165191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-benzilpiridinszármazékok előállítására és ezeket hatóanyagként tartalmazó gombaölő készítmények
165IS1 7 teggel. Az éteres oldatot háromszor mossuk desztillált vízzel. Az éteres oldatot vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk, a szárító anyagot leszűrjük és a szárított éteres anyagból az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Végter- 5 mékként körülbelül 10 g olajat kapunk. A fenti nyers olaj 8 g-ját 150 ml vízmentes éterben oldjuk és az oldatot hidegen vízmentes hidrogénkloriddal telítjük. Az elegyet vákuumban betöményítjük. Az így kapott maradékot io kereskedelmi abszolút metanolból átkristályosítjuk. A kapott termék olvadáspontja 190 °C. Elemi analízissel és NMK-spektrum segítségével , megállapítottuk, hogy végtermékként l-metil-4-_[a-(3-piridil)-benzil]-piperazin-trihidroklorid és 15 l-metil~4-[a-(3~piridil)-benzil]-piperazin-dihidroklorid elegyét kaptuk. 1. táblázat 7. példa A találmány szerinti vegyületek Erysiphe polygoni elleni fungicid hatását az alábbi kísérletekkel igazoltuk. A fenti mikroorganizmus a bab lisztharmat-megbetegedésének okozója. Fungicid szert készítettünk a következő módon: 40 mg vizsgálandó vegyületet 55 mg nemionos szulfonát típusú felületaktív szer (Toximul R és Toximul S, gyártja Stepan Chemical Company, Northfield, Illinois) 1 ml ciklohexanonos oldatában oldtunk, és a keletkezett oldatot vízzel 100 ml-re hígítottuk. Az így nyert permetezoszer hatóanyag-kontcentrációja 400 ppm volt. Három babszemet (Kentucky Wonder-fajta) ültettünk 10 cm átmérőjű cserépbe, majd kicsírázás után minden cserépben két palántát tartottunk meg. Az ültetés után 10 nappal az egyes vizsgálandó vegyületekből a fentiek szerint előállított oldattal a palánták levélfelületét bepermeteztük. A palántákat ezután melegházba vittük és további, erősen lisztharmatos Kentucky Wonder bábnövényeket helyeztünk a vizsgálandó növények fölé. A lisztharmatos növényeket 5 nap múlva eltávolítottuk, majd a kísérleti növényeken megállapítottuk a fertőzés mértékét. A kezelt növényeket összehasonlítottuk a kont-Tollnövényekkel, és a gomba gátlásának mértékét meghatároztuk. Összehasonlításra az alábbi mértékskálát használtuk : 0 = nincs gátlás 1 = gyenge gátlás 2 = mérsékelt gátlás 3 = jó gátló hatás 4 = teljes gátlás, gomba nincs jelen Az 1. táblázat a találmány szerinti 3-benzilpiridin-vegyületek Erysiphe polygoni mikroorganizmussal szemben mutatott gátló hatását mutatja. 20 25 30 35 40 45 55 60 Vegyület Felvitt menynyiség (ppm) Gátlás mértéke 3- [a-(4-klórf eniltio)-4-klórbenzil] -piridin 400 4 80 4 16 1 «-(4-klórfenil)-N,N-di-(n-propil)-3-piridinmetilamin 400 4 3-(a-fenoxibenzil)-piridin 400 4 l-[a-(3-piridil)-benzil]_ 400 3 -piperidin 3-(«-feniltiobenzil)- 400 4 -piridin A találmány szerinti 3-benzilpiridinvegyületek Piricularia oryzae N—1 mikroorganizmussal, a rizsüszög okozójával szemben mutatott gátló hatását melegházban a következőképpen vizsgáltuk: 10 cm átmérőjű, 1:1 arányú steril homok-talaj keveréket tartalmazó műanyag cserepeket, vékonyan behintettünk rizsszemekkel és melegházba helyeztük. Ültetés után 14 nappal a vizsgálandó anyagokat a palánták levélfelületére permeteztük, és hagytuk megszáradni. A vizsgált növényeket ugyanezen a napon a konídium vizes oldatával De Vilbiss-szóróval megfertőztük, és a növényeket 40 órán át 20 °C-os nedves kamrában tartottuk. A 40 óra elteltével a növényeket visszahelyeztük a melegházba. Az ültetés utáni 22. napon a növényeket megvizsgáltuk az üszögfoltok jelenlétére, a kezelt növényeket összehasonlítottuk a kontrollnövényekkel, és megállapítottuk a gomba gátlásának mértékét. A vizsgálatok során minden hígítással két-két cserepet permeteztünk be. A vizsgálat eredményeit a fentiekben már megadott skála szerint értékeltük. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat Vegyület Felvitt menynyiség (ppm) Gátlás mértéke a-(4-klórfenil)-N,N-di-(n- 400 50 -propil)-3-piridilmetilamin 3-(a-feniltiobenzil)-piridin 400 3-[o-(4-klórfeniltio)-4-klórbenzil]-piridin 400 A fenti táblázatból látható, hogy a találmány szerinti vegyületek fungicid hatással rendelkeznek. 8. példa A) 10%-os hatóanyag-tartalmú folyékony hígítható készítményt például a következő össze-65 tételben állíthatunk elő:
