165271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéneket dehidrogénező katalizátor előállítására

165271 10 határozott szigorúságnál, és általában a dehidrogénez­hető szénhidrogén fogyása alapján mérik. A szelektivi­tást a következő egyenlet definiálja: termelt olefin, mól szelektivitás % = • 100 % reagált szénhidrogén, mól Az ideális katalizátornak optimális mutatószámai vannak stabilitás, aktivitás és szelektivitás tekin­tetében. Dehidrogénező katalizátorok ismeretesek például az 1 151 082 számú német szövetségi köztársasági közzétételi iratból. Az ott közölt katalizátor porózus tűzálló oxid hordozóra, például aktivált alumínium­oxidra vagy magnéziumoxidra i felvitt 0,1-2,0% pla­tinacsoportbeli fémet, például platinát vagy pallá­diumot, továbbá a platinacsoportbeli fémre számítva 5—95% germániumot tartalmaz. Sikerült olyan katalizátort kidolgoznunk, amely szénhidrogének dehidrogénezésére alkalmazva foko- 20 zott aktivitást, szelektivitást és stabilitást mutat. A dehidrogénező eljárások teljesítménye javul, ha egy platina komponensnek egy germánium komponensnek és egy alkálifém- vagy alkáliföldfém komponensnek egy porózus tűzálló fémoxid hordozóval való kom- 2 5 binációját használjuk katalizátorként. Különösen jó eredmények érhetők el, ha ezt a katalizátort hosszú szénláncú normál paraffinek dehidrogénezésére hasz­náljuk a megfelelő normál monoolefinek előállítása céljából. A mellékreakciók, például vázbeli izomeri- 30 zálás, aromatizálás és krakkolás, minimálisak. A talál­mány alapján a platinát és germániumot tartalmazó katalizátor alkalmazásával dehidrogénező eljárások teljesítménye egy alkálifém- vagy alkáliföldfém- kom­ponensnek, elsősorban káliumnak a hozzáadásával 35 javítható» mert az előnyösen hat a platinára és germá­niumra. Ennek megfelelően a találmány olyan katalizátor előállítására vonatkozik, amely egy platina kompo­nenst, egy germánium komponenst, egy alkálifém- 40 vagy földalkálifém komponenst és egy porózus hor­dozót tartalmaz. Dehidrogénezésre alkalmas szénhid­rogének a molekulánként 2-30 szénatomot tartal­mazó alifás vegyületek, 2—6 szénatomos alkilcsopor­tot tartalmazó alkilaromás vegyületek, továbbá naf- 45 tének és alkillal szubsztituált naftének. A betáplált szénhidrogén előnyösen egy 2-30 szénatomos normál paraffin szénhidrogén. A katalizátor előnyös hordozója egy porózus, abszorpcióképes, nagy fajlagos felületű hordozó 25 és 50 500 m2 /g közötti felülettel. A porózus hordozónak viszonylag ellenállónak kell lenni a dehidrogénezési eljárásban alkalmazott munkakörülményekkel szem­ben. Ilyenek például: (1) a sziliciumdioxid vagy szilikagél (2) a bauxit, (3) tűzálló szervetlen oxidok, 55 például az alumíniumoxid, titándioxid, cirkónium­dioxid, krómoxid, cinkoxid, magnéziumoxid, tórium­oxid, bóroxid és (4) ezeknek az anyagoknak a kombinációja. Előnyös porózus hordozó anyagok a katalizátor előállítására a gamma-, eta- és thétaalumí- 60 niumoxid néven ismert kristályos alumíniumoxidok, a legjobb eredményt a gamma- vagy éta-alumímumoxid adja. Az alumíniumoxid hordozóanyag kisebb mennyiségben egyéb jól ismert tűzálló szervetlen oxidokat, például sziliciumdioxidot, cirkóniumoxidot g5 és magnéziumoxidot is tartalmazhat. Az előnyös hordozó térfogatsúlya 0,3-0,7 g/cm3 . átlagos pórusátmérője 20 és 3000 Á, pórustértögata 0,1-1 ml/g és fajlagos felületet 100-500 n?/g. Legjobb eredményeket 1,6 mm-es átmérőjű göm­bölyű szemcsék alakjában használt 0,5 g/cm3 térfo­gatsúlyú, 0,4 ml/g pórustérfogatú és 175 m2 /g fajlagos felületű gamma-alumíniumoxid hordozóval érjük el. Az előnyös alumíniumoxid hordozó bármely is­mert módszerrel elkészíthető, és szintetikusan előállí­tott vagy természetben előforduló lehet. Bármilyen típusú alumíniumoxidot használunk, felhasználás előtt egy vagy többféle kezeléssel aktiválható, úgy­mint szárítással, kalcinálással és gőzöléssel, és aktívált alumíniumoxid, kereskedelmi aktívat alumínium­oxid, porózus alumíniumoxid vagy alumíniumhid­roxid-gél néven ismert alakban lehet. Az alumínium­oxid hordozó például előállítható olymódon, hogy egy alumíniumsóhoz, például alumíniumkloridhoz vagy alumíniumnitráthoz , egy megfelelő alkalikus reagenst, például vizes ammóniát adunk alumínium­hidroxid-gél előállítására, és ezt szárítással és kalciná­lással alumíniumoxiddá alakítjuk. Az alumíniumoxid hordozó tetszés szerinti alakban formálható, például gömbök, tabletták, lemezek, rudak, por vagy szem­csék alakjában, és tetszés szerinti méretben használ­ható. A találmány céljára az alumíniumoxid külö­nösen előnyös alakja a gömbalak. Az alumínium­hidroxid-gél részecskéket ezután öregítjük, mossuk, majd viszonylag alacsony hőmérsékleten, 149 és 204 C° között szárítjuk, végül 454 és 704 C° között 1-20 órán át kalcináljuk. A találmány szerinti katalizátor egyik lényeges alkotórésze a germánium komponens. Ez a kompo­nens a katalizátorban elemként vagy a megfelelő oxid, szulfid, oxiklorid vagy halogenid alakjában lehet jelen. Előnyös az elemi fémnél magasabb oxidációs fokú állapot. Ugyancsak előnyös, ha a germánium komponens egyenletesen van eloszolva az egész hor­dozón. Ezt a komponenst előnyösen olyan mennyi­ségben alkalmazzuk, hogy a kész katalizátor elemi alapon számolva 0,01—5 s% germániumot tartal­mazzon; a legjobb eredményeket- 0,05—2s% germá­niummal kapjuk. Ezt a komponenst a katalizátorba bármilyen alkalmas módszerrel bevihetjük, például a porózus hordozóval való együttes kicsapással vagy elgélesítéssel, a hordozóval való ioncserével vagy a hordozó impregnálásával a gyártás bármelyik szaka­szában. A germánium komponensnek a katalizátorba való bevitelére alkalmas egyik módszer szerint a germániumkomponenst az előnyös hordozó anyag, alumíniumoxid készítése során, azzal együtt csapatjuk ki. E módszer szerint egy oldható, megbontható germániumvegyületet, például germániumtetraklo­ridot adunk az alumíniumhidroszolhoz. Ezután a germániumvegyület és a hidroszol kapott keverékéhez megfelelő gélesítőszert adunk, és olajfűrdőbe csepeg­tetjük. A keletkezett kocsonyás hordozót megszárítva és kalcinálva alumíniumoxid és germániumoxid ben­sőséges kombinációját kapjuk. A germánium kompo­nens bevitelének egyik előnyös módja szerint oldható, megbontható germániumvegyületet használunk a porózus hordozó impregnálására. Az impregnáláshoz az oldószert általában a kiválasztott germánium kom­ponenst oldó képessége alapján választjuk ki; ez általában vizes, savas oldat lehet. így a germánium komponenst a hordozóra vihetjük olymódon, hogy a hordozót alkalmas germániumsó vagy -vegyület, pél­dául germániumtetraklorid, germániumdifluorid, ger­mániumtetrafluorid, germániumdijodid, germánium-

Next

/
Thumbnails
Contents