165195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térfogatváltozás nélkül önszilárduló kistérfogatsúlyú építő és szigetelőipari anyagok előállítására

165195 vetkeztében kiválnak a folyadékból, éspedig üle­pednek vagy felúsznak. Ezen körülmények foly­tán a késztermék térfogatsúlya nagymértékben ingadozik, tulajdonságai még az egyes idomok­ban vagy elemeken belül sem homogének. 5 Ezek a hátrányok arra a körülményre vezet­hetők vissza, hogy az öntőmasszában (lásd a 157 775 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írást) egy súlyrész vízre 1-—äl,5 súlyrész töltő­anyag jut és az öntőmassza nem tartalmaz olyan io komponenst, amely a keverés során előállított szerkezetet a megszilárdulásig eltelt idő alatt stabilizálni tudná. A 139 861 számú magyar szabadalmi leírás­ban ismertetésre kerül egy kis térfogatsúlyú hő- 15 szigetelő anyag előállítása szervetlen vagy szer­ves kötőanyagok - így pl. mész, cement, vízüveg, szulfitcellulóz, műgyanták — felhasználásával. Az ismertetett eljárás szerint salakgyapotot ned­vesítenek be a kötőanyagok oldatával vagy ZO szuszpenziójával, és az így nyert masszát mintá­ba csömöszölik, és ott megszárítják. Az így elő­állítható termék legkisebb térfogatsúlya 620 kg/m3 . Az 1 965 008 sz. NSZK nyilvánosságrahozatali 25 irat szerint már meglevő kerámiai anyagok fi­nom poraiból készítenek olyan szuszpenziót, amelyben a diszpergáló közeg 1—100 mikron szemcsézetű kolloid oldat, amely szuszpenzió satbilizálóanyagot is tartalmaz. 30 Az 1 964 000 sz. NSZK nyilvánosságrahozatali irat szerint porózus, könnyű súlyú szigetelő és egyéb építőipari célokra alkalmas anyagok állít­hatók elő olyan masszából, amelyek a töltőanya­gok mellett folyósítószereket is tartalmaznak. 35 A technika jelenlegi állásából azonban nem kapunk útmutatást ahhoz, miként lehetséges kis térfogatsúlyú, tetszőleges alakú és méretű épí­tő- és szigetelőtermékeket teremhőmérsékleten szilárduló öntőiszapból előállítani térfogatválto- 40 zás és szegregálódás nélkül. Ezért tűztük ki cé­lul, hogy önmagukban közismert töltőanyagokat olyan kötő- és stabilizálóanyagokkal hozzuk ösz­sze, amelyek együttes alkalmazása biztosítja, hogy az öntőiszap szerkezete és térfogata a meg- 45 szilárdulásig változatlan maradjon, és így a tér­fogatsúly tekintetében elhanyagolható ingado­zást mutató, homogén anyagtulajdonságú anya­gokat hozzunk létre. A feladat megoldása érdekében kísérleteket 50 folytattunk alkáliszilikát-oldatokkal, hidraulikus tulajdonságokkal rendelkező kötőanyagokkal, alkáli-, alkáliföldfém-szilikofluoridokkal, kolloid anyagok jelenléte mellett és eközben ahhoz a nem várt eredményhez jutottunk, hogy 1 súly- 55 rész vízre eső töltőanyag mennyisége tetszőlege­sen akár nulla súlyrészre is csökkenthető, mi­közben a rendszer térfogatváltozás nélkül meg­szilárdul. A víztartalom természetes vagy mesterséges 60 eltávolítása után a termék térfogatsúlya 210 kg/m3 , nyomószilárdsága 2,5—3,0 kp/cm 2 volt. Ezen felismerés alapján kézenfekvő volt, hogy olyan váz- és töltőanyagokat keverjünk az ön­tőiszaphoz, amelyek lényegesen nem befolyásol- 65 ják a késztermék térfogatsúlyát, a kötésmecha­niznius létrejöttét, ugyanakkor a szigetelőele­meknél megkívánt hajlító- és nyomószilárdságot a lehető legnagyobb értékre emelik anélkül, hogy a rendszer megszilárdulás után térfogatát megváltoztassa. A váz-, illetőleg töltőanyagok lehetnek ásvá­nyi anyagok, így: ásványi gyapot, azbeszt, az­besztat, perlit, duzzasztott - vulkáni üvegek, yer­mikulit, kovaföld-pelletek, kaolin, timföld, ko­rund, ezekből készült gyapotok stb. Mesterséges anyagok, így: könnyűbeton, hab­samott őrlemények, üvegszál, üveggyapot, salak­őrlemény, salakgyapot, műanyag rostok vagy ezek granulátumai, illetőleg szálai, textilrostok, fémszálak, faliszt, fűrészpor, növényi szálak és magvak hántolási maradékai, mezőgazdasági hulladékok, szalmák és levelek. Kötőanyagként legalább 1,06 g/cm3 fajsúlyú és 1,8 szilikát-modulusú alkáliszilikát-oldatot al­kalmazhatunk, amely lehet akár nátron, akár káli vagy ezek keveréke. , Kolloid anyagként számításba jöhetnek a leg­alább 5000 mólsúlyú anyagok, mint enyvek, zse­latin, a különféle alginátok vagy cellulózszárma­zékok, illetőleg ezek keverékei is. A hidraulikus kötőanyagok közül előnyösnek mutatkoztak a pörtlandcement, az aluminátee­ment-féleségek, gipsz vagy ezek keverékei. Szer­vetlen szilikofluoridként kívánt esetben alkáli-, alkáliföldfémfluoridok, vagy SiF4 -et adagolha­tunk a rendszerbe. Ügy találtuk, hogy találmányunk szerinti el­járással térfogatváltozás nélkül önszilárduló, kis térfogatsúlyú építő- és szigetelőipari anyagok, idomok, illetőleg elemek állíthatók elő ásványi vagy mesterséges váz-, illetőleg töltőanyagokból kötőanyagokkal történő egyesítés útján, amikor is a váz-, illetőleg töltőanyagokat a száraz súly­ra számított legfeljebb 20-szoros mennyiségű vízzel felvesszük és kötőanyagokkal öntőiszappá keverjük. Célszerűen járunk el, ha 7—45 súlyszázalék váz-, illetőleg töltőanyagból, 38—85 súlyszázalék kötőanyagból — amely legalább 1,8 szilikát-mo­dulusú és 1,06 g/cm3 fajsúlyú alkáliszilikát-olda­tot és adott esetben hidraulikus kötőanyagot tar­talmaz —, 0,5^-10 súlyszázalék legalább 5000 mólsúlyú kolloid anyagból vagy anyagokból, majd kívánt esetben &—18 súlyszázalék szervet­len szilikofluoridból álló öntőiszapot szuszpenzió­vá keverünk, a váz-, illetőleg töltőanyagok szá­raz súlyára számított legfeljebb 20-szoros víz­mennyiséggel. Találmányunk szerinti eljárás módot adott ar­ra, hogy az öntőiszapot — homogenizálás után — közvetlenül a kívánt méretre készített formá­ba vagy zsaluzatba öntve alkalmazzuk, mivel a megszilárdulás térfogatváltozással nem jár. A termékből a vizet csak megszilárdulás után távolítjuk el természetes vagy mesterséges szá­rítással. A késztermék alkalmas olaj-, gáz-, gőz- és egyéb vezetékek szigetelésére, épületek hő- és hangszigetelésére, közfalak előregyártására, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents