165287. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyenfeszültségnek szabályozott nagyságú növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja. 1970. X. 28. (VI-767) Közzététel napja. 1974. íí. 28. Megjelent: 1977. IX. 22. 165287 Nemzetközi osztályozás: H 02 m 3/10 Feltaláló: Fenyvesi Mátyás oki. villamos üzemmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Kapcsolási elrendezés egyenfeszültségnek szabályozott nagyságú növelésére A találmány szerinti kapcsolási elrendezés kondenzátoros áttöltés felhasználásával biztosítja az egyenfeszültség növelését, amelyet tirisztorok felváltott kapcsoltatása tesz lehetővé. A tirisztorok kapcsolási frekvenciájának változtatásával szabályozás, limitálásával áramkorlátozás valósítható meg. A kapcsolás 5 nagy előnye az egyszerű felépítés miatti kedvező önköltség és a jó hatásfok. Egyenáramú tápforrásként igen sok esetben - pl. telefonközpontok táplálásánál - akkumulátort alkalmazunk. A fogyasztókat, kevés kivétellel, szabályozott szintű feszültséggel kell táplálni. A hálózat jelenlétekor ez nem okoz problémát. Hálózatkimaradáskor az egyenfeszültségszint szabályozását jelenleg vagy pót, ül. ellencellák beiktatásával, vagy a törzscellákról üzemelő konverterekkel valósítják meg. Pótcellák alkalmazásakor a fogyasztói . 5 feszültség megengedett alsó, ül. felső értékénél a pótcellákat úgy kell ki- vagy bekapcsolni, hogy ezek a törzstelep feszültségéhez adódva, ül. levonódva, a fogyasztói feszültséget a megengedett határokon belül tartsák. Az ellencellák kapcsoltatása hasonlóan megy „_ végbe. Ez a megoldás korszerűtlen, a pót-, ül. eüencellák be- és kikapcsolása ugrásszerű tápfeszültségváltozást eredményez, amely a táplált berendezésben zavart okozhat. A konverteres megoldás korszerűbb. A konverter „ bemenete a törzsceüákra van kötve, szabályozott -esetenként szabályozatlan - kimeneti feszültsége pedig szükség esetén a törzsceüákhoz adódik, és a tápfeszültséget a kívánt értéken tartja. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy ára meglehetősen ^ magas, és hatásfoka kedvezőtlen. A magas ár a komplikált felépítésből adódik, amely a kétszeres átalakítás (egyen- váltó és váltó-egyen) következménye. A kedvezőtlen hatásfok ugyancsak a kétszeres átalakítás következménye, azonkívül az egyenirányító dióda feszültségejtése, és az egyenirányított feszültség értéke összemérhető, amely eleve kizárja a jó hatásfokot. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés az előbb említett hiányosságokat kiküszöböli, Ületve nagymértékben csökkenti, mivel ugrásszerű tápfeszültségváltozást nem eredményez, továbbá egyszerű felépítése miatt (nincs kétszeres átalakítás) önköltsége és hatásfoka igen kedvező. Ezt olyan kapcsolási elrendezéssel érjük el, amelynek a tápforrás kapcsairól indukciós tekercs két szélső kivezetésére csatlakozó tirisztorai vannak, és az indukciós tekercs középmegcsapolása kondenzátorok közösített fegyverzetére van kötve, amely kondenzátorok nem közösített fegyverzetei nem közösített ponttal is rendelkező ellenpárhuzamosan kapcsolt diódákon keresztül csatlakoznak a kimeneti kapcsokra és a tápforrás kapcsaira, olymódon, hogy a tirisztorokkal összekötött diódák a tápfonás kapcsaira, a tirisztorokkal nem összekötött diódák a kimeneti kapcsokra csatlakoznak, és a kimeneti kapcsok valamint a tápforrás kapcsai közé kondenzátorok vannak kötve. A rajzok a találmány szerinti kapcsolási elrendezés néhány kiviteli alakját ismertetik, ahol az 1. ábra a találmány szerinti egyenfeszültségnövelő kapcsolási elrendezés, a 2. ábra az egyenfeszültségnövelő kapcsolási elrendezés oltókondenzátoros változata, és a 165287