165359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív szinezékekkel készített többszínű rezerv-szinezések előállítására, természetes, vagy regenerált cellulóz szálasanyagon
165359 3 és a savat tartalmazó rezerv-nyomószínezéket előnyomják és csak azután, nedves nyomási eljárással vagy közbenső szárítás után, egy további nyomószínezéket rányomnak, ül. egy sűrített színezékoldatot ráhordanak, mely a passzív színezéket és az alkálikusan ható anyagot tartalmazza, vagy ezt a két eljáráslépcsőt fordított sorrendben alkalmazzák. Az így előállított nyomást előbb szárítják, majd gőzöléssel rögzítik, melyet az alkalmazott textíliának megfelelően 98 - 180 C° közötti hőmérsékleten 2-15 percig folytatnak le. Ennél a passzív reaktív színezék a szubsztratumnak azokon a részein rögzítődik, ahol a reakcióképes reaktív színezékkel történő elő- illetve rányomásnál nincs átfedés. A kettős színnyomású helyeken a passzív színezék rögzítéséhez szükséges alkálit a savas rezerválószer felhasználja. így ez a színezék ezen a helyen nem fixálható. Az ezután következő, a reaktív színezékeknél szükséges kétfázisos hideg-kezeléses-eljárásban, vagy kétfázisos gyors-rögzítő-eljárásban, például a kétfázisos gőzölő-, gyorsgőzölő- vagy infravörös-eljárásban a reakcióképes színezéket a többszínű rezerválás során rögzítik. A két színezék megkötődése a textílián nem megy végbe, mivel a passzív színezék az előbb említett kétfázisos rögzítő-eljárásban a savas rányomásos helyeken egyáltalán nem, vagy csak alig észrevehető módon rögzítődik. A reaktív színezékek alatti, reaktív színezékekkel történő rezerv-színezések fent leírt előállításának másik változata többszínű effektusok reaktív színezékek keverékével való előállítására vonatkozik, az előbb meghatározott különböző rögzítési módozatnak megfelelően. Ennek értelmében a természetes vagy regenerált cellulózanyagból készített textíliára alkáliák jelenlétében különböző reaktivitással rendelkező, különböző színű reaktív színezékekből álló keveréket viszünk fel telítéssel vagy nyomással, mimellett a reaktív színezékek közül legalább egy a gyorsan reagáló, míg a többiek a lassan reagáló csoporthoz tartoznak, vagy fordítva. Ezt követően az anyagot átfedéses módon nyomópasztával nyomják, mely rezerváló szerként szerves vagy szervetlen savakat vagy savanyú sókat tartalmaz, mire a színezéket a kombinált rögzítő-eljárással kifejlesztik. Ennek a kiviteli formának megfelelően az elő- vagy rányomás fordított sorrendben is következhet. Mindkét eljárásváltozat szerint előállított rezerváláshoz különböző szerves színezékek csoportjába tartozó színezékek jöhetnek számításba, melyek legalább egy, a cellulózszállal reakcióképes helyettesítőt tartalmaznak. Ilyen szerves színezékekként különösen az antrakinon-, azo- és ftalocianin-sorhoz tartozó színezékek előnyösek, melyeknél az azo- és ftalocianin-színezékek mind fémmentesek, mind fémtartalmúak lehetnek. A gyorsan reagáló reaktív színezékek kategóriájához tartozó reakcióképes csoportok azok, melyek a kétfázisos hideg-kifejlesztéses-eljárás vagy a kétfázisos gyors-rögzítő-eljárás után a cellulózszálon megkötőd-4 nek. Ezek közül elsősorban a /3-szulfatoetilszulfon- és az N-alkil-etionilamino-csoportok említhetők meg. A passzív reaktív színezékek közül, melyeket az előbb említett kétfázisos rögzítő-eljárás során nem 5 lehet rögzíteni, elsősorban azon vegyületekről van szó, melyek a szálhoz affinitással rendelkező /3-dialkilamino-etilszulfon- vagy ß-dialkilamino-etilszulfonil-N-alkilamino-csoportokat tartalmaznak. A fent ismertetett eljárásokkal készített rezerv-10 effektusok azonban csak csekély mennyiségű rezervszínezések előállítására alkalmasak. Nagyobb mennyiségű rezerv-színezések előállításánál a gyorsan reagáló reaktív színezék hasznosítása, ill. színmélysége a textílián rohamosan gyengül. A színmélység gyengülé-15 sének egyik oka az, hogy rögzítésnél a lassan reagáló reaktív színezékek /3-dialkilamino-etilszulfon- vagy j3-dialkilamino-etilszulfonil-N-alkilamino-csoportjaiból 100-180 C° hőmérsékleten 2-15 percig tartó gőzöléskor gázalakú dialkilamin fejlődik. A gőzkamrá-20 ban ezért állandóan gáz alakú dialkilamin van jelen. Ezek gőz alakú dialkilamin egy részét a rezerváló szerként alkalmazott szerves vagy szervetlen savak dialkilammoniumsóként megkötik, miáltal a savas rezerválószer ezen része a célnak nem megfelelően 25 kerül felhasználásra. Tekintettel ana, hogy a rezervszínezések előállításánál a nyomópaszták a rezerváló szerként alkalmazott savakon kívül még a gyorsan reagáló típusú, ß-szulfat-etilszulfon- vagy N-alkiletionilamino-csoportokkal rendelkező reaktív színezé-30 keket is tartalmazzák, ezek a színezékek ezután a kétfázisos rögzítési-eljárásban a cellulózszál hidroxilcsoportjai helyett inkább a lehasított dialkilaminnal reagálnak és ezáltal inaktívakká válnak. Minél nagyobb a gőzölőn keresztül haladó anyagmennyiség, 35 annál több dialkilamin fejlődik a gőztérben és annál nagyobb lesz a rezerv-nyomásban a dialkilammónium-só koncentrációja. Ezzel egyidőben a gyorsan reagáló típusú reaktív színezékek színkihasználása csökken. 40 Azt találtuk, hogy a reaktív színezékek alatt elhelyezkedő reaktív-színezékekkel történő rezervszínezések előállításánál vagy különböző rögzíthetőséggel rendelkező reaktív színezékek keverékének 45 alkalmazásával a többszín-effektusok előállításánál a fent leírt hátrányok kiküszöbölhetők, ha a megadott eljárási módozatoknak megfelelően a nyomópasztákhoz, melyek savas rezerváló szereket, valamint gyorsan reagáló /3-szulfatoetilszulfon- vagy N-alkil-etionil-50 amino-csoportokkal rendelkező reaktív színezékeket, vagy amelyek csak savas rezerváló szereket tartalmaznak, színtelen szerves alkilező szereket teszünk. A jelen találmány keretében alkilező szerek hozzátételével elérjük azt, hogy a gőzölőben a lassan 55 reagáló reaktív színezékekből felszabaduló dialkilamint lekötjük és a savas rezerváló szerrel és/vagy a gyorsan reagáló reaktív színezékkel történő reakcióját megakadályozzuk. A találmány szerint felhasználásra kerülő alkilező szer reakcióképességét úgy kell meg-60 választani, hogy a kétfázisos fixáló eljárásban a 2
