165116. lajstromszámú szabadalom • Mintafelvívő berendezés vékonyréteg kromatográfiához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VI. 9. (RI-434) Közzététel napja: 1974.1. 28. Megjelent: 1976. III. 31. 165116 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 1/28 Feltalálók: Dr. Tuba Zoltán oki. vegyész 34%, Soti Ferenc ókl. vegyész 34%, Dombi Sándor oki. elektromérnök 16%, Magyar József oki. gépészmérnök 16%. Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 50% Budapest Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete, 50% Budapest , Mintafelvivő berendezés vékonyréteg-kromatográfiához 1 A találmány tárgya, automatizált mintafelvivő berendezés kromatográfiához, amely a vizsgált anyag oldatának vékonyrétegre, egyenletes, keskeny csíkban való fölvitelére alkalmas. Az irodalomban többféle eljárás és készülék isme- 5 rétes oldatoknak vékonyrétegre, vonal alakban való fölvitelére. A manuális eljárásoknál, mikropipettákat alkalmazva, megkísérelték a kiindulási foltok összefűzését szalag alakú zónákká. Ez az eljárás különös ügyességet és gondosságot követel, ezenkívül időt- 10 rabló. Fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a vékonyréteg megsérül, ami kedvezőtlenül hat az elkülönülési folyamatra. Az ilyen kiindulási zónának a lehetőségekhez képest egzakt létrehozására Morgan (J. Chromatog.9. 15 (1962) 379), Scott és Beéston (J. Lipid. Res. 7. (1966) 456), valamint F.A. Vandenheuvel (J. Chromatog. 25. (1966) 102), rögzítetlen felszerelt kapillárisokat, kanülöket vagy fecskendőket alkalmazott. Stahl szerint (Dünnschicht-Chromatograpie, ein 20 Laboratoriumschandbuch; I. Aufl. Springer-Verlag, Berlin-Göttingen-Heidelberg, (1962)) alkalmazhatók az un. szélessávú pipetták a kiindulási sáv előállítására. Egy pipettát és egy terelővezetéket alkalmaz 25 Stacker (Helv. Chim. Acta 46. (1965) 2050) az analitikus vékonyréteg kromatográfiához, és Halpaap (Chem. Ing. Techn. 35. (1963) 488; Chemiker Ztg. 89. (1965) 835) a preparatív vékonyréteg kromatográfiához. Említésre méltó még Monteiro, valamint 30 Conolly és munkatársai módszere (J. Chromatog. 18. (1965) 594; J. Chromatog. 15. (1964) 105). A felsorolt valamennyi ismert módszer közös hátránya, hogy a réteg igen könnyen megsérülhet. Ilyen vonatkozásban körültekintőbbek Wagner és Pohl (Biochem. Z. 340. (1964) 337), Tamura (J. Chromatog. 19. (1965) 429), White és Turner (Anal. Biochem. 12. (1963) 609), Merz (Mikrochim. Acta (1957) 474), Von Arx és Neher (J. Chromatog. 25. (1966) 109), Darocha és munkatársai (J. Chromatog. 27. (1968) 497), valamint Bennet és Heftmann (J. Chromatog. 12. (1963) 254) alapelvükben hasonló módszerei. Arsenault (J. Chromatog. 21. (1966) 155) dugattyús fecskendőt használt a manuális mintafölvitelre. A vázolt, a kiindulási sávok létrehozására szolgáló módszerek - mint említettük — körülményesek, időtrablók, vagy hosszas gyakorlattal megszerezhető ügyességet követelnek. A kutatók ezért arra törekedtek, hogy a minta felvitelét készülékek segítségével pontosabbá, gyorsabbá és ha lehetséges, automatikussá tegyék. Itt megemlíthető Hager és T. Mayer-Bertenrath (Hatna 69. (1966) 198), valamint Rosenstein (J. Chromatog. 34. (1968) 114) készüléke. Stahl és munkatársai 1962-ben egy ún. mikropermetező-pisztollyal felszerelt készüléket fejlesztettek ki. A permetezőpisztoly - amelyben az oldat van — rögzített, és ez előtt, rá merőlegesen, egy vékonyréteg-kromatográfiás lemezt vezetnek el, amely egy kocsira van 165116 1