165195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térfogatváltozás nélkül önszilárduló kistérfogatsúlyú építő és szigetelőipari anyagok előállítására
165195 vetkeztében kiválnak a folyadékból, éspedig ülepednek vagy felúsznak. Ezen körülmények folytán a késztermék térfogatsúlya nagymértékben ingadozik, tulajdonságai még az egyes idomokban vagy elemeken belül sem homogének. 5 Ezek a hátrányok arra a körülményre vezethetők vissza, hogy az öntőmasszában (lásd a 157 775 lajstromszámú magyar szabadalmi leírást) egy súlyrész vízre 1-—äl,5 súlyrész töltőanyag jut és az öntőmassza nem tartalmaz olyan io komponenst, amely a keverés során előállított szerkezetet a megszilárdulásig eltelt idő alatt stabilizálni tudná. A 139 861 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetésre kerül egy kis térfogatsúlyú hő- 15 szigetelő anyag előállítása szervetlen vagy szerves kötőanyagok - így pl. mész, cement, vízüveg, szulfitcellulóz, műgyanták — felhasználásával. Az ismertetett eljárás szerint salakgyapotot nedvesítenek be a kötőanyagok oldatával vagy ZO szuszpenziójával, és az így nyert masszát mintába csömöszölik, és ott megszárítják. Az így előállítható termék legkisebb térfogatsúlya 620 kg/m3 . Az 1 965 008 sz. NSZK nyilvánosságrahozatali 25 irat szerint már meglevő kerámiai anyagok finom poraiból készítenek olyan szuszpenziót, amelyben a diszpergáló közeg 1—100 mikron szemcsézetű kolloid oldat, amely szuszpenzió satbilizálóanyagot is tartalmaz. 30 Az 1 964 000 sz. NSZK nyilvánosságrahozatali irat szerint porózus, könnyű súlyú szigetelő és egyéb építőipari célokra alkalmas anyagok állíthatók elő olyan masszából, amelyek a töltőanyagok mellett folyósítószereket is tartalmaznak. 35 A technika jelenlegi állásából azonban nem kapunk útmutatást ahhoz, miként lehetséges kis térfogatsúlyú, tetszőleges alakú és méretű építő- és szigetelőtermékeket teremhőmérsékleten szilárduló öntőiszapból előállítani térfogatválto- 40 zás és szegregálódás nélkül. Ezért tűztük ki célul, hogy önmagukban közismert töltőanyagokat olyan kötő- és stabilizálóanyagokkal hozzuk öszsze, amelyek együttes alkalmazása biztosítja, hogy az öntőiszap szerkezete és térfogata a meg- 45 szilárdulásig változatlan maradjon, és így a térfogatsúly tekintetében elhanyagolható ingadozást mutató, homogén anyagtulajdonságú anyagokat hozzunk létre. A feladat megoldása érdekében kísérleteket 50 folytattunk alkáliszilikát-oldatokkal, hidraulikus tulajdonságokkal rendelkező kötőanyagokkal, alkáli-, alkáliföldfém-szilikofluoridokkal, kolloid anyagok jelenléte mellett és eközben ahhoz a nem várt eredményhez jutottunk, hogy 1 súly- 55 rész vízre eső töltőanyag mennyisége tetszőlegesen akár nulla súlyrészre is csökkenthető, miközben a rendszer térfogatváltozás nélkül megszilárdul. A víztartalom természetes vagy mesterséges 60 eltávolítása után a termék térfogatsúlya 210 kg/m3 , nyomószilárdsága 2,5—3,0 kp/cm 2 volt. Ezen felismerés alapján kézenfekvő volt, hogy olyan váz- és töltőanyagokat keverjünk az öntőiszaphoz, amelyek lényegesen nem befolyásol- 65 ják a késztermék térfogatsúlyát, a kötésmechaniznius létrejöttét, ugyanakkor a szigetelőelemeknél megkívánt hajlító- és nyomószilárdságot a lehető legnagyobb értékre emelik anélkül, hogy a rendszer megszilárdulás után térfogatát megváltoztassa. A váz-, illetőleg töltőanyagok lehetnek ásványi anyagok, így: ásványi gyapot, azbeszt, azbesztat, perlit, duzzasztott - vulkáni üvegek, yermikulit, kovaföld-pelletek, kaolin, timföld, korund, ezekből készült gyapotok stb. Mesterséges anyagok, így: könnyűbeton, habsamott őrlemények, üvegszál, üveggyapot, salakőrlemény, salakgyapot, műanyag rostok vagy ezek granulátumai, illetőleg szálai, textilrostok, fémszálak, faliszt, fűrészpor, növényi szálak és magvak hántolási maradékai, mezőgazdasági hulladékok, szalmák és levelek. Kötőanyagként legalább 1,06 g/cm3 fajsúlyú és 1,8 szilikát-modulusú alkáliszilikát-oldatot alkalmazhatunk, amely lehet akár nátron, akár káli vagy ezek keveréke. , Kolloid anyagként számításba jöhetnek a legalább 5000 mólsúlyú anyagok, mint enyvek, zselatin, a különféle alginátok vagy cellulózszármazékok, illetőleg ezek keverékei is. A hidraulikus kötőanyagok közül előnyösnek mutatkoztak a pörtlandcement, az alumináteement-féleségek, gipsz vagy ezek keverékei. Szervetlen szilikofluoridként kívánt esetben alkáli-, alkáliföldfémfluoridok, vagy SiF4 -et adagolhatunk a rendszerbe. Ügy találtuk, hogy találmányunk szerinti eljárással térfogatváltozás nélkül önszilárduló, kis térfogatsúlyú építő- és szigetelőipari anyagok, idomok, illetőleg elemek állíthatók elő ásványi vagy mesterséges váz-, illetőleg töltőanyagokból kötőanyagokkal történő egyesítés útján, amikor is a váz-, illetőleg töltőanyagokat a száraz súlyra számított legfeljebb 20-szoros mennyiségű vízzel felvesszük és kötőanyagokkal öntőiszappá keverjük. Célszerűen járunk el, ha 7—45 súlyszázalék váz-, illetőleg töltőanyagból, 38—85 súlyszázalék kötőanyagból — amely legalább 1,8 szilikát-modulusú és 1,06 g/cm3 fajsúlyú alkáliszilikát-oldatot és adott esetben hidraulikus kötőanyagot tartalmaz —, 0,5^-10 súlyszázalék legalább 5000 mólsúlyú kolloid anyagból vagy anyagokból, majd kívánt esetben &—18 súlyszázalék szervetlen szilikofluoridból álló öntőiszapot szuszpenzióvá keverünk, a váz-, illetőleg töltőanyagok száraz súlyára számított legfeljebb 20-szoros vízmennyiséggel. Találmányunk szerinti eljárás módot adott arra, hogy az öntőiszapot — homogenizálás után — közvetlenül a kívánt méretre készített formába vagy zsaluzatba öntve alkalmazzuk, mivel a megszilárdulás térfogatváltozással nem jár. A termékből a vizet csak megszilárdulás után távolítjuk el természetes vagy mesterséges szárítással. A késztermék alkalmas olaj-, gáz-, gőz- és egyéb vezetékek szigetelésére, épületek hő- és hangszigetelésére, közfalak előregyártására, mi-