165252. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus körosztó- és körasztal, valamint eljárás osztásszögeinek be- ill. utánállítására
5 165252 6 beiktatásával tárcsaalakú 13 betét megvezetésére is, ahol a fentebb említett légnemű vagy folyékony közegek betáplálására alkalmas furat és horony a 14 csapban képezhető ki, míg a 12 elosztószelence a 13 betétre van felerősítve. (3. ábra) A fentiekben ismertetett szerkezeti elemek ön- 5 magukban alkalmasak arra, hogy "állandó szögsebességű folyamatos körelőtolást biztosítsanak. Ez nagyszámú alkalmazási esetben szükséges. Szakaszos körelőtoláshoz a 2 körasztaltest meghatározott kerületi pontján 15 ütköztetőcsap hossztengely- 10 irányban hüvelyben van megvezetve, és 18 rugóval e hüvely ellenében felfelé irányban feszítjük elő. A 15 ütköztetőcsap felső vége egyik oldalán ferde lemunkalassal van ellátva, míg e lemunkalassal ellentétes vége' olyan lépcsős letöréssel van kiképezve, 15 amely kopásálló felületével a 3 körasztallap megfelelő fészkeiben elhelyezkedő, 17 rögzítőékkel erőfeszítés útján rögzíthető 16 ütközők 23 ütközőfelületeivel kapcsolódhat. A 15 rögzítőcsap ágyazása a hüvelyben e csap 18 rugó ellenében történő hossztengely- 20 irányban lefelé irányuló elmozdulását, s ugyanakkor csekély mértékű, mintegy önbeállást biztosító hossztengely körüli elfordulását is lehetővé teszi. A 15 csap alsó végén menet segítségével állítható és adott helyzetben rögzíthető 19 gyűrű van kialakítva, >f amely a 15 ütköztetőcsap egyik jellemző végállásában 20 végálláskapcsoló ellenében támaszkodik fel. A 3 körasztallapban az adott példakénti kiviteli alak esetében az e célra kimunkált párhuzamosfalú fészkekben egyenletes elosztásban 6 db 16 ütköző <Q van 17 rogzítöekek segítségével elrendezve. A 3 körasztallap azonban a találmány értelmében további célszerű szögosztásoknak megfelelő, azonos kiképzésű fészkekkel is el van látva, amelyek például nvolc, tizenkettő, tizenhat, húsz, stb. egyenlő osztásszö- i5 gekkel egymástól elhelyezett 16 ütköző elremle/eset is lehetővé teszik. E fészkek számának felső határát a célszerűség mellett az egy adott körasztallaput merő mellett biztosítható konstrukciós férőhely képezi. \ 3 körasztallapra továbbá imniien les/ck köze- io lében a 2 körasztaltestre felfogható 22 mikrokapcsolokkal együttműködő 21 nyomobutykok erősíthetők fel. amelyek kívánt esetben bizonyos reteszelési feladatokat láthatnak el. A 2 korasztaltest azon adoti kerületi pontjától, r, amelyben a 15 ütköztetőcsap van elhelyezve, a 3 körasztallapban kiképzett fészkek szamatol fuggu összes megvalósítható a szögosztásnak megfelelő a szögekkel eltolva, egy adott kerület ill. sugár «mentén menettel is ellátott illesztőfuratok vannak kialakítva. ,Q amelyekbe a találmány szerinti beállítókészülék 28 hüvelye illeszkedik a beállítási művelet során. Az adott kiviteli példa esetében a = 60°. A 28 hüvelyben ágyazott csap körül elforgathatóan kétkarú himbaként kiképzett 27 kar van elrendezve, amelynek ,5 belső, prizmás vége a mindenkori 16 ütköző 23 ütközőfelületére támaszkodik fel, míg külső végén kiképzett felületére adott külső pontban lehetőleg mereven felerősített mérőóra tapintócsúcsa fekszik fel. E fentiekben ismertetett beállítókészülék termé- oo szetszerűleg csak be- ill. utánállítás esetén van a körosztó- és körasztal 2 körasztaltestén elrendezve, üzemszerű használat esetén onnét eltávolítandó. A találmány szerinti körosztó- és körasztal működésmódját, valamint az osztásszögek be- ill. után- ,35 állítási eljárásának foganatosítását az alábbiakban írjuk le: A 4 hajtóegység villamosmotorjának bekapcsolásával a körosztóasztalt elindítjuk, és az a 4. ábrán feltüntetett nyíl irányában forgómozgást végez. Eközben a 3 korasztallap alsó teluletén kiképzett, s a 16 ütköző fészkét megelőző ferde nyomópálya a 15 ütköztetőcsapot a felette történő áthaladás során tengelyirányban lefelé megnyomja, a 19 gyűrű működteti a 20 végálláskapcsolót, s ez utóbbi a 4 hajtóegység villamosmotorját megfelelő vezérlőszerkezet útján ellenkező irányú forgásirányra kapcsolja át, más szóval reverzálja. Eközben azonban a 15 csap már visszatért a 18 rugó hatására felső végállásába, és lépcsős ütközőfelületére a visszafelé történő forgás során felütközik és éppen előzőleg áthaladt 16 ütköző 23 ütközőfelülete. Ezzel biztosított a 3 körasztallap befeszített pozícionálása, miközben a 4 hajtóegység leállításáról vagy megfelelően beállított késleltetésű időkapcsoló, vagy pedig megfelelő érzékenységű és munkapontú — esetlegesen külön e célra beiktatott reverzálómotor alkalmazása esetén az áramerősség terhelés okozta megnövekedését érzékelő villamoskapcsolás gondoskodik. A 3 körasztallapot ezen befeszített helyzetéből a villamosmotor ismételt, a berajzolt nyílnak megfelelő forgásirányba történő bekapcsolása továbbítja a következő ütközőnek a 15 ütköztetőcsap teleti történő áthaladásáig, aholis a fenti folyamat periodikusan megismétlődik. A találmány szerinti beállítókészülék alkalmazásával célszerű és kézenfekvő lehetőség biztosított a mindenkori osztásszögek pontos, gyors beállítására az állítható 16 ütközők és 17 rögzítőékek, ill, az ezeken átmenő 25 állítócsavarok és 26 rögzítőcsavarok segítségével. Ezen műveletet a következőképpen végezhetjük el: A 28 perselyt, valamint a beállítókészülék fentiekben már ismertetett további szerkezeti elemeit a 6. és 7 ábrákon feltüntetett módon rendezzük el a 15 ütköztetőcsaptól a kívánt szogosztásnak megfelelően eltolt adott ülesztőfuratban. Ezután a 3 körasztallapban megfelelő szögosztásokban elrendezzük a 16 ütközőket, s azokat közelítőleg középállásban rögzítjük. A 3 körasztallapot az egyik tetszőleges 16 ütközővel kezdve a 4 hajtóegyseggei beleszőjük, s a beállítókészülék 27 karját a vele szembenálló szomszédos 16 ütközőre feltámasztva a kar külső végén az ott elrendezett mérőórával 0 helyzetre állunk. Ezután az üzemi forgásiránynak megfelelően a 3 asztallappal sorban egymás után egy-egy osztást ül. befeszítést végzünk, s közben a mérőórán a torgasiianynak megfelelő előjel figyelembevételével lépésenként leolvassuk és feljegyezzük az észlelt eltéréseket. Ezután az első kivételével az összes 16 ütközőnél a 29 mérőórával mért különbségi értékeket — az irányok adta előjelek figyelembevételével - összeadjuk, és az összeg számtani közepét képezzük. A kapott érték lesz az, amelyet az erre következő léptetéssorozat során a 29 mérőórának mutatnia kell, ha a 16 ütközőt az egyes pozíciókban 25 állítócsavarjának finom állításával és a 17 rögzítőék 26 rögzítőcsavar segítségével történő befeszítésével beállítjuk. A fenti beállítás elvégzését az teszi lehetővé, hogy a 16 ütközők 23 ütközőfelülete az adott pozíció sugárirányával meghatározott ékszöget zár be, s ilymódon radiális irányú viszonylag nagymérvű elállítása az ékszögtől függő tetszőleges finomságú kerületmenti elmozdulást eredményez. 3