165314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok folyamatos kezeléséhez

165314 11 12 lehet betáplálni a biológiai folyamatokhoz szükséges anyagokat, így azok hatékonysága megnövekszik. A felesleges levegőt az A bioflokulácios térből a 24 légtelenítőcsöveken át vezetjük el. A víz egy része a bioflokuláció révén képződött szuszpenzióval a 25 összekötővezetéken és a 7 nyíláson át, amely utóbbi a 40 duzzasztó-záróelemmel van ellátva, a T elosztóteknőbe van vezetve, amely a vizet az S ülepítőcsatorna felső részébe osztja el. Az S ülepítőcsatorna a szuszpenziót a 8 válaszfal által alkotott felső falon koncentrálja, és innen az A bioflokulácios térbe kerül, az e térben uralkodó áramlás irányában. A hígított szuszpenziót tartalmazó víz az ülepítőcsatornából annak teljes hossza mentén a 31 gyűjtőcsatornán keresztül van eltávolítva, és a 32 összekötővezetéken át a H homogenizátorba van vezetve. A H homogenizátorba történő belépése előtt a vízbe a foszfátok kicsapása céljából koagulánst vezetünk a 38 koaguláns-vezetéken keresztül. A koaguláció révén keletkezett pelyheket a turbulencia homogenizálja, amely turbulenciát egy mechanikus, a 36 motor által meghajtott 30 turbulenciakeltő szerkezet állít elő. A tökéletlenebb koagulációs folyamat során a H homogenizátor első harmadába a 41 hozzávezető csövön át polikoagulánst vezetünk be. Miután a víz a H homogenizátoron keresztülhaladt, a vizet a homogenizált szuszpenzióval a 34 összekötővezetéken keresztül a 33 elosztócsatornába vezetjük, amely vizet az elosztónyílásokon át egyenletesen osztja el a 35 disszipációs térben, amelyben a vízzel az elosztónyílásokban közölt energia a pehelyrétegbe történő belépés előtt felemésztődik. A 9 diffúziós nyílások a pehelyréteget tartalmazó B térbe történő belépéssel úgy vannak méretezve, hogy a tökéletesen lebegő pehelyrétegben lejátszódó szűréshez szükséges feltételeknek megfeleljenek. A pehelyréteg felületéről a felesleges szuszpenziót a 13 átfolyóvezetékeken át a C ülepítőtérbe vezetjük, ahol az leülepedik és tömörödik, majd onnan időszakonként a 17 iszapelvezető vezetéken keresztül eltávolítjuk. A tökéletesen lebegő pehelyréteg által tisztított vizet a B tér felső részéből a 18 gyűjtőteknőkön keresztül a 3 gyűjtőcsatornákba vezetjük, amelyekbe a C ülepítőtér felső részében levő üledéktől mentes vizet is bevezetjük, amelyet az üledéktől mentes víz 37 teknői gyűjtenek össze. A találmány szerinti megoldás számos olyan előnyös újszerű többlethatást biztosít, amelyekkel a korábbi ilyen jellegű megoldások nem rendelkeznek. A leírt recirkulációs rendszer alkalmazása, amely az ülepítőcsatornát a szuszpenziónak a bioflokulácios folyamathoz vezetésére alkalmazza anélkül, hogy ezzel az elkülönítési műveletet megzavarná, lehetővé teszi, hogy a szuszpenziót állandóan optimális feltételek között tartsuk a mikroorganizmusok szaporodása szempontjából; ez a bioflokulácios tisztítási folyamat intenzifikálását jelenti, és lényegesen csökkenti az elkülönítőműveletnek a terhelését. Ennek eredménye a berendezés fajlagos terének csökkenése, valamint az energiafelvétel csökkenése a tisztított folyadék egységnyi mennyiségére vonatkoztatva. A találmány szerinti berendezés további nagy előnye, hogy biztosítja a vegyi utótisztítás lehetőségét foszfátok kiküszöbölése érdekében, azok vastartalmú koagulánsok segítségével történő kicsapásával, anélkül, hogy a vegyi folyamat következtében keletkezett szuszpenziót a bioflokulácios folyamatba vissza kellene vezetni. Ezáltal kiküszöböljük a bioflokulácios fázis terhelését olyan iners tömeggel, amely a bioflokulácios folyamatban nem vesz részt. A legfontosabb konstruktív előny abban jelentkezik, hogy az egész berendezés, ami a méreteket illeti egyszerű, előnyös, statikailag határozott elemekből állítható össze, amelyek üzemben gyárthatók, és a rendeltetési helyen már készen rendelkezésre állnak, és amelyek egymás mellett történő elhelyezésével tetszőleges teljesítményű tisztítóberendezések állíthatók össze. Mivel elesik annak a szükségessége, hogy különálló pehelyrétegeket tartalmazó elkülönítőtereket építsünk, az egész konstrukció gyakorlatilag geometriailag is a legegyszerűbb alakkiképzéssel oldható meg, például hengeres tartályok alkalmazhatók. Azáltal, hogy a pehelyréteget tartalmazó tér a bioflokulácios terek felett helyezkedik el, amelyek köpenyei előnyösen a pehelyréteget tartalmazó tér fenékrészét alkotják, jelentős mérvű megtakarítás jelentkezik az alapterületben, és az egyszerű konstrukció a tisztítóberendezések felépítményének nagymértékű egyszerűsítését eredményezi. A találmány szerinti berendezés hosszanti elrendezés-koncepciójának előnye, hogy a teljesítményt a berendezés hosszának puszta megváltoztatásával, a keresztmetszeti méretek módosítása nélkül, egymás mellett elhelyezett berendezésegységek egy létesítménnyé történő egyesítésével meg lehet változtatni. Ez lehetővé teszi, hogy különböző, fokozatosan változó nagyságú szerkezeti elemek minimális számának alkalmazásával egységek egész teljesítménysorát fogjuk át liter/másodperc nagyságrendű berendezésektől néhány ezer liter/másodperc nagyságrendű teljesítményű berendezésekig. Ez a körülmény megkönnyíti a víztisztító berendezések tipizálását, és a szerkezeti elemek nagy szériákban történő előállítását. A bioflokulácios tér hengeres formáinak ezenkívül hidraulikai előnyei is vannak a szerkezeti előnyök mellett. Az előnyösen hengeres alak a berendezésegységek terének maximális kihasználását teszi lehetővé, és kereszt- és hosszirányú cirkulációk megvalósítását, csekély energiaráfordítással. A hengeres tartályok bioflokulációhoz történő alkalmazásának további előnye, hogy ezek a tartályok zártak, és a szabad levegőtől elkülöníthetőek, ami a tiszta oxigénnek mint oxidációs gáznak gazdaságos kihasználását teszi lehetővé. A bioflokulácios tér zárt formája meggátolja az oxigén elillanását, és annak használatát gyakorlatilag a bioflokulácios 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6