165215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexanon előállítására fenol katalitikus hidrogénezése útján
5 165215 6 sékleten 10 óra hosszat redukáljuk. E regenerálási művelet után a katalizátor ismét eredeti aktivitásával és szelektivitásával dolgozik. Háromszori regenerálás után a kísérletet befejeztük: ezalatt a katalizátor állandó szintű jó teljesítménnyel összesen 15 020 óra hosszat volt üzemben. 5 2. példa A katalizátor előállítását és utókezelését az 1. 10 példában leírt módon végezzük. A kiizzított alaktestek átitatására azonban 0,28 kg palládiumnak megfelelő mennyiségű palládiumnitrát-oldatot alkalmazunk A/ elő/ő példában leírt módon előállított szalag-darab alakú katalizátor-testek mérete ebben az 15 esetben 2 min utmeio es J 4 nini hosszméret volt, a katalizátor palládiumtartalma pedig 0,35 súly%. Az így kapott katalizátor fajlagos felülete 120 m^/g, a 100-500 Á méretű pórusokra számított pórus-térfogatarány 5 1% volt. 20 100 g ilyen katalizátort helyeztünk a reaktorcsőbe és 140 C° hőmérsékleten 11.2 liter gőzalakú fenol és 224 liter hidrogén elegyét vezettük óránkint a katalizátoron keresztül. A kapott reakciótennék átlagosan 97% ciklohexanont, 3% ciklohexanolt és 'b nyomokban levő reagálatlan fenolt tartalmazott Az időközi regenerálásokat az 1. példában leírt módon két ízben végeztük; a kísérlet befejezéséig a katalizátort 11 200 óra hosszat tartottuk üzemben, anélkül, hogy a katalizátor teljesítménye csökkent '« volna. 3. példa A katalizátort az 1. példában leírthoz hasonló 3c, módon állítottuk elő 67 kg gamma-alumíniumoxid, 36 kg kalciumoxid és 126 liter víz felhasználásával. Az 1. példában leírt utókezelés után a palládiumnitrát-oldattal való átitatást 0,078 kg palládiumnak megfelelő oldat-mennyiséggel végeztük. A katalizátort 4(l szalag-sajtolás útján 3 mm átmérőjű, 3-5 mm hosszúságú darabokká alakítottuk: a katalizátor palládiumtartalma 0,1 súly% volt. Az így kapott katalizátor fajlagos felülete 124 m2 /g, a 100-500 A átmérőjű pórusokra számított pórus-térfogatarány 43% volt. 4& 100 g fenti katalizátoron keresztül 140 C° hőmérsékleten óránkint 4,5 liter gőzalakú fenol és 45 liter hidrogén elegyét vezetjük. A kapott reakciótermék átlagosan 987c ciklohexanont, 2% ciklohexanolt és nyomokban levő reagálatlan fenolt tartalmazott. Két 50 időközi regenerálással - amelyeket az 1. példában leírt módon végeztünk - a katalizátor a kísérlet befejezéséig 9780 órát dolgozott, teljesítmény-csökkenés nélkül. 4. példa A katalizátort az 1. példában leírt módon állítottuk elő, de gamma-alumíniumoxid helyett kappa- QQ alumíniúmoxidot alkalmaztunk. Az 1. példában leírt módon történő utánkezelést követően az átitatást 0,32 kg palládiumnak megfelelő mennyiségű palládiumnitrát-oldattal végeztük. A katalizátort szalag-sajtolás útján 3 mm átmérőjű és 3-5 mm hosszúságú 35 alakdarabokká alakítottuk: a katalizátor palládiumtartalma 0,34 súly% volt. E katalizátor fajlagos felülete 110 m2 /g, a 100-500 Á átmérőjű pórusokra számított pórus-térfogatarány 44% volt. 100 g ilyen katalizátoron keresztül 135 C° hőmérsékleten óránkint 4,5 liter gőzalakú fenol és 45 liter hidrogén elegyét vezettük. A reakciótermék átlagosan 98% ciklohexanont, 1,5% ciklohexanolt és 0,5% reagálatlan fenolt tartalmazott. Két időközi regenerálással, amelyeket az 1. példában leírt módon végeztünk, a katalizátor a kísérlet befejezéséig 9308 órát dolgozott, teljesítmény-csökkenés nélkül. 5. példa A katalizátort az 1. példában leírt módon állítottuk elő és részesítettük utókezelésben. Az átitatást azonban 0,13 kg palládiumnak megfelelő mennyiségű palládiumnitrát-oldattal végeztük. A katalizátort szalag-sajtolás útján 2 mm átmérőjű és 2—4 mm hosszúságú darabokká alakítottuk, 0,15 súly% palládium-tartalommal. Az így kapott katalizátor fajlagos felülete 120 m2 /g, 100-500 X átmérőjű pórusokra számított pórus-térfogataránya 51% volt. 100 g ilyen katalizátoron keresztül 140 C° hőmérsékleten óránkint 3,4 liter gőzalakú fenol és 67 liter hidrogén elegyét vezettük. A kapott reakciótermék átlagosan 97% ciklohexanont, 3% ciklohexanolt és nyomokban levő reagálatlan fenolt tartalmazott. Az 1. példában leírt módon végzett egyszeri időközi regenerálással a katalizátor a kísérlet befejezéséig 4900 órát dolgozott, teljesítmény-csökkenés nélkül. 6. példa 82,1 kg gamma-alumíniumoxidot 19,9 kg magnéziumoxiddal és 115 liter vízzel gyúrógépben összegyúrtunk, ezt a masszát szalag-sajtolás útján 3 mm átmérőjű, 3-5 mm hosszúságú darabokká alakítottuk és 450 C° hőmérsékleten izzítottuk. A kiizzított alaktesteket 0,405 kg palládiumnak megfelelő mennyiségű palládiumnitrát-oldattal átitattuk, majd 300 C° hőmérsékleten 7 óra hosszat redukáltuk hidrogénnel. Végül 31 liter vizes 5%-os hidrazin-oldattal való utánkezelésben részesítettük a katalizátort és 120 C° hőmérsékleten megszárítottuk. Az így kapott katalizátor 0,51 súly% palládiumot tartalmazott, fajlagos felülete 113 m2 /g, 100-500 Á átmérőjű pórusokra számított pórus-térfogataránya 46% volt. 100 g ilyen katalizátoron keresztül 130 C° hőmérsékleten óránkint 18 liter gőzalakú fenol és 180 liter hidrogén elegyét vezettük. Az így kapott reakciótermék átlagosan 97% ciklohexanont, 3% ciklohexanolt és nyomokban levő reagálatlan fenolt tartalmazott. Az 1. példában leírt módon végzett kétszeri időközi regenerálással a katalizátor a kísérlet befejezéséig összesen 7400 órát dolgozott, teljesítmény-csökkenés nélkül. 7. példa Az 1. példában leírt módon előállított katalizátort 0,4 kg palládiumnak megfelelő mennyiségű palládiumnitrát-oldattal itattuk át, majd 300 C° hőmérsékleten, 85 tf.% hidrogén és 15 tf.% szénmonoxid elegyével 7 óra hosszat redukáltuk. Az így kapott
