165128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesített -4-fenil-2(1H)-kinazolinonok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. X. 31. (SA-2416) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971. XI. 18. (200, 141) Közzététel napja: 1974. I. 28. Megjelent: 1976. I. 31. 165128 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 51/48 Feltaláló: DENZER Max vegyész, Lake Parsippany, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Sandoz A.G., cég, Basel, Svájc Eljárás l-helyettesített-4-fenil-2(lH)-kinazolinonok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű 1 -helyettesített-4-fenil-2( 1 H)-kinazolinok előállítá­sára. Ebben a képletben R.! 1 —5 szénatomos alkilcsoportot jelent egy közvetlenül a gyűrűben levő nitrogén- 5 atomhoz kapcsolódó tercier alkilcsoport kivételével, vagy allil-, metallil- vagy pro­pagilcsoportot jelent, R2 és R 3 azonosak vagy különbözőek lehetnek, és hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot 10 vagy 1—3 szénatomos alkil-, 1-3 szénato­mos alkiltio-, 1-3 szénatomos alkoxi-, nitro- vagy tirfluormetilcsoportot jelen­tenek, de R2 és R 3 közül legfeljebb az egyik jelenthet alkiltio-, nitro- vagy tri- 15 fluormetilcsoportot, R4 II általános képletű csoportot jelent -ebben a képletben Y! és Y2 azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogén-, fluor-, klór vagy brómatomot vagy 1-3 20 szénatomos alkil-, 1-3 szénatomos alk­oxi- vagy trifluormetilcsoportot jelen­tenek, de Y! és Y2 közül legfeljebb az egyik jelenthet trifluormetilcsoportot, azzal a korlátozással, hogy ha Rí izopro- 25 pilcsoportot, R2 7-metilcsoportot és R 3 hidrogénatomot jelent, akkor R4 p-fluor­fenilil-csoporttól eltérő jelentésű. A 2-alkilamino-benzofenonok ciklizálása karb­amiddal ismeretes. Ha ezt a ciklizálást például oldó- 30 szer nélkül, például a karbamid olvadékában hajtjuk végre, akkor viszonylag magas hőmérsékletet kell alkalmazni, rendszerint több mint 150 Cc -ot. Amint az Armarega: „Fused Pyrimidines" 1. rész „Quinazoli­nones" (Interscience, New York 1967) című mű 70. oldalán közöltekből kitűnik, e reakció során azon­kívül meglehetősen könnyen megdermedhet a termék, ami a reaktor ragacsossá válása és a csővezetékek eldugulása miatt az eljárás erős elhúzódására és az üzemi megvalósításokban nagy költségekre vezet. Másrészt megállapítottuk, hogy egy ismert oldószer jelenlétében a kitermelések meglehetősen gyengék. Ezzel szemben most azt találtuk, hogy a találmány szerinti munkamódszerrel, vagyis az eljárásnak karb­amidfelesleg alkalmazásával és egy nagyon különleges oldószertípus, például ecetsav és más kevés szénato­mos karbonsavak nagy feleslegében a kívánt termék már 80 C° reakcióhőmérsékleten nagyon jó kiterme­léssel előállítható, amikor is az optimális hőmérséklet 100—130 C°. Az ismert eljárások erre vonatkozóan nem szolgáltatnak kitanítást. A műszaki haladás igazolására a következő három kísérletet végeztük: A) 12,5 g (0,05 mól) 2-N-izopropilamino-4-metil­benzofenont és 30 g (0,05 mól) karbamidot 200 ml (3,3 mól) jégecettel kevertünk, és a keveréket vissza­folyatás közben 1,3 óra hosszat forraltuk. Ezután az oldatból mintát. vettünk, és azt vékonyréteg-kroma­tografálással megelemezve megállapítottuk, hogy a kiindulási benzofenonból csak nyomokat tartalmaz. 165128 1

Next

/
Thumbnails
Contents