165272. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékelő

5 165272 6 •misszió csekély befolyásolása mellett kell elérni /például fotooellákban/. Rendkívül gyenge fény regisztrálásakor /fotoelektronsokszorozó alkalmazásakor/, amikor a fényérzékelő érzékenységének emisszióval történő szabályozása korlátozott, célszerű a 3« és 4. ábrán látható módosított kivitelt alkalmazni. Az ilyen fényérzékelőnek a felhasznált 4 fénynyaláb keresztmetszetével összemérhető méretű. 3 fotókatódja van, mivel 4 fénynyaláb tengelye minden reflexiónál a 3 fényérzékeny réteg egy és ugyanazon 7 pontján megy át. Ez a konstrukció az előbb ismertetettől abban tér el, hogy 8 prizma h magassága körülbelül kétszer akkora, mint az előbbi 1 prizma magassága, tínnél a variációnál a 8 prizma járulékos optikai elemekkel van ellátva az 5 bevezető felületen és a 6 utolsó reflektáló oldalsíkon. A 8 prizma 5 bevezető felületén levő 9 optikai elem optikailag átlátszó anyagból késziilt prizma, vagy ék, amely a 4 fénynyalábnak a 3 fényérzékeny rétegre történő vezetéséhez szükséges. A 4 fénynyaláb igy a fényérzékelő tengelyéhez képest tetszőleges szög alatt, akár párhuzamosan lehet a 9 optikai elemre bevezetve. A G utolsó reflektáló oldalsikon 10 optikai téglatest van, amelynek élén a 4 fénynyaláb reflektálódik. A 8. prizma S bevezeti felületének az oldnlsikok közül azt koll kiválasztani, amelyiknek élei az A-A szinuaetriasikkal a legnagyobb szöget zárják be. A 10 optikai téglatesttel ellátott 6 utolsó reflektáló oldalsik ugyanúgy, mint az előbbi esetben az b bevezető felülettel szimmetrikusan helyezkedik el a 8 prizma A-A szinunetriasikjanak másik oldalán. A különbség az előbbi konstrukcióhoz viszonyítva abban áll, hegy a 4 fénynyaláb terjedési ;nkjai annak a körnek az átmérőin 03 húrjain mennek át, amelynek 7' középpontja a 8 prizma A-A felező szimmetria síkjában fekszik. Az 5 bevezető felület és az utolsó reflektáló oldalsík alsó alapsikban fekvő élei az emiitett kör érintői. A kör 7* középpontja tehát a következő három sik metszéspontjában fekszik: a 8 prizma alsó alapsikja, az A-A felező sik, és a 4 fénynyaláb terjedési sikja a prizma 5 bevezető felületen való keresztülhaladás után. A többi reflektáló oldalaik élei, amelyek a 8 prizma alsó alapsikjában fekszenek, merőlegesek az emiitett körnek a beeső és visszavert 4 fénynyaláb terjedési síkjaiban fekvő átmérője és húrjai által bezárt szög felezőire. A 8 prizma h magassága ebben az esetben a 3 fényérzékeny réteg 2 hordozója d vastagságának figyelembevételével a következő oszszefüggésből számolható h = R • /l + cos f / tg T-d ahol if - a 4 fénynyaláb beesési szöge a 5 fo., tokatódra, ] - a 4 fénynyaláb tovaterjedésének két egymás után következő sikja álta bezárt szög, R - az emiitett kör 3ugara. A 3. és 4. ábrán látható fényérzékelőben a 4 fénynyaláb, amely a 8 prizma 5 bevezető felületán és a járulékos 9 optikai elemen keresztül halad, a prizma 5 bevezető felületére merőleges sikban terjed tovább. A 4 fénynyaláb tengelye a 3 fényérzékeny réteg 7 pontján az emiitett kör 7* középpontja alatt halad át és ennek a tengelynek a 3 fényérzékeny réteggel bezárt szöge megegyezik a 4 fénynyaláb teljes viszszaverődésének szögével. A 3 fényérzékeny rétegről visszaverődő 5 4 fénynyaláb az első reflektáló oldalsíkra esik. Terjedési iránya megváltozik, a 8 prizma felső alapsikjsn reflektálódik,majd a második reflektáló oldalsikra esik. Ezen a sikon történő visszaverődés után a 4 fénynyaláb ismét a 3 fényérzékeny réteg 7 10 pontján megy keresztül. A 3 fényérzékeny rétegről reflektált 4 fénynyaláb a következő reflektáló oldalsikra kerül, amely azt a 8 prizma felső alapsikjáru továbbítja. Innen a '+ fénynyaláb a következő reflektáló oldalsikra esik és ugy kerül ismét 15 a 3 fényérzékeny rétegre, hogy tengelye - mint az előző visszaverődéseknél - a 7 ponton megy át. Az itt leirt folyamat, a 4 fénynyaláb visszaverődése a 3 fényérzékeny rétegről a reflektáló oldalsikokról és a 8 prizma felső alapsikjárói addig tart, a-20 mig a 4 fénynyaláb a 10 optikai téglatesttel ellátott 6 utolsó reflektáló oldalsikra nem esik. liz az elem a 4 fénynyalábot 180°-al elforditva veri vissza, aminek következtében a teljes visszaverődési ciklus fordított sorrendben isist-ll-Mil: mei-, amig 25 a 4 fénynyaláb a 8 prizua S bevezető felületén keresztül ki nem lép. 30 SZABADALMI IGÉNTPOHTOK 1. Fényérzékelő, optikailag átlátszó anyagból készült, egyik alapsikjávai fény-35 érzékeny réteghez kapcsolt, hasáb alakú prizmával, ahol a prizma két párhuzamos alapsikja oly&a oldalfelülettel van határolva, amelynek egy siklapja fénynyalábot bevezető felület, egy siklapja pedig a fénynyalábot reflektáló oldalaik, azzal jeliéin mezve, hogy az oldalfelület az első reflek-HU táló oldalsikon kivül további reflektáló oldalsíkot, vagy oldalsíkokat tartalmaz,és a bevezető felületnek /5/ a prizma /l, 8/ egyik alapsikjával alkotott éle az első reflektáló oldalsíkkal 90°-tól eltérő szö-45 get zár be, 2. Az 1. igénypont szerinti fényérzékelő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prizma /l, 8/ a két reflektáló oldalsík által bezárt szöget felező síkra /A-A/ szim-50 metrikus. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fényérzékelő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prizma /l, 8/ utolsó reflektáló oldalsíkján /6/ a fénynyalábot /4/ 180°_ka

i 55 eltéritő optikai téglatest/10/ van. 4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti fényérzékelő kiviteli alakja, azzal ellemezve, hogy a prizma /8/ magassága h/ a fényérzékeny réteg /3/ horodozójának 60 /2/ d vastagsága esetén a = R/l + cos <f /• tg Y -d, ahol V- a fénynyaláb /4/ beesési szöge a fényérzékeny rétegre, •f-a fénynyaláb /4/ két egymás után következő terjedési sikja által bezárt 65 szög, és R - annak a körnek a sugara, arnely a prizma /8/ alsó alapsikjában van, és a-3