165443. lajstromszámú szabadalom • Kényszerzárású tolózár

165443 tak és költségesek, könnyen meghibásodnak és karbantartásuk nehézkes. Emellett ezek a tolózárak nagyméretűek. Ezért az ilyen szerkezeteket főként csak nagynyomású, magas hőmérsékletű gőzvezetékekben alkalmazzák. Itt említhető végül a forgótolattyús csőelzáró (H—103., Szabadalmi Közlöny, 1970. 12. sz.), amelynek párhuzamos zárófelületű, tengely körül elfordítható tolattyú ja kis súrlódási tényezőjű műanyag formatesten csúszik el. A gyakorlatban kitűnt azonban, hogy az egyoldali folyadéknyomás még kis súrlódási tényezőjű tömítés esetén is olyan nagy súrlódási ellenállást eredményez, amely a tolattyú nyitását megakadályozza. A találmány célja olyan kényszerzárású tolózár kidolgozása, amely egyszerű szerkezetű, könnyen karbantartható, kis erővel működtethető, szennyeződésre nem érzékeny. Emellett az áramló közegben az áramlási képet nem rontja, s így sem számottevő áramlási veszteséget, sem kavitációt nem idéz elő. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kényszerzárás a tolattyúba beépített bonyolult mechanizmus és kettős zárófelület alkalmazása helyett egyszerűen oldható meg a tolózár ülőkének a zárófelületre merőleges irányú elmozdításával. Ez a megoldás azzal a további előnyös hatással jár, hogy a tolattyú nyitás közbeni mozgatása az ülék fellazítása után gyakorlatilag súrlódásmentesen, jelentéktelen mozgatóerővel történhet. Igen jelentős hatása, hogy a tolattyú és az ülékek párhuzamos felületekkel képezhetők ki a tolattyú megosztása nélkül. A tolattyúban olyan nyílást képezünk ki, amely a tolózár átömlő keresztmetszetével azonos, és a tolattyú felemelése alkalmával a megfelelő helyre kerül. Ezután az üléket ismét a tolattyúra szorítjuk, miáltal a tolózár nyitott állásában a közeg ugyanolyan folytonos felületek között áramlik, mint amilyen a csővezeték belső felülete. Ily módon kavitáció veszélye nem lép fel. Végül előnyös hatása ennek a megoldásnak, hogy az ülék fellazítása után a közeg körüláramolja a tolattyút, s így annak két oldalán a nyomások kiegyenlítődnek. A találmány szerinti tolózár lényege tehát, hogy legalább az egyik ülékének a tolattyú zárófelületére hozzávetőleg merőleges irányú mozgáspályája és a mozgatható ülékhez támaszkodó mozgatószerve van. A mozgó ülék mozgatószerve emelő, csavar, körhagyó, ill. ék. Hidraulikus mozgatás esetén az ülék mozgatószerve zárt térben nyomás alatt álló közeg. A zárt tér egyik határoló felülete a mozgó ülék maga, vagy a mozgó ülékhez és a zárt teret magában foglaló testhez rögzített membrán. A tolózár házának nyílásában csőcsonk van, amelynek felülete a mozgó ülék mozgáspályáját képezi. A találmány szerinti tolózár előnyös kiviteli alakjának tömítést magában foglaló merev üléke, az ülék előtt elmozduló és átömlő nyílással ellátott tólattyúja, a tömítést magában foglaló mozgó üléke, ehhez támaszkodó emelője és végül az emelőt mozgató csavarorsója van. A tolattyú párhuzamos felületekkel van kiképezve, és ebben a tolózárház belső átmérőjével hozzáve-5 tőlegesen azonos átmérőjű nyílás van, amely a tolózár nyitott állapotában az áramlás útjába esik. A találmány szerinti tolózár néhány példaképpeni kiviteli alakját ábrázoló rajzok közül az 1. 10 ábra olyan tolózár függőleges metszetét mutatja, amelyben az ülék mozgatására egykarú emelő , és csavarorsó szolgál. A 2. ábra az előbbi tolózár vízszintes metszete. A 3., a 4. és a 6. ábra olyan tolózárak metszetét ábrázolja, amelyekben 15 az üléket mozgató mechanizmus kétkarú emelőből és körhagyóból áll. Az 5. ábra éklkel mozgatott ülékkel ellátott tolózár metszetét mutatja. Végül a 7. és a 8. ábra olyan tolózárak metszetét ábrázolja, amelyekben a mozgó ülék mozgatása 20 hidraulikus úton történik. Az ábrákban az azonos rendeltetésű részek számozása általában megegyező, abban az esetben is, ha ezek kiviteli alakja esetleg egymástól eltérő. 25 1, példa Az 1 tolózárházba tömítetten van beszerelve a 30 2 csőcsonk, amelynek belső átmérője a tolózár belső átmérőjével azonos. Külső felülete a 3 mozgó ülék és a 4 toló'hüvely 5 mozgáspályáját képezi. A 6 tolattyú az 1 tolózárházban kiképzett 7 35 ve^etőbordák között lazán elmozdulhat. A 6 tolattyú a zárainak megfelelő, rajz szerinti helyzetében tömör részével a 3 mozgó és a 8 rögzített ülék között helyezkedik el; a 9 mozgatórúd segítségével felemellhető, amely esetben a tolózár 40 belső átmérőjével azonos átmérőjű 10 átömlő nyílás a 3 és a 8 ülékek közé kerül. A 3 mozgó üléket a 4 tolóhüvely segítségével a 11 élen feltámaszkodó és a 12 csavarorsóval mozgatott 13 egykarú emelő szorítja a 6 tolaty-45 tyúhoz. A tolózár nyitása előtt a 12 csavarorsót meglazítjuk. Ezáltal a 6 tolattyúnak a 8 rögzített és a 3 mozgó ülékkel való közrefogása megszűnik, a 6 tolattyúra ható egyoldalú folyadéknyomás a 50 réseken át kiegyenlítődik, és a 6 tolattyú a 9 mozgatórúd segítségével könnyen felemelhető. Felemelt helyzetében a 10 átömlő nyílás kerül az áramló közeg útjába. Ezután a 6 tolattyút a 12 csavarorsó becsavarásával a 3 mozgó és a 8 55 rögzített ülék közé szorítjuk. Így a tolózár átömlő nyílása gyakorlatilag folytonos csőfelületet képez, mert a 3 mozgó és a 8 rögzített ülékek rugalmas tömítései teljesen benyomódnak, és a 6 tolattyú két oldalán hézagmentes fémes érint-60 kezes áll elő. Az 1 tolózárházba folyadék sem a tolózár nyitott, sem zárt helyzetében nem kerülhet, csupán kis mennyiségben a nyitás és zárás rövid idejű folyamata alatt. Ez a kis folyadékmennyiség a 65 14 zárócsavaron át eltávolítható, ami baleset- és