165441. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószerek, valamint eljárás azok hatóanyagát képező benzil-ciklopropánkarboxilát-származékok előállítására

165441 11 12 ra a kísérleti oldatból 1 A«l-t cseppentünk, így 20 házi legyet kezelünk. Az így kezelt legyeket 24 órán át táplálékként kevés granulált cukrot tartalmazó üvegedényekben tartjuk, majd megszámoljak az elpusztult és haldokló egyedeket. 5 b) A vizsgálni kívánt vegyület 1 súly%-os acetonos oldatából 0,1 ml-t 100 ml vízzel összekeverünk csőrös pohárban. A pohárba 20 5—6 napos (4. lárvaállapot) moszkitólárvát (Aedes aegypti) helyezünk és a csőrös poharat 24 órán át tárol- 10 juk. Ezt követően a moszkitólárvák százalékos elhullását és a haldokló lárvákat megszámoljuk. c) Elkészítjük a vizsgáim kívánt vegyület oldatát vagy szuszpenzióját 20 súly% acetont és 0,05 súly% Triton X 100 márkanevű nedvesítő- 15 szert tartalmazó vízzel. A kapott szuszpenzió vagy oldat 0,7 súly%-ban tartalmazza a vizsgálni kívánt vegyületet. Egylevelűre lenyesett tótbab és fehérrépa növényeket a levél alsó felületén bepermetezzük a fenti módon kapott készít- 20 ménnyel. A bepermetezést 450 liter/hektár szóróteljesítményű permetezőgéppel végezzük, a növényeket futószalaggal mozgatva. 10 negyedik lárvaállapotban levő (8 napos) káposztabagolylepke-lárvát (Plutella maculipenniis) vagy 10 ki- 25 fejlett 1—2 hetes tormalevélbogárt (Phaedon cochleariae) elhelyezünk az egyes fehérrépa növények bepermetezett levelein és tíz szárnyatlan (6 napos) bükkönylevéltetvet (Megoura viciae) elhelyezünk az egyes tótbáb növények be- 30 permetezett levelein. A növényeket ezt követően egyik végén muszlinszövetből készült zárósapkával felszerelt üveghengerekben helyezzük el, és 24 óra után megszámoljuk az elpusztult egyedeket. d) Üvegházi babfonóatka (Tetranyehus urticae) elleni hatékonyságot úgy vizsgáljuk, hogy zöldbab levágott leveléből korong alakú részeket vágunk ki és a c) részben ismertetett módon bepermetezzük őket. A bepenmetezés után egy órával a korongokra 10 kifejlett atkát helyezünk. A kihelyezés után 24 órával megszámoljuk az elpusztult egyedeket. e) A nagy téli araszoló (Pieris brassicae) lárváival szemben kifejtett pusztító hatást úgy vizsgáljuk, hogy a c) részben ismertetett módon káposztalevelekből kivágott korongokat bepermetezünk, majd a két Petri-csésze közé helyezett korongokra 10—10 harmadik lárvaállapotú (8'—10 napos) lárvákat helyezünk. A kihelyezés után 24 órával megszámoljuk az elpusztult egyedeket. A kísérletek eredményeit az I. táblázatban foglaljuk össze. A táblázatban „A" jelöléssel a kísérleti egyedek teljes számú elpusztítását, „B" jelöléssel részleges elpusztításukat és „C" jelöléssel a hatástalanságot jelöljük. A kísérleti egyedeket a következő módon jelöljük: M. d. = Musca domestiea A. a. = Aedes aegypti P. c. = Phaedon cochleariae P. m. = Plutella maculipennis P. b. = Pieris brassicae M. v. = Megoura viciae T. u. = Tetranyehus urticae 11. táblázat VI általános képletű vegyületek peszticid hatása Vegyület Peszticid hatás Rí '' R2 Rs X! x2 X3 x4 x5 M. d. A. a. P. c. P. IP. m. b. M. V. T. u. CH3 CH3 CH3 H Cl H H H Cl A A A A A B C A C CH3 CH3 CH3 H Br —OCH2

0— H H C A C c — B C A C CH3 CH3 CH3 H H —OCH2

0— H H C A c B — B B CH3 CH3 CH3 H CH3 CH3 H H CH3 H B C A B B A A A CH3 CH3 H H CH3 H H CH3 H B C B C c — B A CH3 CH3 H CH3 H CH2CH=CH2 H CH3 A A A A A A A A CH3 CHs H CH3 CH3 CH3 H H B B C c — C A A CH3 CH3 H CH3 H H H H C A c c — C A