165331. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló közegek hűtésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 25. (EE-2058) Közzététel napja: 1974.1. 28. Megjelent: 1976. II. 29. 165331 Nemzetközi osztályozás: F 28 b 1/06 F 28 f 17/00 Feltalálók: DR. HELLER László oki. gépészmérnök PAPP István oki. gépészmérnök DR. FORGÓ László oki. gépészmérnök Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Berendezés áramló közegek hűtésére 1 A találmány tárgya berendezés áramló közegek hűtésére. Közismertek a léghűtésű hőcserélők, amelyek valamely hűtendő közeget az atmoszférikus levegő segítségével hűtenek le. Ezek a berendezések rendszerint 5 bordázott csövekből állnak. A csöveken belül áramlik a hűtendő közeg, a külső bordázott felület mentén pedig a hűtőlevegő. A léghűtőket általában a szabad levegőn állítják fel, így azok ki vannak téve a levegő hőmérsékletváltozásának. Fagypont alatti hőmérsék- \Q letek esetén a hőcserélők üzemszerű indítása többféle okból is szükségessé teheti azok előmelegítését. A legfontosabb ok a léghűtők befagyástól való megvédése abban az esetben, ha a hűtendő közeg víz. Az előmelegítés további célja a hőcserélők meleg 15 közeggel való feltöltésekor keletkező káros hőfeszültségek csökkentése. A jelen találmány szerinti előmelegítő rendszer célja a léghűtő berendezések indítás előtti felfűtésének új megoldása. A léghűtők egyik jellegzetes alkalmazási területe az 20 erőművek léghűtésű kondenzációs berendezése, de hasonló hűtőket alkalmaznak a vegyiparban, az olajiparban és egyéb helyeken is. A jelen találmány szerinti megoldást az egyik leggyakoribb alkalmazási területtel, az erőművek légkondenzációs berendezé- 25 seivel kapcsolatban ismertetjük, de az természetszerűleg az egyéb, nem erőművi hűtőberendezések esetében is alkalmazható. A légkondenzációs berendezéseknél alkalmazott léghűtők valamilyen természetes vagy mesterséges 30 levegőáramoltatású hűtőtoronyhoz csatlakoznak. A hőcserélők rendszerint kétjáratúak, egyik járaton a víz alulról felfelé áramlik, majd a hűtők tetején visszafordul és a másik járaton keresztül a hűtők kiömlő csonkjához jut. A fenti hűtőkből több párhuzamosan kapcsolódik a hűtővíz elosztó- és gyűjtővezetékekre. Ezekben a vezetékekben egy-egy elzáró armatúra van elhelyezve. Az említett armatúrák zárása esetén a víz áramlása megszűnik. Ilyen állapotban fagypont alatti hőmérsékleteknél a víz befagyna a hűtőkbe és azokat megrongálná. A befagyás elkerülésére a hűtők elosztóvezetékeire egy-egy armatúrával ellátott ürítővezeték csatlakozik, s ezek kinyitásakor a hűtővíz mind a hűtőkből, mind a hűtők elosztóvezetékeiből egy mélyebben elhelyezett gyűjtőtartályba folyik. A hűtők újbóli üzembevétele úgy történik, hogy bezárják az ürítővezetékben levő armatúrákat, majd megfelelő sorrendben nyitják az elosztóvezetékek armatúráit, így a hűtővíz az elosztóvezetékben és hűtőkben levő levegőt maga előtt kiszorítva előbb megtölti a rendszert, majd a hűtőkön át cirkulálni kezd. A hűtőrendszerben levegő elvezetésére a hűtők felső pontjain légtelenítő csonkok vannak, melyeket gyűjtővezeték köt össze. A gyűjtővezeték függőleges állványcsőhöz csatlakozik, amely lehetővé teszi, hogy üzem közben a hűtők legfelső pontján az atmoszférikusnál valamiivei nagyobb víznyomás legyen tartható, ugyanakkor az állványcső felső nyitott részén át a hűtőrendszerbe üzem közben bejutó levegő folyamatosan eltávozhat. Légkondenzációs berendezéseknél 165331 1
