165426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőz áteresztő polimer lapalakú termékek előállítására
165426 21 22 tett mikropórusos lapot kisajtolóhengerek között vezettük keresztül oly módon, hogy a lap szárazsúlyára számítva kb. 80% vizet tartson meg. Az ilyen módon előkezelt lapot azután felső felületén bepermeteztük egy finoman porlasztott, barna pigmentet tartalmazó, hőre lágyuló elasztomer poliuretán oldatával. A poliuretán ugyanolyan minőségű volt, mint a fenti 2—4. példa esetében; az oldat szárazanyag-tartalma 6,2% volt, a folyadék összetétele: 65% dimetilformamid, 24% ciklohexanon és 11% aceton. Az oldat szárazanyag-tartalma a pigmentből és a poliuretán kötőanyagból állt, mimellett ezek egymás közötti mennyiségi aránya 1:3,5 volt. A pigment finoman elosztott vasoxid-vörös, króm-skarlát, közepes krómsárga és kis mennyiségű korom keverékéből állt és barna színt adott a keveréknek. A fenti eleggyel bepermetezett lapot ezután gyorsan egy elszívatófülke alá vezettük, ahol egy 150 °C hőmérsékletű légáramot fúvattunk a lap felületére, majd a lapot egy 50—60 °C hőmérsékletnyi szárítófülkén vezettük keresztül, hogy azt alaposan megszárítsuk és a vizet, dimetilformamidot, ciklohexanont és acetont teljesen eltávolítsuk a lapról. Ä fent leírt kezelés körülményeit oly módon választottuk meg, hogy az anyag m2-enként 5,3 g súlygyarapodást mutatott (szárazsúlyra számítva), az így kapott felületi bevonat fénytelen, vízgőzáteresztő réteg volt, amely lényegileg mentes volt a 0,3 mikronnál nagyobb átmérőjű pórusoktól. A teljesen megszárított lapot azután újabb permetezésben részesítettük, a 3. és 4. példában leírt módon, erre a célra azonban olyan permetezőoldatot alkalmaztunk, amelynek szárazanyagtartalma 2,66% volt, a folyadék pedig 51% dimetilf ormamidot, 34% ciklohexanont és 11% acetont tartalmazott. Az említett szárazanyagtartalom pigmentből és oldott kötőanyagból (poliureán) állott; ezek mennyiségi aránya 1:3,3 volt; a pigmentet finoman elosztott és egyenletesen diszpergált állapotban alkalmaztuk, és az narancsszínű pigment, továbbá kis mennyiségű vörös és sárga pigment, valamint ez utóbbiaknál valamivel nagyobb mennyiségű korom keverékéből állt; ez a pigmentkeverék barna színt adott az anyagnak. A permetezést olyan anyagmennyiségek alkalmazásával végeztük, hogy a bepermetezett lap súlygyarapodása 7,0 g/m2 volt. A lap felületére azután egy 12,7 mikron vastagságú poliészter filmet préseltünk az 1—4. példában megadotthoz hasonló módon; ily módon a préselés következtében a lap teljes vastagsága kb. 0,1— 0,2 mm-rel csökkent; ez a vastagságcsökkenés különösen a felületi rétegben következett be, amelynek vastagsága a préselés után 0,01—0,03 mm volt. Az így kezelt lap fényességi értéke 82 volt (a hőkezelés előtt ez az érték 91, 140 °C hőmérsékleten történő 3 perces melegítés után 91, 6 perces melegítés után pedig 89 volt). A minták a hőkezelés folyamán kunkorodtak; az említett fényességi értékeket simára kifektetett mintákkal mértük. 10 15 20 25 30 40 45 50 55 60 A fenti példában leírt eljárást megismételtük több ízben oly módon is, hogy különböző menynyiségű szárazanyagot vittünk fel a lap felületére az oldattal való bepermetezés útján, mégpedig két lépésben: az első lépésben a permetezést a nedves lap felületére eszközöltük, azután a lapot megszárítottuk és újabb bepermetezésben részesítettük. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze; e táblázatban az említett, nedves állapotban történő első permetezést „nedves anyagfelvétel", a második, megszárított anyagra történő permetezést pedig „száraz anyagfelvétel" címszó alatt adtuk meg. 140 °C-on 1 .40 °C-on 6 perces 3 perces Példa sorsz. > < Hí ÍZ u-i 1 Száraz anyagfelvétel g/m2 +-.—i melegítés esetén való fényességérték 6. 6,0 4,7 85 83 96 7. 6,0 12,0 85 95 89 8. 9,3 4,7 78 83 92 9. 12,0 5,0 92 94 93 A fent leírt eljárás további módosításaként a nedves permetezett anyagba vagy a száraz permetezett anyagba pl. 0,5%, 1,0%, 2,5% vagy 5% stabilizálószert, pl. antioxidáns anyagot vittünk be. A fent leírt módon kezelt lapra a filmmel tör-35 ténő bevonás előtt egy szokásos összetételű lakkréteget is felvihetünk, vagy pedig a pigmentet nem tartalmazó bevonószer helyett valamilyen stabilizálószert, pl. hidrolízis elleni stabilitást biztosító karbodiimidet, vagy pedig az ultraibolya sugárzás lebontó hatásával szemben stabilizáló anyagot, pl. benzofenon-származékokat is alkalmazhatunk a bepermetezésre felhasznált elegyben. Az ilyen tiszta, pigmentmentes lakkbevonatok a fent említett egyező oldószerelegyet és kis mennyiségű, pl. 0,1%, 2%, 3% vagy 5% oldott poliuretánt tartalmazhatnak. A felületi bevonás céljaira alkalmazott permetezőelegy célszerű összetételének, a permetezés során alkalmazható reakciókörülményeknek és az ily módon képzett bevonatnak különféle célszerű példáit az Inmonv Corporation 1969. július 22. napján benyújtott 843 425 amerikai szabadalmi bejelentésének leírása ismerteti. E leírás műszaki adatszolgáltatását a jelen bejelentésünk leírásában is ismertetjük, és így e leírás az említett korábbi bejelentéire való hivatkozás nélkül is teljes információt nyújt. Az 5—9. példa szerinti termék mikrofotográfiai felvételeit a csatolt 10—13 ábrán mutatjuk be. A 10. és 11. ábra az anyagot a permetezési művelet után, de a felületi filmre teggel való bevonás előtt mutatja. Amint a 10. ábrán látható, a lapnak a felülete a bepermetezés után csak 65 igen kevés 35 pórust mutat. Amint a 11. ábrán
