165354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú növekedési hormon kinyerésére emberi agyalapi mirígyből
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. II. 29. ._ (GO-1194) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1976. II. 29. 165354 Nemzetközi osztályozás: C 07 g 15/00 Feltalálók: Dr. GRÁF László vegyész 30%, Dr. CSEH György orvos 20%, Dr. BORVENDÉG János orvos 20%, BARÁT Erzsébet vegyész 10%, Dr. SZÉKELY József orvos 10%, Dr. KURCZ Mihály biológus 10% Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás nagytisztaságú növekedési hormon kinyerésére emberi agyalapi mirigyből 1 A találmány tárgya új eljárás nagytisztaságú emberi növekedési hormon előállítására acetonos dehidrálással vagy mélyhűtéssel konzervált agyalapi mirigyből (hipofízis) kivonás, a kivonatból kicsapás, oldás, újabb kicsapás, gélszűrés útján. 5 Ismeretes, hogy a növekedési hormon az agyalapi mirigy mellső lebenye által termelt polipeptid, melynek élettani szerepe a szervek és szövetek növekedését biztosító anyagcserefolyamatok irányítása. Hiányának fiatal korban törpenövés a következménye, ezért 10 gyógyszerként való felhasználása ismert terápiás igény. Más polipeptid hormonokkal ellentétben a növekedési hormon gyógyászati alkalmazásánál a fajazonosság követelménye elkerülhetetlenül felmerül: tapasz- 15 tálat szerint a növekedési hormon hiányos törpéknél kizárólag emberi eredetű hormonnal érhető el testhossznövekedés [Deutsche Mediz. Wochenschrift, 93 846 (1968)]. Minthogy a 190 aminosavból álló növekedési hormon ipari szintézise még nem valósult 20 meg, az egyetlen lehetséges előállítási mód a kadáverekből kiemelt és megfelelően konzerválva gyűjtött agyalapi mirigy feldolgozása. E szervek gyűjtése már több országban intézményesen szervezett, ennek ellenére az emberi növekedési hormon előállításának fő 25 nehézségét még ma is az jelenti, hogy a hormon kinyerhetősége nagymértékben függ a szerv konzerválására alkalmazott megoldástól. Ennek egyik módja abban áll, hogy a kadáverből kivett agyalapi mirigyet 0-4 C° hőmérsékletű ace- 30 tonba helyezik és ebben tartják a feldolgozásig, egy másik mód szerint kifagyasztást alkalmaznak —20 C° alá. Az első esetben a szerv előkészítéséhez tartozik az is, hogy az acetonban gyűjtött mirigyeket késes homogenizátorban felaprítják, a szervből kivont vizet tartalmazó acetont szűréssel eltávolítják, a szervmaradékot pedig aceton ismételt hozzáadásával megszárítják. Az így nyert aceton-száraz por képezi sok eljárásban a növekedési hormon előállítás nyersanyagát [Rec. Progr. Hormone Res., 15 71 (1959); J. Am. Chem. Soc, 80, 4429 (1958); 2 974 088 sz. USA szabadalmi leírás]. A mélyhűtött állapotban végzett szervgyűjtésnél nem állítanak elő ilyen aceton-száraz port, hanem a fagyott állapotból felengedett szervet közvetlenül kivonatolják [Biochim. Biophys. Acta, 74 525 (1963); Int. J. Prot. Res., 1, 85 (1969); Arch. Biochem. Suppl., 1, 327 (1962)]. A hormon kivonására általában vizes sóoldatokat használnak, a kivonószer pH-ja 4 feletti érték. A növekedési hormont tartalmazó frakciót azután kisózással vagy szerves oldószeres kicsapással választják le a kivonatból, majd frakcionált kicsapás, ioncsere és dialízis kombinálásával tisztítják [Science, 124, 1293 (1956); J. Am. Chem. Soc., 80 4429 (1958); J. Endocrin., 23, 285 (1961); Endocrinology, 71, 559 (1962); Biochim. Biophys. Acta. 74, 525 (1963); Int. J. Prot. Res., 1, 85 (1969)]. A legaktívabb és gyógyászati célra is alkalmas készítmény előállítására az eljárás utolsó lépésében savas, illetve neutrális közegben gélszűrést végeznek [Biochim. Biophys. 165354 1
