165438. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús fékszabályozó berendezés vasúti kocsikhoz

165438 5. ábra egy tárcsásfék-berendezést ábrázol, melyhez a 4. ábra szerinti megoldást al­kalmaztuk, a 6. ábra egy másik tárcsás fékberendezést ábrá­zol, a találmány szerinti megoldásnak megfelelően, végül a 7. és 8. ábrák a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést beszerelve, vasúti kocsi kerekénél alkalmazva mutatják be. Hamármost először az 1. ábrát nézzük, azt látjuk, hogy a dugattyús fékszabályozóban van egy 1 zárófedél, ez a henger fedelével menet út­ján van összekapcsolva, és a hengerben van a 3 dugattyú. A dugattyút tömítéssel láttuk el. A tömítést fekete színnel hivatkozási megjelölés nélkül áb­rázoltuk. A berendezésben van még egy féklazí­tó szerelvény, amelynek elemei: két darab, te­leszkópszerűen meghosszabbítható rúd, ezek kö­zül az egyik menetesen van kiképezve, s a me­netemelkedés és a menetprofil azonos az 5 me­netes hüvely menetemelkedésével és menetpro­filjával — a menet nem önzáró —, mimellett a menetes hüvely a 4 orsóra van csavarozva, s ugyanakkor merev kapcsolatot létesít a másik rúddal, melynek cső alakja van; a berendezés­ben van a 7 csatlakozó rúd, a 8 vezetőcső, mely utóbbi, a 2 fedélben levő furatban van elhelyez­ve és a 4 orsóhoz képest teleszkópszerűen kihúz­ható. A 4 orsóhoz fekszik fel a 9 ütköző perem, melynek letört 10 felülete van. E felülethez il­leszkedik a 12 persely megfelelő kialakítású 11 felülete, a 12 persely pedig a 13 peremes ütkö­zőhöz fekszik fel, mely utóbbi merev kapcsola­tot létesít a 3 dugattyúval. A 9 ütközőnek hát­rafelé mutató irányban is letört kialakítású 14 érintkező felülete van, ez a felület a 13 peremes ütköző 15 érintkező felületével létesít kapcsola­tot. A 4 orsón van kialakítva a 16 váll, s e váll, valamint a 19 csapágy között foglal helyet a 17 szorítógyűrű és a laza 18 olajlehúzó. A 19 csap­ágy a 9 ütköző e célra kialakított mélyedésében van elhelyezve. A 20 rugó a 7 csatlakozó rúd ütközőfelülete és a 8 vezetőcsőben csúszó 21 rugótámasz között van elhelyezve, mimellett a 21 rugótámasznak a rugótámasz síkjából kiálló 22 fogai vannak — ezek közül a rajzon csak egyet tüntettünk fel —, melyek áthaladnak a 17 szorítógyűrűn és a 12 persely homlokfelületóhez ütköznek. A 23 rugó a 2 fedél és a 3 dugattyú között van elhelyezve. E helyzetéből eredően a 3 dugattyút jobb felé, vagyis hátrafelé nyomja — amint a rajzon is látható —, ez a helyzet a fék teljesen kioldott pozícióját jelöli. Az 1. ábrán bemutatott berendezés a követ­kezőképpen működik: amikor sűrített levegőt bocsátunk a 3 dugattyú mögé, akkor — amint a rajzból is látható — a dugattyú balra, tehát elő­re, vagyis a fék kioldott pozíciójából elmozdul. A 20 rugó szorítóereje a rugó elülső oldaláró1 átté­teleződik a rugó másik, tehát hátulsó oldalára, mégpedig a következő elemeken át: 7 csatlakozó rúd, 6 cső, 5 menetes hüvely, 4 orsó, 9 ütköző, 10, 11 érintkező felületek, 12 persely és 21 rugó­támasz. Ennek folytán a 3 dugattyú által kifej­tett fékezőerő a 7 csatlakozó rúdra erőátviteli 5 rendszeren tételeződik át, amelyben a 20 rugó a legfontosabb. A 20 rugó a rendszerben a 3 du­gattyú és a cső között van elhelyezve. A fent említett erőátviteli szerkezeti elemek előremo­zognak mindaddig, amíg a közölt fékezőerő nem 10 haladja meg a 20 rugó összenyomásából eredő előfeszítési erőt. Amikor a fékezést létesítő súrlódó felületek (ezek az 1. ábrán nem látszanak) egymáshoz ér­nek, a közvetített fékezőerő megnő, s ez az erő-15 növekedés tart mindaddig, amíg egyenlő lesz a 20 rugó feszítőerejével. A 4 orsó, a 9 ütköző, valamint a 6 cső és 8 ve­zetőcső stacioner állapotban maradnak mindad­dig, míg a 3 dugattyú, a 12 persely és a 21 ru-20 gótámasz előremozognak, ezáltal tovább szorít­ják a 20 rugót, és elválasztják egymástól a 10 és 11 érintkező felületeket. Amikor a fékberendezés kioldott helyzetben van, a 17 szorítógyűrű felfekszik a 24 vállhoz, 25 ennék következtében a 4 orsó és a 9 ütköző nem tud tovább előrehaladni. Amikor a 3 dugattyú tovább mozog előre, a 14 és 15 érintkező felüle­tek összezárulnak. A fékezőerő ennek folytán áttételeződik a 14 és 15 érintkező felületeken át 30 a 9 ütközőre, a 4 orsóra, az 5 menetes hüvelyre és a 6 csőre, melyek a rájuk ható erők a 7 csat­lakozó rúdhoz továbbítják. A 3 dugattyúnak további előrehaladó mozgása alatt — amit a fékberendezés rendszerében levő 35 rugalmasság tesz lehetővé — a 17 szorítógyűrű és a 18 olajlehúzó rugalmas alakváltozást szen­vednek. A fent leírt mozgások a fék kioldása alatt for­dított sorrendben jönnek létre avégből, hogy a 40 fékberendezést az ábrázolt helyzetbe vigyék. Ha pedig a fékberendezés túl nagy mértékben lazul ki — ami betudható például annak, hogy a súr­lódó fékfelületek el vannak kopva •—, akkor a 17 szorítógyűrű a fék legközelebbi működtetése-45 kor a 24 vállat előbb éri el, mintsem a közvetí­tett fékezőerő a 20 rugó szorítóerejét elérné. A 4 orsó és a 9 ütköző akkor nem mozog előre, és a 10, 11 érintkező felületek nyitnak. A 20 rugó akkor ismét visszaugrik — eltávolodik — a 21 56 rugótámasztó], a 6 és 8 csöveket, valamint a 7 csatlakozó rudat hátrafelé tolja, míg a 4 orsó és a 9 ütköző forgó mozgásba jönnek a 19 csap­ágy segítségével, amely a 18 olajlehúzó irányá­ba nyomja őket. A 6 és 8 csövek előreirányuló 55 mozgása tovább folytatódik mindaddig, amíg a fékezést létesítő súrlódó felületek egymással érintkeznek, és a közvetített fékezési erő annyira megnő, hogy a 20 rugó erejét meghaladja, miál­tal a 14 és 15 érintkező felületek között érintke­zés ill. kapcsolódás jön létre. így a fék kioldását visszaállítottuk a megkívánt értékre, és a fék is­mételt üzemeltetése a fent leírt módon lesz vég­rehajtható. 65 A 2. és 3. ábrákon egy olyan fékberendezést 60

Next

/
Thumbnails
Contents