165180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostműbőrök előállítására krómcserzésű bőrhulladékokból
165180 roződik a felsőbőrre és ', így ez is megengedhetetlenül nyugtalan felületű lesz. Az ilyen rostműbőr kéreg a présformázás révén nem lesz alaktartó, ezáltal a cipő hátsó része idő előtt eldeformálódik. A cipőtalpbélés áruknál problé- 5 mát okoz a nedvesség hatására előálló túlzott méretváltozás. Az ilyen talpbéléssel gyártott cipő hordás közben az izzadság hatására eldeformálódik. 2, Az említett hátrányokon túlmenően, me- 10 lyek hordozója a krómcserzett rostbázis, súlyos hibák léphetnek fel a rostműbőr lemezek gyártása közben is. Ismeretes, hogy a krómcserzett bőrök felülete kationaktív. Ezen kationaktív felület a rostoknak durvára, vagy túl finomra való 15 őrlésekor nagyságrendekkel változhat és ezzel együtt a kationaktív hatás is. Ez azt eredményezheti, hogy pl. egy túl finomra őrölt krómcserzésű rostszuszpenzióban az anionaktív diszpergálószert tartalmazó kötőanyagok (latexek) 20 savanyítás hatására durva diszperz állapotban csapódnak ki, míg az alig őrölt rostoknál a kötőanyag nem, vagy csak nagyon sok sav (alacsony Ph-érték) hatására csapódik ki. Ilyen körülmények között, mivel a gyakorlatban az őrlési 25 finomságot nehezen lehet mérni, a rostok összeragasztásához szükséges ideálisan finom latexflokulumok képzése alig tartható kézben. A durván kivált latexcsomók nem, vagy alig kötik össze a rostokat s csupán töltőanyag szerepét 30 játsszák. Ezen rostműbőrök különösen lazák, mállékonyak, magas vízfelvételűek, élezési felületük durva stb. A durván őrölt, kis fajlagos felületű rostoknál viszont a latex kicsapásához megkívánt alacsony Ph miatt lesznek lényegileg 35 hasonlóan rossz minőségűek az áruk. Utóbbi esetben az is előfordulhat, hogy a kötőanyag egy része ki sem csapódik, elfolyik a szűrlettel. A krőmcserzésű bőrrostok felhasználásával járó és fentiekben vázolt minőségrontó hatás 40 megszüntetésére az idők folyamán több javaslat is született. Ilyen javaslatot tartalmaz pl. a 155 590 lajstromszámú magyar szabadalom is. Az ebben javasolt eljárás szerint a krőmcserzésű bőrrostökat a rost-szárazanyagra számított 12% 45 feletti növényi, vagy szintetikus tanninnal után kell cserezni a rostosítás előtt vagy után. Az így egyszerűen utáncserzett rostokból kell gyártani a szokásos technológiával a rostműbőr lemezeket. A nagyüzemi gyártásnál azonban kiderült, 50 hogy az egyszerűen növényi cserzőanyagokkal utáncserzett krőmcserzésű rostokból készült rostműbőr készáruk — elsősorban a kéreg rostműbőrök — minőség tekintetében nem lettek azonosak a tisztán vagy nagy részben növényi cser- 55 zésű rostokból készült termékekkel. Főleg a kéreg rostműbőr lemezek nem lettek eléggé képlékenyek, présformázás után nem megfelelően formatartók, az élezési felület durván kócolódó jellegű. Az áruk többé-kevésbé hasonlítanak a «0 tisztán krómcserzett rostokból készült termékekhez. A cipőipar az így készült kérgeket nem tudja használni, a lemezek legfeljebb kisebb igényű termékek (pl. kézi feldolgozású áruk) gyártásához alkalmasak. A túlzottan krómos vagy «5 szemikróm jelleg elfedésére vannak olyan javaslatok is, melyek a kötőanyag minőségének vagy mennyiségének változtatását (növelését) célozzák. Ezek, bár kétségkívül kismértékű minőségjavulást eredményeznek, azonban nagyon gazdaságtalanok, de egyes vonatkozásokban negatívan is hatnak. (Például csökkentik a talpbélések vízfelvevő képességét.) A fent vázolt problémák alapjait vizsgálva lényegbevágó munkákat folytattunk különösen annak felderítésére, hogy az egyszerű növényi utáncserzés miért nem tudja megoldani a tisztán krőmcserzésű rostbázis felhasználását. Megállapításunk szerint a fő okok az alábbiak: Ismeretes, hogy a krómcserzett kollagén a növényi cserzőmolekulákat az alkalmazott 4—6 Ph -tartományban fix kötésekkel pillanatreakciószerűen megköti. A kollagénrostok felületére sűrűn kötődött növényi cserzőanyag újabb cserzőmolekulák diffúzióját meggátolja s így a rostok belsejében levő fibrillák megmaradnak krómcserzett jellegűnek. Ez a jelenség a krómcserzett pőrénél, annak kationos terhelése miatt még inkább előállhat, mint a cserzetten kollagénnél. "A jelenség lényegileg azonos a növényi cserzesű bőrök gyártása közben fellépő „holtcserzés" jelenségével. A fibrillák közé be nem diffundált, nem kötődött, lényegileg oldatban maradt cserzőmolekulák a szűrlettel elvesznek és ezzel együtt romlik az eljárás gazdaságossága. Azon túlmenően, hogy a „holtcserzett" kollagén lényegileg megmarad krómcserzett jellegűnek, valamint, hogy jelentős tanninveszteség keletkezik, vizsgálataink szerint más irányú negatívumok is fellépnek, melyek a gyártás közben állnak elő. Ennek lényege az, hogy az erősen anionaktív jellegű növényi és szintetikus tanninok a bőrrostok összeragasztásához használt latexeket túlstabilizálják. A túlstabilizált latexdiszperzió kicsapásához olyan mennyiségű savas ágenst kell adagolni (pl. alumíniumszulfát), hogy az előálló alacsony Ph -értéknél a kötőanyag jelentős része nem a megkívánt finom eloszlású flokulumok alakjában, hanem durva diszperz formában csapódik ki. E forma kis fajlagos felülete folytán ragasztóhatást már alig tud kifej-' teni, inkább csak töltőanyag szerepét játssza a rostok között. Az így készült áruk szilárdsága, nyúlása érthetően kicsi lesz. A problémát csökkenti, ha magasabb kötőanyaghányaddal dolgozunk, ez azonban természetesen gazdaságtalan. Megvizsgáltuk a krómcserzett vagy szemikrómcserzett rostokból készült rostműbőrök élezésénél nyert durván kócolódó felület képződésének lényegét is. E tekintetben egyértelmű párhuzam található a krőmcserzésű felsőbőrök és ezek hulladékaiból származó rostműbőrök viselkedése között. Ismeretes, hogy a kollagén fibrillákon lekötődött króm-III ionok csak térhálősítő hatást fejtenek ki, de kis méretük és menynyiségük folytán egyáltalán nem töltenek. A krómcserzett rostok egymás mellett könnyen elcsúsznak, puhák maradnak. Ezen jelenség természetesen a krómcserzett felsőbőröknél kívánatos is. Nem kívánatos azonban akkor, ha a
