165310. lajstromszámú szabadalom • Többpólusú csatlakozó
3 165310 4 la,, lb. és le ábrák ismert típusú csatlakozók és ennek részleteit szemléltető távlati kép; a 2a. és 2b. ábrák nyomtatott áramköri lapok két különböző összekapcsolási módja, ismert típusú többpólusú 5 csatlakozók felhasználásával; a 3a. és 3b. ábrák nyomtatott áramköri lapok két különböző összekapcsolási módja, ismert típusú többpólusú csatlakozó felhasználásával, a 10 3a. ábra a találmány szerinti csatlakozó felhasználása által csökkentett laptávolság vázlatos szemléltetése; a 4a. és 4b. 15 ábrák a csatlakozót a lapra felerősítő tagok vázlatos képei; az 5a.—5e. ábrák a találmány szerinti többpólusú csatlakozó egy kiviteli alakja szerkezeti elemeinek szemlélte- 20 tése, amelyeken az 5 a. ábra hüvelyes érintkező távlati képe; az 5b. ábra aljzatt szigetelő tömb távlati képe részben elvágva; az 5c. ábra a csatlakozó aljzat kereszt- 25 metszeti képe; az 5d. ábra érintkező dugasz távlati képe; az 5e. ábra dugasz távlati képe; a 6a-6c. 30 ábrák nyomtatott áramköri lapok különböző összekapcsolási módjai a találmány szerinti csatlakozó felhasználásával; a 7a. és 7b. ábrák a találmány szerinti hüvelyes érintkező két 35 kiviteli alakjának a távlati képe; a ábra a találmány egy módosított kiviteli alakja szerinti aljzat szigetelő tömbjének keresztmetszeti képe. 40 A találmány könnyebb megértése céljából először ismert típusú többpólusú csatlakozók ismertetéséből indulnak ki. Az la. és lb. ábrákon nyomtatott áramköri lapoknál használt hagyományos többpólusú csatla- 45 kozó egy kiviteli alakját tüntettük fel. Az lb. ábrán lévő csatlakozó csatlakozó A aljzatból és csatlakozó B dugaszból áll. Az A aljzatban számos hüvelyes 3 érintkező van,, amelyek egyikét az la. ábrán tüntettük , fel. A 3 érintkezőnek a kívánt érintkezőnyomásnak 50 megfelelő hosszú és vastagságú, egymással szembenéző U-alaku érintkező 1, 1' elemei vannak és egyik végén 2 kivezető van kialakítva. Ebből a hüvelyes 3 érintkezőből megfelelő számú darab olyan szigetelő 5 tömbben van elhelyezve, amelyen a hüvelyes 3 55 érintkezőhöz képest axiális elrendezésű, és megfelelő 6 dugasz fogadására alkalmas bevezető 4 nyílások vannak kialakítva. Ilyen érintkező 6 dugasz egy kiviteli alakját az I.e. ábrán tüntettük fel. Az érintkező 6 dugasz vékony 6' vége képezi a csatlakozó másik 60 kivezetését. Kívánt számú üyen érintkező 6 dugasz az lb. ábrán látható módon a B dugasznál szigetelő 7 tömbben van összefogva. Az A aljzat és a B dugasz a megfelelő összekötendő nyomtatott áramköri lapokra van felszerelve. A csatlakozó két tagja úgy van 65 összekapcsolva, hogy minden egyes érintkező 6 dugasz átnyúlik a szemközti bevezető 4 nyíláson és érintkezik a megfelelő hüvelyes 3 érintkezővel. A kívánt elektromos érintkezés a hüvelyes 3 érintkező U alakú érintkező 1, 1' elemeinek rugóerejük ellenében végzett oldalirányú eltávolodással általjön létre. A 2a. és 2b. ábrákon hüvelyes és dugós érintkezők egy további ismert kiviteli alakját tüntettük fel. A 2a. ábra szerinti hüvelyes 11 érintkező fémlemezből való kivágással történő előállításánál 10 kivezető és egyik végén 8, 8' érintkezőkkel ellátott érintkező 9, 9' rugó keletkezik, és a kivágott lemezt ezután négyszögletes profilú, csövet képező alakra hajlítják. A 9, 9' rugók kissé befelé vannak hajlítva és ez biztosítja a megfelelő kontaktusnyomást a bevezetett és a 2a. ábra szerinti kialakított dugós 12 érintkezővel szemben.. A 11 és 12 érintkezők az lb. ábrán bemutatottakhoz ; hasonlóan kialakított megfelelő szigetelőtömbben vannak elhelyezve. Ennek a hagyományos kialakítású csatlakozónak az a hátránya, hogy az összekötött lapok közti laptávolság nagyra adódik, mivel a dugó es az aljzat csak egyetlen irányban köthető össze. Az lb. ábrán bemutatott kiviteli alaknál például a csatlakozás csak a nyillal jelzett axiális irányban lehetséges. Ugyanezért az összekapcsolás irányában mért 1, hossznak (lb. ábra) az erre merőleges 12 hosszhoz képest nagyobbnak kell lenni ahhoz, hogy a kívánt kontaktusnyomást elérjük. Ha a 3a. ábrán feltüntetett helyzetű két nyomtatott áramköri 13 és 13' lapot kell összekapcsolnunk, amelynél az A_ah'zat a lap felületére merőlegesen van felerősítve, akkor az 13 laptávolságnak lényeges nagyobb értéket kell felvenni ahhoz, hogy alkalmazkodjon az A aljzat l! hosszához. A nagy laptávolság okozta hátrány különös hangsúlyt kap nagyszámú nyomtatott áramköri lap használata esetében, például elektronikus számítógépeknél, numerikus szabályozó berendezéseknél, stb. A fenti ismert csatlakozó másik hátránya abban áll, hogy az összekapcsolás csak egyetlen axiális irányra van korlátozva, és így a lapok szükséges összekapcsolási módjától függően nagyszámú szerkezeti elemre, például több különböző szigetelő tömbre van szükség. Az aljzat szigetelő 5 tömbjén például a lapok 3a ábra szerinti párhuzamos összekapcsolása esetén a 4a. ábrán feltüntetett felerősítő 14 tagra van szükség, a 3a. ábra szerint egymásután kapcsolt lapok esetében pedig a 4b. ábrának megfelelő elhelyezkedésű felerősítő 14 tagra. Ugyanez érvényes a dugasz szigetelő 7 tömbjére is. A 2 kivezető alakját is a felerősítési módnak megfelelően kell megválasztani. Ennek megfelelően a különböző típusú szigetelő tömbökön, mint például a 4a. és 4b. ábrákon feltüntetett változatokon különböző helyzetű felerősítő 14 tagokat és különböző formájú kivezetéseket, például axiálisan kinyúló, vagy erre merőlegesen meghajlított darabokat kell kiképezni, ahhoz, hogy megfeleljenek a nyomtatott áramköri lapok különböző összekapcsolási módjai által támasztott követelményeknek. A csatlakozó típusainak ilyen mérvű növekedése zavarokat okozhat a különböző alkatrészek tervezésének és gyártásának ellenőrzésénél egyaránt. A találmánnyal az ismert csatlakozók fenti hátrányos tulajdonságai elkerülhetők. A találmány egy kiviteli alakját az alábbiakban ismertetjük. Az 5. ábrán a találmány szerinti hüvelyes 20 érintkező egy kiviteli alakját tüntettük fel. A 20 érintkező fémlemezből sajtolással állítható elő, amelynek egyik végén megfelelő hosszú 15 kivezetője és két 18, 18' oldalfala van, amelyek mindegyikén érintkező
