165264. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok bevitelére folyadékokba

3 165264 4 az 5. alsó lap között helyezkedik el a 6. kettős lapátrendszer. A lapátrendszer kialakítását a 2. ábra mutatja. A 7. lapát a kerék tulajdonképpeni lapátja, mely mögött a nyü által mutatott forgásirányt figyelembevéve helyezkedik el a 8. segédlapát. A két lapát bizonyítja a közöttük lévő temek a gáztérrel való 5 összeköttetését. A 8. segédlapátokon 10. nyílások vannak, ahogy azt a 2. ábrán a segédlapát „A" nézete mutatja. A 7. lapátok végén a felső fedőlap által már szabadon hagyott részre all. fülek vannak elhelyezve. 10 A találmány szerinti részben zárt rendszerű függőleges tengelyű járókerék működése a következő: A járókereket behelyezzük a folyadékba úgy, hogy a lapátokra erősített 11. fülek felső éle a folyadékszint alatt legyen. A kereket a nyíllal jelzett forgás- 15 irányban forgatva, a folyadék a járókerék alsó D2 szívónyílásán beáramlik a 6. lapátok közötti csatornákba. Itt történik a folyadék energiafelvételének legnagyobb része, aminek következtében a kerék külső D átmérője és a „b" lapátszélesség által mégha- 20 tározott felületen a folyadék a kerék kerületi sebességével összefüggő sebességgel hagyja el a járókereket. A nagy sebességgel kiömlő vízsugár a külső vízréteggel találkozik és ennek ütközve szétaprózza a kerék külső átmérője közelében lévő víztömeget a gáztérbe. A 25 folyadék gázfelvétele részben ezen ütközésszerű találkozás következtében létrejövő szétdobás folytán következik be és a gázfelvétel mennyisége függ a szétdobás nagyságától, valamint a szétdobott folyadék diszperzitás fokától is. A kerékből kiömlő víz- 30 sugár sebességnek iránya a vízszintes síkkal ai szöget zár be és így a sebességnek van egy felfelé mutató függőleges komponense. Az ütközésszerű találkozásnál ezáltal nagyobb szétdobás és diszperzitás jön létre, ami a gázfelvételre kedvező hatású. Ugyancsak a szétdobás 35 nagyságát növelik főleg függőleges irányban a felső fedőlap átmérőjének csökkentése és a lapátokra helyezett 11. fülek. Másodlagos gázbevitel a találmány szerinti kettős lapátszerkezet által jön létre. A 7 lapátok és a 40 mögötte lévő 8 segédlapátok között 12 tér a 9. nyílásokon keresztül a gáztérrel áll összeköttetésben. Ebből a térből két hatás következtében kerül gáz a folyadékba. Ismeretes, hogy két lapát által közrefogott csatornában a nyomáseloszlás egy-egy körív 45 mentén nem egyenletes. A forgásirányt figyelembevéve a lapátok hátoldala mentén találjuk a legkisebb nyomást, ami olyan mértékben csökkenhet, hogy a légköri nyomáshoz képest szívás áll elő, A 7. lapátok között lévő folyadékban a 8. segédlapátok körzetében 50 és a 12-s térben nyomáscsökkenés keletkezik, mely a 9. és 10. nyílásokon keresztül fokozott szívóhatást fejt ki. A találmány szerinti járókeréknél a kialakuló szívás következtében 9 nyílásokon, továbbá a 10. nyflá- 55 sokon keresztül a lapát teljes szélességében gázbeszívás jön létre. Ugyancsak gázbeszívás történik a 8 segédlapát végénél a folyadék sebessége következtében kialakuló szívás által, szintén a lapát teljes szélessége mentén. Mint látható a berendezés több olyan megoldással rendelkezik, melyek az ismert megoldásokhoz képest növelik a gázbevitel hatásosságát. A vízszintes síkhoz £*! szöggel kiömlő vízsugár kedvezőbb szétdobást és diszperzitást biztosít, mint az eddig használatos kerekek, melyeknél a 3 fedőlap lényegében párhuzamos a folyadék kiömlésénél a folyadékfelszinnel. Ugyancsak a szétdobást és a diszperzitást növeli a 3 fedőlap átmérőjének csökkentése a lapátvégekre helyezett 11 fülek, amelyek a használatos kerekeknél nem találhatók meg. A másodlagos gázbeszívás hatásosságát lényegesen növeli az itt közölt berendezés megoldása. Eddig csak a fedőlapon helyeztek el nyílásokat, amik nem tették lehetővé naev beszívó felület kiképzését. A kettős lapátszerkezet és a 8 segédlapátokon elhelyezett 10 nyílások a gázbeszívásra alkalmas teljes felületet hasznosítiák. „ A kettős lapátok többféleképpen képezhetők ki, így pl. két darabból, találkozó végeiken éles (3 ábra), vagy tompa hegesztéssel összeerősítve (4 ábra), vagy egy anyag darabból kialakítva (5. ábra). A levegőztető kerék 5 alsó lapjának hengeres D2 nyílásból a körforgó szivattyúk szívó oldalához hasonló ívelt átmenete a reaktortérból jó szívóhatást és folyadékáramlást biztosít. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés gázok bevitelére folyadékokba függőleges tengelyű, vízszintes síkban forgatható járókerékkel azzal jellemezve, hogy a vízszintes síkhoz képest befelé lejtősen kúpos fedő (3) és alsó lapja (5) közötti teret folyadékáramlási csatornákra osztó lapátrendszere (6) van, melyek szívóhatású teret közrefogó kettős lapátok (7,8,) és azok közül a hosszabb lapátok (7) végén a fedőlap síkján túlemelkedő lapátnyúlványa (11) van. 2. Az 1. igénypont szerinti járókerekes berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy kúpos fedőlapja (3) kisebb átmérőjű, mint a kerék külső ármérője (D). 3. Az 1. igénypont szerinti járókerekes berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy kettős lapátjai által közrefogott szívóhatású térnek (12) a bekeverendő tér irányában, a beszívott gáznemű közeg átvezetésére való nyílásai (10,9) vannak. 4. Az 1-3 igénypontok bármelyike szerinti járókerekes berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy lapátszerkezete a forgás irányában hosszabb (7) és mögötte rövidebb segédlapátból (8) áll, mely utóbbiakon a beszívott gázt átvezető nyílásai vannak. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti járókerekes berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kettős lapátok beömlő éleik mentén hegesztéssel, vagy egy darabból vannak. 2 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 750420, OTH, Budapest