörásás nélkül — süllyeszthetők be a talajba.. A táblaelemek elláthatók ferde vagy függő-15 leges, felfelé kinyúló magasító tartórudakkal is, amelyeken tüskéshuzal tartására alkalmas akasztók vannak kiképezve. Ez utóbbiak olyan kialakításúak, hogy a huzalt nem szükséges hozzákötözni, hanem az laza állapotban egyszerűen be-20 akasztható, majd megfeszítés után, ill. ha a tüskéshuzalt már a soron következő akasztóba is behelyeztük, úgy azt az előző akasztóból már nem lehet kiakasztani. A találmány lényegét a következőkben egy 25 célszerű példaképpeni kiviteli alak kapcsán a mellékelt rajz alapján részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolószerkezet alkalmazásával kialakított pél-30 daképpeni kerítés vázlatos oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti C—C metszet, a 3. ábra az 1. ábra szerinti A—A metszet, a 4. ábra az 1. ábra szerinti B—B metszet, 35 az 5. ábra példaképpeni rögzítőelem nézete, a 6. ábra az 5. ábra szerinti oldalnézet, a 7. ábra egy másik példaképpeni rögzítőelem perspektivikus vázlata. Az 1. ábrán csupán példaképpen bemutatott 40 kerítés hosszanti 15 főtartókra merőleges 21 rácsrudakból kiképzett rácsos 17 táblaelemekből áll, amelyek egymással a találmány szerint kapcsolószerkezet révén alakzáróan vannak csatlakoztatva, s a talajon 6 rögzítőelemekkel vannak 45 rögzítve. A rácsos 17 táblaelemek egyik 9 széleleméhez a táblasíkra keresztirányú 3 tartó van mereven csatlakoztatva, amelynek a táblasíktól legtávolabbi szabad végén kampószerű külső 4 kapcsolóelem van kiképezve. A 9 szelelem alsó 50 végén a 4 kapcsolóelem, kampójával ellentétes irányba mutató belső 5 kapcsolóelem van elrendezve. A 4 és 5 kapcsolóelemek a 16 betonelemben lehorgonyzott 7 a és 7 b szemek furataival kapcsolódnak, ahol is a 7a és 7b szemek a 17 55 táblaelem hosszirányában mérve egymástól olyan térközzel vannak elhelyezve, hogy a 3 tartót közrefogják, míg keresztirányú furattávolságuk a 4, 5 kapcsolóelemek egymástól mért távolságával egyenlő. A 9 szelelem és a 3 tartó végpont-60 jai közé 1 merevítőtag van beiktatva, ily módon a 17 táblaelemre keresztirányú zárt és kellően merev keretszerkezet hordja a 4, 5 kapcsolóelemeket. A példaképpeni 17 táblaeiem. mindhárom hosszanti 15 főtartójának a 9 szélelemmel 65 ellentétes végén 8 kapcsolóvilla van kiképezve,