165297. lajstromszámú szabadalom • 2-amino- kinoxalinokat tartalmazó inszekticid, akaricid és fungicid hatású szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
165297 felelő 2-hidroxi-kinoxalinokat foszforoxikloriddal vagy tionilkloriddal reagáltatva állithatjuk elő. A további kiindulási anyagként alkalmazott aminkomponensek messzemenően ismertek. A k!-halogén-kinoxalinokat általában oldószeres közegben reagáltatjuk aminokkal az /!/ általános képletü vegyületekké. Oldószerként minden olyan oldószert alkalmazhatunk, amely aminokkal éa klór-kinoxalinokkal szemben közömbös, igy például alifás és aromás szénhidrogének és klórszénhidrogének, alkoholok, ketonok, alifás és ciklikus éterek, karbonsavamidok és -nitrilek, dimetilszulfoxid stb. A felsorolt oldószerek vizes elegyeiben is lefolytathatjuk a reakciót. A reakció során felszabaduló halogénhidrogénsavat megköthetjük magával a végtermékkel, amely két bázikus hatású csoportot tat*»talmaz, amikor is az /!/ általános képletü vegyületek sói keletkeznek. Ez az eset akkor következik be, ha a 2-halogén-kinoxalint és a primer, illetve szekunder amint ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A halogénhidrogénsav megkötésére az aminnak egy további egyenértékét vagy más savmegkötőszert, például tercier amint, alkáliföldfém-hidroxidokat, alkáli- vagy alkáliföldfém-karbonátokat és -acetátokat is adagolhatunk. A találmány szerinti vegyületekhez vezető reakciót 0 és 200 C° közötti, előnyösen 20 és 150 C° közötti hőmérsékleten valósitjuk meg. Illékonyabb aminők esetén előnyösen zárt edényt alkalmazunk és a reakciót az oldószer és amin gőznyomásából eredő nyomáson valósitjuk meg. A reakcióelegy feldolgozása a szokásos módon történik, például az oldószer ledesztillálása vagy vizzel való higitása, szűrése utján. Ha az /!/ általános képletü vegyületek sóik alakjában keletkeznek, valamely bázis hozzáadásával szabad vegyületté alakithatjuk. • A találmány szerinti hatóanyagoknak inszekticid hatásuk van, főleg a maró rovarokkal szemben. Továbbá igen erős akaricid hatással is rendelkeznek. A maró rovarokhoz tartoznak mindenekelőtt a lepkehernyók, /Lepidoptera/ igy a káposztamoly /Plutella maculipennis/. a gyapjaslepke /Iymantria dispar/, az aranyfaru szövő /Euproctis chrysorrhoea/ és a gyürüs szövőpille /Malacosoma neustria/, továbbá a káposztabagoly lepke /Mamestra brassicae/ és a vetési bagolylepke /Agrotis segetum/, a nagy káposztalepke /Pieres brassicae/, kis téli araszoló /Cheimatobia brumata/, a tölgyfaszövő /Tortrix viridana/, a sereglégy /laphygma frugiperda/ és az egyiptomi gyapotféreg /Prodenia litura/, továbbá a pókhálós almamoly /Hyponomeuta padella/, a lisztmoly /Epnestia kühniella/ és a nagy viaszmoly /Galleria mellonella/. A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak /Coleoptera/, például a gabonabogár /Sitaphilus granarius = Calandra granaria/, a burgonyabogár /Ieptinotarsa decemlineata/, a sóskabogár /Gastrophysa viridula/, a tormalevélbogár /Phaedon cochleariae/, a repcefénybogár /Meligethes aeneus/, a málnalevélbogár /Byturus tomentosus/, a bablevélbogár /Bruchidius = Acanthoscelides obtectus/, a szalonnabogár /Dermestes frischi/, a Trogoderma granarium, a vörösesbarna rizsbogár, /Tribolium castaneum/, a kukoricabogár /Calandra vagy Sitophilus zeamais/, a kenyérbo^ár /Stegobium paniceutq^ a közönséges lisztbogár /Tenebrio molitor/ es a gabonabc^ár /Oryzaephilus surinauensis/, valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek /Agriotes spec./ és a cserebogárpajorok /Melolontha melolontha/, és a csótányok, igy a német csótány /Blattella germanica/, az amerikai csótány /Periplaneta americana/, a madeirái csótány /Leucophaea vagy Rhyparobia maderae/, a konyhai csótány /Blattá orientális/, az óriáscsótány /Blaberus gig^nteus/ és a fekete óriás csótány /Blaberus fuccus/, valamint a Henschoutedenia flexl-^ 3
