165289. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültséglevezető
SZABADALMI 165289 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY e'Ä% Nemzetközi osztályozás H 02 h 9/06 WSm Bejelentés napia: 1972. IV. 8. (VI-861) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1976. XII.3. Feltaláló: Kiss András villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, Budapest Túlfeszültséglevezető 1 A találmány tárgya túlfeszültséglevezető villamos berendezések fő- és menetszigetelésének főleg hálózati túlfeszültségek elleni közvetlen védelmére, amely oltócsövet tartalmaz. Oltócső alatt értjük az olyan oltókamraként használt árarrunegszakitó csövet, amelynek anyaga a cső elektródái között lefolyó - túlfeszültséghullám által előidézett - levezetési áram hatására olyan és akkora mennyiségű gázt fejleszt, amely alkalmas ezen - az azt előidéző - levezetési áram megszakítására. Ilyen oltócsöveket eddig is alkalmaztak túlfeszültség elleni védelem céljából, de csak a hálózat körülményeihez egyedileg alkalmazott elrendezésben, azaz megfelelően kiválasztott helyeken és erősáramú berendezések egyes elemeinek (pl. vezetékhálózat stb.) korlátozott védelmére. Ilyen oltócsövek azonban semmiféle elrendezésben sem alkalmasak az erősáramú berendezés számos eleme (pL transzformátorok, motorok, stb.) szigetelésének a védelmére, mivel a csőben a levezetési áram rendkívül meredek belépése és ugyancsak igen meredeken lejátszódó megszakadása olyan feszültséghullámokat kelt, amelyek az említett berendezésekre vonatkozóan átütési veszélyt jelenlenek, Jelenleg az erősáramú berendezések korlátozás nélküli túlfeszültségvédelmére feszültségtől függő ellenáUás(oka)t tartalmazó különböző túlfeszültséglevezetőket alkalmaznak. A feszültségtől függő ellenállást tartalmazó túlfeszültséglevezetők működése megegyezik egymással .abban, hogy a túlfeszültség vándorhullám megszűn-10 15 20 25 30 tetése, illetve csökkentése céljából a szikraköz átütés után kifejlődő aránylag nagy levezetési áramot feszültségtől függő ellenálláson való átvezetéssel csökkentik oly kismértékű utánfolyó áramra, amelynek elérésekor az ív tovább már nem képes fennmaradni és kialszik. Az ív kialvása ezeknél a rendszereknél tékát a szikraközben, vagy szikraközökben az utánfolyó áram(ok) lecsökkentése révén következik be. Mint ismeretes, a feszültségtől függő ellenálláselemeket tartalmazó túlfeszültséglevezetők rendkívül költségesek, ami alkalmazási lehetőségeiket túlnyomóan a nagyobb értékű berendezésekre korlátozza, emellett a nedvességre rendkívül érzékenyek, aminek következtében beázás esetén felrobbannak. A fentiekben közölt költségességi és veszélyességi problémák kiküszöbölése képezi azt a célt, amelynek érdekében önmagában ismert elemekből a javasolt kombinációt létrehoztuk. Külön ki kell emelnünk, hogy a költségesség megszűntetése lehetővé teszi a túlfeszültségvédelem kisebb beruházásoknál — azaz kisebb teljesítményű berendezésekben - való alkalmazását, ami az üzembiztonság emelkedését és kiterjesztését, országosan és export esetében pedig teljes rendszerbeli nagymérvű elterjedését biztosítja. Az oltócsövek eddigi alkalmazásának gyakorlatából alátámasztott tapasztalat szerint e csövek hibás működése csak igen ritka esetben nyilvánul meg abban, hogy a cső felrobban és az ilyen esetek túlnyomó részében is az oltócső robbanása által a nagyintenzitású levezetési áramot megszakítja, s ezzel 185289