165040. lajstromszámú szabadalom • Kapuáramkör
3 165040 4 értékét Jiolott a T, kollektorpontján a gyors átváltás érdekében előnyös volna a kis időállandó és a kisértékű R2 ellenállás. A 2. ábra szerinti kapuáramkör ismert változatát mutatja be a 3. ábra, amely többek kozott alkalmazásra került az EMG 1645. típusú DFT—méterben. Ez a megoldás a kapuzandó jel szempontjából előnyösebb, míg az R2 ellenállás megválasztása szempontjából ugyanolyan korlátok adódnak, mint az előző áramkörnél. A fentiekben vázolt ismert alapkapu megoldások a bevezetőben felállított követelmények 2. és 3. pontjainak eleget tesznek. A kapuk kismérvű átalakítás után az 1. pontbeli követelményeknek is eleget tesznek. Javított változatát mutatja be a 4. ábra szerint az ismert kapuáramköröknek a Marconi Instrumentation 1964. júniusi számának 136 oldalán (fig. 7a. ábra) látható elrendezés. Hátránya a megoldásnak, hogy külön differenciáló aiamküi alkalmazására van szükség. A Marconi Instrumentation 1966. májusi számában HO oldal, fig 3) ismertetett egy jelformáló áramkört, ez azonban a kapuzási eiaualokai nein latja el \ k>v: \;.tiijtot cg> jiaiukorben a találmányi 6. ábra szerinti áramkör látja el. Szembefordított diódás megoldással találkozunk. Az IN, . IN'n bemenő pontokra vezetjük a kapuzandó jeleket A kiválasztó pozitív feszültséget a V, . . .Vn kiválasztó pontukia ..íjuk, amelynek hatására a kívánt bemenő jel kapcsolódik az OUT kimenő pontra. Hátránya az áramkörnek, hogy kétszintű és tisztán passzív elemekkel valósítja meg a kívánt feladatot. Ennek következtében működési sebessége, különösen kapacitiv terhelések esetén erősen korlátozóit. Gyorsítható az áramkör működése az R, . . ,Rn ellenállások értékének csökkentésével. Ekkor azonban az áramkor a meghajtó generátorból nagyobb teljesítményt vesz fel. További hátránya az áramkörnek, hogy a diódák kapacitásán keresztül jelszivárgás lép fel a bemenő- és kimenő pontok között. Nagyfrekvenciás szempontból jobb tulajdonságú az 5. ábrán látható áramkör. Az IN, . . .INn bemenő pontokra vezetjük a kapuzandó jeleket, amelyek közül a V| . . .Vn kiválasztó pontokra adott feszültséggel választjuk ki azt a bemenő jelet, amelyet a tényleges kapuzó fokozatra vezetünk tovább a KB bemenő pontra. Azon a bemenő választó áramkörön, amelyet a V feszültséggel aktivizáltunk a TB1 . . . T Bn tranzisztorok közül kiválasztott előíeszultsegc di R-Bl • -RBII ellenálláson keresztül nyitó irányúvá válik és ígv az. R«B ellenálláson megjelenik az aktivizált választó áramkör bemenő feszültsége. Még az 5 ábra szerinti megoldás sem valósítja meg azonban a követelmények között szereplő 5., 6 és 7. pontot. A 6. ábrán bemutatott találmányi megoldás viszont eleget lesz valamennyi célkitűzésnek. Az áramköri elrendezés taitalmaz: T,, T2 és T 3 tranzisztort, egy első R ., ( S R 4 ellenállásokból és egv második R5 és R„ • ellenállásokból alkotott osztót, egv KB kapuzóbemenu pontot, egy INk bemenő' pontot és egy OUT kimenő pontot, C, differenciáló kondenzátort és R,, R2 és R 7 munkaellenállásokat. A kapcsolási elemek egymáshoz való jellemző kapcsolata a következő A KB kapuzóbemenő pont csatlakozik az első T, tranzisztor bázispontjára, ugyanezen T, tranzisztor kollektorpontja a C, differenciáló kondenzátoron keresztül kapcsolódik az első osztó osztási pontjára valamint a T2 tranzisztor bázispontjára és a T, harmadik tranzisztor kollektorpontjára, ugyanezen T, harmadik tranzisztor emitterpontja a második osztó osztási pontjára csatlakozik. Az első osztó az egyik Ucc , a második osztó a másik UtjD tápfeszül tségforras es kozos hideg 5 pont közé van kötve. A 6. ábra szerinti áramkör működése a következő: a bemenőkör felöl érkező jelet a KB bemenő pontra vezetjük, az INk pontra adjuk a kapuzó jelet. A kapuzást a második T2 és a harmadik T, 10 tranzisztorok a hozzájuk kapcsolódó elemekkel együtt hozzák létre. A kapuzandó jel dillerencialását a C( kondenzátor és az R4 ellenállás végzik. A második T2 tranzisztor nyugalmi zárt állapotát az első osztó osztási pontján megjelenő feszültség 15 biztosítja. Ha az INk bemenő pontra adott kapuzó jel következtében a harmadik T, tranzisztor is zárt, a kapu áteresztő állapotba kerül és a 0, -R4 tagok által differenciált impulzusok a második T2 tranzisztort időszakosan vezetésbe viszik. Ha az IN jv bemenő 20 pontra olyan jel jut, amely a harmadik T3 tranzisztort vezetésbe viszi, akkor a második T2 tranzisztor bázisa az R5 és R 6 ellenállásokból alkotott második osztó által meghatározott osztáspont feszültségére kerül, amely olyan értékű, hogy a differenciált impulzusok a 25 második T2 tranzisztort nem tudják kinyitni. Előadottakból kitűnik, hogy az INk bemenetre adott kapuzó jelek hatására a harmadik T3 tranzisztor lezárt vagy vezető állapota a második T2 tranzisztor lezárt állapotát nem változtatja meg. Ilymódon a iO kapuzó jel hatására az OUT kimenő ponton semmiféle jel nem jelenik meg. Nagy előnyt jelent, hogy a harmadik T3 tranzisztor kis impedanciájú pontra csatlakozik, így a harmadik T3 tranzisztor és a hozzátartozó elemek 11 kapacitásai az áramkör működését lényegesen nem tudják befolyásolni. A találmányi megoldás és az ismert 5. ábra szerinti bemenő áramkör felhasználásával megépített kiviteli alakot a 7. ábra alapján mutatjuk be. i( A nagysebességű kapu/ó áramköri elrendezés két főrészből áll: B bemenő áramkörből és K kapuáramkörből, amely három részre tagozódik: K, csatoló-, k2 dilterenuaio- es K3 kapuzó áramkörre. A B bemenő áramkör felépítésében megegyezik az 5. M ábrán bemutatott áramköri elrendezéssel. Kiegészítést nyert az IN, . . .INn bemeneti pontokat lezáró Z 0 hullámellenállásokkal. A K, csatoló áramkör önmagában ismert. A K 2 differenciáló- és a K 3 kapuzó áramkörök felépítését és működését pedig ismer-50 tettük a 6. ábra alapján. A harmadik T3 tranzisztor telített üzemének megakadályozására szolgál a D, és D, diódáknak a harmadik T3 tranzisztor bázisa ill. kollektora elé történt kapcsolása. Z(j hullámellenállásokkal lezártuk az INk bemenő- és az OUT kimenő bb pontokat. Összefoglalva az elért eredményeket megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti kapuzó áramköri elrendezés a kapuzó áramkörökkel szemben támasztható valamennyi követelményt kielégíti. A leuas 6( bevezetésében említett követelmények közül az ismert megoldások csupán az első négy célkitűzést valósítja meg. Az 5. követelményt: az igen nagy frekvenciás o5 működést és a tranziensek elmaradását a harmadik T3 tranzisztor alacsony bemenő impendanciáju és kapacitásszegény felépítése tesz lehetővé.
