165069. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép munkaközeggel

165069 15 A 13 tartályt a közbenső 10 csővezeték köti a 16 impuizusgenerátorhoz, amely nyomásimpulzusokat állít elő. A 16 impulzusgenerátort, amely például háromutas szelepből áll, a zárt 14 tartállyal a 11 csővezeték, a kiegyenlítő puffer, illetve 17 kiegyenlítő tartállyal pedig a 12 csővezeték köti össze. A 15 átalakító szerv feladata, hogy a nyomás-energiát zárt rendszerből technikai munka végzésére alkalmas kivehető villamos energiává alakítsa át, például piezo-elem vagy hasonló más elem útján. A 15 átalakító szerv elektromos kapcsolatban van a 18 jelző műszerrel. A rendszer 9 közegét képező folyadék halogén szénhidrát, bizonyos aromatikus szénhidrát, szervetlen, vagy szerves aminovegyület stb. A 20 fűtőszerv gyanánt szokványos nagyfokú hőforrást, hőszivattyút vagy más hasonló szervet is lehet alkalmazni. A zárt 14 tartály all csővezeték és a 20 fűtőszerv együttesen a rendszer hőenergia átvevőberendezését képezik. A 16 impulzus generátort képező háromutas szelep megfelelő állítása útján elérhető, hogy i) a 10 és lí csővezetékek összekötésbe kerülnek a 14 és 13 tartályokkal, ami által zárt rendszer jön létre; ii) a 10 és 12 csővezetékek összekötése útján lekapcsolják a 14 tartályról a 13 tartályt és ily módon állítjuk elő a zárt rendszert. E műveleteknek ismétlése; a 13 tartályban nyomásimpulzusokat hoz létre, amelyeket a 15 átalakítószerv fogad magába. A 15 átalakítószerv alakváltozása folytán impulzusáramot gerjeszt. A rendszer egyes részeiben az —i— és —ii— műveletek váltakozó ismétlése következtében beálló állapotváltozásokat az idő függvényében a 8. ábra szemlélteti, mégpedig az —a- diagram mutatja az 1 tartályban mutatkozó P nyomást, a -b- diagram a 15 átalakító szervben mutatkozó villamos V feszültséget, a —c— diagram pedig a 15 átalakítószerv alakváltozás arányát, míg —d— diagram a 15 átalakító szervet körülvevő a 13 tartályban fellépő p nyomást és végül —e- diagram a betáplált és kimenő Q hőmennyiséget. Az —e— diagram pozitív jelű területe az akkumulált hőmennyiséget, a negatív jelű területe pedig a hűtési hőmennyiséget. Az —i— és —ii— műveletek a diagramok fejrészében vannak feltüntetve egymást követő két bázisban. A rendszer egyes részeinek állapota az —i— művelet alatt a következő: A 20 fűtőszerv révén a 14 tartálynak leadott hőmennyiség növeli a Q hő akkumulálását, amint ez az —e— diagramból is kitűnik. Ez természetesen azt eredményezné, hogy a P nyomás növekednék az -a— diagramban, mivel az — i— művelet alatt összekötés létesül a 14 és 13 tartályok között, ennek következtében a 13 tartályban p2

nyomás jön létre, amit a —d— diagram ábrázol és ez olyan mértékű lesz, mint amilyen a 13 tartályban a nyomás. Miközben a nyomáshullám eléri a 15 átalakító szerv — mint előbb kimutattuk - alakváltozása folytán beálló piezo-hatás következtében villamos pozitív V feszültség impulzus jön létre, ezt a —b— diagram szemlélteti. Az — e— 16 diagramban a betáplált hőmennyiség a szaggatott vonallal határolt mértékben emelné a hőmennyiséget, amely erőkifejtésre fordítódik és állandó q értékben marad fenn. 5 A rendszer egyes részeiben az —ii- művelet alatt fellépő állapot a következő: Az —i— műveletet követő —ii— művelet alatt a 13 tartályban uralkodó p nyomás a légköri nyomásra csökken le és a 15 átalakító szervben az eltérített 10 állapotból normál állapotra áll vissza az alakváltozás, amelyet a —c— diagram szemléltet. A —b— diagramban látható, hogy ez esetben negatív villamos V feszültségű impulzus jön létre. Ezzel elérjük, hogy a 11 tartályban levő hő felhasználódjon és a hőener-15 giára vonatkozó követelmény teljesüljön. Következésképp, amint az —a— és —e— diagramból is látható, hogy a 14 tartályban a P nyomás megtartja állandó P2 értékét és a Q hőmennyiség pedig az állandó q értékét. Ily módon az egy ciklusként végrehajtott —i— 20 és —ii— műveletek útján a 15 átalakító szerv váltakozó V feszültségű villamos áramot hoz létre, ami a —b— diagramból látható. A zárt 11 tartályt megtöltő 9 közeg kielégíti a —B— követelményt és ennek folytán a 14 tartály 25 belső nyomása gyakorlatilag állandó P2

értékű. Ez alatt a 16 impulzus-generátor olyan váltakozó folyadéknyomást hoz létre a lezárt 13 tartályban, amely 15 átalakító szervben váltakozó feszültségű áramot hoz létre és ezt az áramot a felhasználás helyére 30 vezetjük. A találmány másik megvalósítási módját a 9. ábrára való hivatkozással ismertetjük. A 9. ábrában az eredményvonallal bekerített rész jelenti az állandó térfogatú I. rendszert, illetve vele azonos munkatér-35 rendszert. A folyadékáramlásra szolgáló 21 csővezetékben széntetraklorid van töltve, mint olyan közeg, amely ugyanazon követelményeket elégíti ki, mint az előzőleg leírt megvalósítási módnál használt folyadék. A folyadékot a 33 szivattyú áramoltatja a 22 fűtő és a 40 37 hűtő szerveken, illetve berendezéseken át. Az átalakító szervként működő 23 folyadéktartály a közbenső 30 csővezeték útján az impulzusgenerátorként működő 26 háromutas szeleppel áll kapcsolatban. A 23 folyadék tartályban van elrendezve a 25 45 piezo-elem. A 26 háromutas szelep a 31 csővezeték útján a 21 csővezetékkel és a 32 csővezeték útján pedig a pufferként alkalmazott 27 tartállyal áll kapcsolatban. A 28 indikátor a 25 piezo-elem kimenetére kapcsolt. A 21 csővezeték és a 22 fűtőszerv 50 képezi a rendszer hőenergia átvevő berendezését. A fent leírt rendszerben, ha a 21 csővezetékekben tíz kgr belső nyomást tartunk fenn, mimellett báriumtitanát piezo-elemet és 26 háromutas szelepként elektromágneses szelepet alkalmazunk, és ha az I 55 munkatérrendszerbe beadott teljes hőmennyiség energia értéke például 790 Watt, akkor 70 Volt feszültség mellett 460 Watt teljesítményt érünk el. Bár ebben a megvalósítási módozatban azt az eljárást alkalmazzuk, amely szerint zárt 14 tartályba 60 vagy 21 csővezetékbe folyamatosan táplálunk be hőt 8