165289. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültséglevezető

3 165289 4 a védett hálózat üzembiztonságát biztosítja. Megsemmisülésével tehát csak igen minimális beruházási kárt okoz, de üzemi kiesést még ez esetekben is csak igen ritkán. A hibaeseteknél túlnyomó részben az oltócső azon alapvető tulajdonsága érvényesül, hogy igen rövid idő alatt igen meredek karakterisztikával változtatja meg a nagy levezetési áramot. Ez a nagymértékű hirtelen áramváltozás szúró feszültségeket hoz létre, amelyek a védett berendezéseket átütik. Ez a hiba tehát üzemi jellegű; üzemzavart, üzemi ül. termelési kiesést okoz a beruházási káron felül Bejelentett találmányunk az oltócső ezen hátrányát újszerű módon - a vele összekapcsolt impedanciának veszélyes túlfeszültségképződést megakadályozó működésével megszűnteti és ezzel az oltócsövet—az újszerű kapcsolatban használt elemmel együtt képessé teszi a túlfeszültséglevezetőtől elvárt összes feladatok elvégzésére a régi használatos rendszer hátrányai nélkül. Megjegyezzük, hogy a villamos ív kioltása újszerű túlfeszültséglevezetőnknél az oltócsőben, a nagyintenzitású levezetési árammal a cső anyagából kilépő gáz oltása folytán következik be. A találmány szerinti túlfeszültséglevezetőnél az oltócső, az impedancia, a túlfeszültség alá kerülő pont és a leföldefés sorrendjét, valamint az általában szokásos előszikraköz helyét az áramkörben, illetve az előszikraköz alkalmazását a mináönkori gyártási és alkalmazási feltételektől függően kell meghatározni. Az oltócsővel sorosan kapcsolt impedancia lehet huzalból tekercselt, de tekercselhető szigetelt fémszalagból is. Az oltócső és/vagy az impedancia részben, vagy egészben árnyékoló elemmel és/vagy árnyékolóréteggel látható el, amelynek lényeges szerepe, hogy ezáltal tudjuk pontosan beállítani a megszólalási feszültséget. Ilyen módon tulajdonképpen az árnyékoló serleg, rúd vagy borítás, amely szigetelő anyagra felvitt villamosvezető, vagy félvezető festékanyag is lehet, nemcsak a villamostér kialakulását, hanem főleg a potenciálmegosztást befolyásolja és vezérli. Szükség esetén az oltócsőbe az árnyékoló és az egyik, vagy mindkét elektróda kőzött kisebb légrést iktathatunk be, amely előionizálás útján elősegíti az oltócső megszólalását. A találmány szerinti oltócsővel ellátott túlfeszültség-levezetőt vázlatos elvi rajz skf§án ismertetjük részletesebben. A rajzon az impedanciát egyszerűm, mint induktivitást ábrázoltuk, az előtét szikrakőz elhagyásával. 1 áramvezetőhőz 2 impedancia csatlakozik, maid utána 3 oltóeső van kötve, amely 4 kamrát tartalmaz, és előnyösen 5 ámyokoló veszi korul» amely egyben a Eotsnaáklosziást és előionozást is vezérli. A szikraöz 6 áramvezetővel van kivezetve. Példánkban ezen áramvezető van összekötve 5 árnyékolóval. Az árnyékolót alkotó serleg magassága, amely az oltócsövet körülfogja, vagy csak az egyik elektródát veszi körül, adott esetben körülveheti az induktivitást tartalmazó impedanciát is. A teljes túlfeszültséglevezető 7 műanyag burkolatban foglalható. Az így felépített oltócsöves túlfeszültséglevezető akkor lép üzembe, ha kapcsai között a túlfeszültség a 5 szikraközt megszólaltató feszültséget hoz létre. A szikraköz megszólalása után a túlfeszültség által létrehozott áram az 1 áramvezetőn, a 2 impedancián, a szikraköz elektródjai közötti ionizált gázon és a 6 áramelvezetőn keresztül a védeni kívánt helyről a ,0 földbe lefolyik. Az áram földbe történő áramlása közben a maradék feszültség az impedancia hatására a menetszigetelés védelme szempontjából megengedett meredekséggel folyamatosan - meredek levágás nélkül - és 15 gyorsan, gyakorlatilag 0-ra csökken, úgy, hogy közben a védendő hálózati elemekre a maradék túlfeszültségből eredően az ismert és jelenleg használatos túlfeszültséglevezető működésekor jutó túlfeszültségnek csak töredékrésze jut. 20 Az előionozás biztosítja, hogy a találmány szerinti túlfeszültséglevezető megszólalási feszültsége kevéssé függ a vándorhullám homlokmeredekségétől. A találmány szerinti túlfeszültséglevezető a szél törő hatásának igen jól ellenáll, ha egész testét műanyagba 25 ágyazzák. Impedanciaként az oltócsővel sorbakötött ohmos ellenállás és ezzel párhuzamosan kötött kondenzátor is alkalmazható. Ilyen esetben utóbbi az oltócsövet áthidalhatja. A fenti impedancia rendszerek ill. eleiü mek kombinálhatók egymással. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 35 1. Túlfeszültséglevezető - esetleg beállított feszültségindítású légszigetelésű előszikraközzel -, azzal jellemezve, hogy gázoltású oltócső és feszültségtől független, csak lineáris paraméterű impedancia elemekből áll, olymódon, hogy az oltócsővel indukti-40 vitás, vagy ellenállás van sorbakötve. 2. Az 1. igénypont szerinti túlfeszültséglevezető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oltócső és vele sorbakötött ellenállás kondenzátorral van áthidalva. 45 3. Az 1. igénypont szerinti túlfeszültséglevezető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az induktivitással ellenállás van párhuzamosan kötve. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti túlfeszültséglevezető kiviteli alakja, azzal jellemezve, 50 h°§y oltőcsövének ívoltó szikraközét és/vagy az impedanciát legalább részben körülvevő potenciál és előionozásvezérlő árnyékoló eleme van. 5. A 4. igénypont szerinti túlfeszüítséglevezető kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a potenciál- és 55 előionozásvezérlő árnyékoló elem, vagy külön elektródák és ívoltó szikraköz elektródái között előionozó légrés van kialakítva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti túlfeszültséglevezető kiviteli alakja, azzal jellemezve, 60 fiogy impedanciáját, ionizált ívoltó gázt tartalmazó részben, vagy egészbén rövidrezáró csatornája van. 1 db rajz, 1 ábra A klsdásárt f«M: a KéE^udsség! é8J«s®l Kdftyvkisdá igazgatója 750448, OTH, Budepaet