165062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,8-dihidroxi-2-merkapto-6-merkapto- vagy -alkiltio-pirimido [5,4-d]pirimidin előállítására

165062 7 A következőkben a találmány szerinti szintézis egyes lépéseit ismertetjük. 1. lépés: A szintézis első lépésben a (II) általános képletű vegyületeket ekvimoláris mennyiségű, vagy fölösleg­ben vett (III) általános képletű S-(rövidszénláncú)-al­kil-izotiokarbamidokkal reagáltatjuk. A reakciót szo­bahőmérsékleten vagy hűtés közben, előnyösen 5 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten, ammónia jelenlé­tében hajtjuk végre. Reakcióközegként pl. 5-28%-os, előnyösen 10-15%-os vizes ammóniaoldatot alkal­mazhatunk. A képződött (IV) általános képletű vegyületek a reakcióelegy megsavanyítása után kristályos formában válnak ki. A kivált kristályokat elkülönítjük és köz­vetlenül felhasználjuk a következő lépésben. Kívánt esetben a kristályos terméket átkristályosítással vagy más módszerrel tisztíthatjuk. 2. lépés: A (IV) általános képletű vegyületek halogénezését ismert módon hajtjuk végre. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a (IV) általános képletű vegyületeket jégecetben szuszpendáljuk, és a szuszpenzióba ekvimoláris mennyiségű brómot vagy klórt vezetünk, majd a reakcióelegyet előnyösen 50—100 °C-ra melegítjük. A képződött (IV) általános képletű vegyületek hűtés hatására kristályosodnak. A kapott kristályokat elkülönítés után közvetlenül felhasználhatjuk a kö­vetkező lépésben. Kívánt esetben a kristályos ter­méket átkristályosítással vagy más módon tisztít­hatjuk. 3. lépés: A (IV) általános képletű vegyületek aminálását ismert módon hajtjuk végre. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a (IV) általános képletű vegyületeket rézpor jelenlétében, melegítés közben (előnyösen 90—100 °C-on) fölöslegben vett ammóniával reagáltatjuk. Rea­gensként előnyösen vizes ammóniaoldatot haszná­lunk. A képződött (V) általános képletű vegyületeket pl. a következőképpen kristályosítjuk: a reakcióelegyet lehűtjük, a kivált kristályokat kiszűrjük, vizes ammó­niaoldatban oldjuk, és az oldatot előnyösen kb. pH = 6 értékre savanyítjuk. Az elkülönített csapa­dékot közvetlenül is felhasználhatjuk a következő lépésben, kívánt esetben azonban a terméket pl. átkristályosítással tisztíthatjuk. 4. lépés: A pirimido-pirimidin-gyűrűrendszer kialakítása, te­hát a találmány szerinti reakció során az (V) általános képletű vegyületeket szerves oldószerben, pl. piridin­ben, dimetilformamidban vagy alkoholban az ekvimo­lárisnál nagyobb mennyiségű (egyes esetekben tízsze­resnél is nagyobb fölöslegben vett) (VI) általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 10—20 órán át visszafolyatás közben forraljuk. 8 A képződött (V) általános képletű vegyületeket ismert módon, pl. betöményítéssel, extrakcióval, átkristályosítással stb. különítjük el. A reakcióban (VI) általános képletű vegyületként 5 xantogénsav-származékokat, így metil- vagy etil-xan­togenátot, szabad vagy helyettesített ditiokarbamid­savakat, így N,N-dietiltiokarbamidsavat, tritiokarbon­savszármazékokat, pl. tritiokarbonsavésztereket és ha­sonló vegyületeket alkalmazhatunk. A felsorolt rea-10 genseken kívül ditiohangyasavat is felhasználhatunk. A ditiovegyületek reakcióképes származékait is alkal­mazhatjuk. Reagensként előnyösen a fent említett ditio- vagy tritiovegyületek szervetlen vagy szerves bázisokkal, pl. alkálifémekkel, alkáliföldfémekkel 15 vagy szerves aminvegyületekkel képezett sóit alkal­mazzuk. A sók közül példaként a nátrium-, kálium- és aminsókat említjük meg. A ditio- vagy tritiovegyüle­tek helyett olyan reagenseket is felhasználhatunk, amelyek a reakciókörülmények között ditio- vagy 20 tritiovegyületeket képeznek. Ilyen reagensek pl. a következők: széndiszulfid és káliumhidroxid elegye, melyből rövidszénláncú alkohol jelenlétében xanto genátok képződnek, vagy széndiszulfid és ammónia (vagy valamely amin) elegye, amelyből a felhasznált 25 oldószerben helyettesítetlen vagy helyettesített ditio­karbamidsavak képződnek. 5. lépés: A szintézis utolsó lépésben az (V) általános 30 képletű vegyületek és fölöslegben vett alkálifém-hid­rogénszulfid, pl. nátrium-hidrogénszulfid elegyét szer­ves oldószerben, pl. etilénglikolban előnyösen kb. 180 °C-on reagáltatjuk. A képződött (I) általános képletű vegyületet is-35 mert módszerekkel, pl. betöményítéssel, extrakcióval vagy átkristályosítással különíthetjük el. Eljárhatunk úgy is, hogy a 4. és 5. lépés sorrendjét felcseréljük, azaz a rövidszénláncú alkilcsoport lehasí­tását a pirimidopirimidin-gyűrűrendszer kialakítása 40 előtt hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tetjük. 45 1. összehasonlító példa 50 ml 14%-os vizes ammóniaoldathoz jéghűtés közben 5,0 g oxálecetsav-etil-metilészter nátriumsót adunk, és az elegyet 1 órán át jéghűtés közben keverjük. A kapott oldathoz 3,8 gS-metil-izotiokarb-50 amid-szulfátot adunk, és a reakcióelegyet jéghűtés közben további 3 órán át keverjük. Ezután az elegyet jégecettel pH=4—5 értékre savanyítjuk, majd egy ideig állni hagyjuk. A kivált fehér, kristályos, porszerű 2-metiltio-4-hidroxi-pirimidin-6-karbonsavamidot le-55 szűrjük és kevés vízzel mossuk. 2,9 g (61 %) 270-272 °C-on olvadó terméket kapunk. A termék etanolos átkristályosítás után 276 °C-on olvad. Elemzés C6 H 7 N 3 0 2 S képletre: számított: N =22,69% S =17,31%; 60 talált: N =22,82% S =17,10%. 4

Next

/
Thumbnails
Contents