165034. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbinás rendszer, különösen atomerőművekhez

3 165034 4 expandál tovább és így a gőzturbina kisnyomású fokozatának kiömléséhez csatlakozó keverőkondenzátorban sem okozhatja a kondeazalauuu guz a hűtőtoronyban visszahűtött víz rádióaktív szennyeződését. Fentiek értelmében tehát a találmány különösen atomerőművekhez való gőzturbinás rendszerből indul ki, amelynek önmagában ismert módon gőzgenerátorból táplált, legalább nagynyomású fokozatból és kisnyomású fokozatból álló gőzturbinája és ezzel társított indirekt hűtésű hűtőrendszere van, a hűtőrendszerbe pedig a gőzturbina kiömléséhez csatlakozó keverőkondenzátor van iktatva. A találmány maga abban van, hogy a gőzturbina nagyobb és kisebb nyomású fokozata közé gőztranszformátor van iktatva, a gőztranszformátor primer oldalának beömlése a nagyobbnyomású fokozat kiömléséhez, kiömlése a gőzgenerátor beömlésehez, a gőztranszformátor szekunder oldalának kiömlése a kisebbnyomású fokozat beömlésehez, beömlése pedig a keverőkondenzátor kiömléséhez csatlakozik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, melyen a találmány szerinti gőzturbinás rendszer példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlatát tüntettük fel. A rajzon látható példakénti kiviteli alak atomerőmű gőzturbinás rendszerének kapcsolási vázlata. Mint a kapcsolási vázlatból kitűnik, a találmány szerinti gőzturbinás rendszernek számos önmagában ismert eleme van: 1 atomreaktor az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén kétfokozatú 3, 8 gőzturbinával van társítva, amely G generátort hat és amelynek kisnyomású 8 fokozata 9 keverőkondenzátorból, száraz 10 hűtőtoronyból és 11 szállító szivattyúból álló visszahűtő rendszerrel van összekötve. Az 1 atomreaktor a tápvizet 7 vezetéken át kapja. Ez az ismert rendszer a találmány értelmében 5 gőztranszformátorra] van kiegészítve, amely egyrészt a 3, 8 gőzturbina nagynyomású 3 fokozata és az 1 atomreaktor la beömlése, másrészt a kisnyomású 8 fokozat 8a beömlése és a 9 keverőkondenzátor közé van iktatva. A kapcsolás részleteit illetően láthatjuk, hogy a nagynyomású 3 fokozat 3a beömlése 2 vezeték útján az 1 atomreaktor lb kiömlésével, 3b kiömlése pedig 4 vezeték útján az 5 gőztranszformátor 5A primer oldalának 5a beömlésével van összekötve. Az 5A primer oldal 5b kiömlése a tápvizet az 1 atomreaktorba szállító 7 vezetékkel van összekötve, amelybe 6 szállító szivattyú van iktatva. Ezzel az 5 gőztranszformátor primer köre zárul Az 5 gőztranszformátoi szekunder köre a gőztransz tormátor , - 5B szekunder oldalához csatlakozik. Nevezetesen, az 5B szekunder oldal 5d kiömlése 16 vezetéken át a kisnyomású 8 fokozat 8a beömlésével, a fokozat 8b kiömlése pedig 17 vezetéken át a 9 keverőkondenzátor 9a beömlésével van összekötve. A 9 keverőkondenzátor 9b kiömlése a 11 szállító szivattyút tartalmazó 18 vezetékben folytatódik. Ez a 18 vezeték a 11 szállító .szivattyú után önmagában ismert módon két 12 illetőleg 13 vp/ftékre szakad A 13 vezeték a 10 hűtőtorony 10a felületi hőcserélőinek beömlésére csatlakozik. A lüa hőcserélők kiömlése 15 vezetéken át a 9 keverőkondenzátor 19 befecskendező fuvókáival van összekötve. A másik 12 vezeték az 5 gőztranszformátor 5B szekunder oldalának 5c beömlésére csatlakozik. Látjuk, hogy a találmány szerinti gőzturbinás rendszer lényegében abban különbözik a hasonló jellegű ismert rendszerektől, hogy a tápvizet visszaszállító 12 vezeték a jelen esetben nem közvetlenül az 1 atomreaktorból álló gőzgenerátorra, hanem a 5 közbeiktat" *> «őztranszformátor 5B szekunder oldalára csatlakozik Ugyanez az elkülönülés érvényesül a gőzturbina nagynyomású 3 fokozata és kisnyomású 8 fokozata között. Az 5 gőztranszformátor beiktatásának hatása a 10 találmány szerinti gőzturbinás rendszer működésmódjának leírásából jól kitűnik: Az 1 atomreaktorból a rádióaktív gőz a 2 vezetéken át a gőzturbina nagynyomású 3 fokozatába jut, amelyből a 4 vezetéken át az 5 gőztranszformátor 15 5A primer oldalára távozik. Itt a rádióaktív gőz kondenzálódik, majd a kondenzátum a 6 szállító '£'%•.szivattyú útján a 7 vezetéken át tápvízként ismét az 1 ^J|p|^toinreaktorba jut vissza. Máris láthatjuk, hogy a ra%dióaktív közeg zárt körben kering és így szennye-2ös*^;j|ést nem okozhat. %í%iy^l£ gőztranszformátor 5B szekunder oldalára a 12 vezáfeéken át érkező víz az 5A primer oldalon lecsapóíJó gőz kondenzálódásakor felszabaduló meleg hatására gőzzé alakul. Ez a gőz a 16 vezetéken át a 25 gőzturbina kisnyomású 8 fokozatába jut, ahol r\ önmagában ismert módon expandálódik, majd fáradt gőzként a 17 vezetéken át a 9 keverőkondenzátorba jut. Itt a 19 befecskendező fúvókákon át érkező hideg hűtővízzel érintkezve lecsapódik. A 9 kondenzátor 30 fenekén^ összcgyülemlő 14 kondenzátumot a 11 szállft^zivattyú részben a 12 vezetékbe továbbítja, ^npyroL^pvizként az 5 gőztranszformátor 5B "* szekundejiJpidaiára jut, ahol a már említett módon újból elgőzölög .^Láthatjuk, hogy ebben a szekunder 35 körben már nincs 'rádióaktív szennyeződés. A hűtőkör a 9 keverőkondenzátor 9b kiömlésén, a 11 szállító szivattyún, a 18 vezetéken, a 13 vezetéken, a 10a felületi hőcserélőkön, a 15 vezetéken és a 19 befecskendező fúvókákon át zárul. Ebben a hűtő-40 körben ugyancsak a 20 kondenzátum kering, amely tehát szintén mentes a rádióaktív szennyeződéstől. A találmány szerinti gőzturbinás rendszer alkalmazása számos előnnyel jár. Forraló típusú reaktorok alkalmazása esetén, mint 45 ismeretes, a gőzturbina nagynyomású és kisnyomású fokozata között az expandáló gőzmennyiséget teljes egészében kiveszik, hogy szállíthassák és újrahevíthessék. A találmány szerinti gőzturbinás rendszer esetén nincs szükség a gőz szárítására és így a 0 gőzszárító elmaradhat. Az expanzió folytatásához ugyanis tul nedves gőz ugyanis a gőztranszformátorban lecsapódik, a gőztranszformátor szekunder oldalát elhagyó gőzmennyiség viszont gyakorlatilag száraz. Az újrahevítés mértéke a gőztranszformátor-D5 ban alkalmazott hőfokrés következtében szükségszerűen kisebb A találmány esetén tehát gőzujrahevítővel egybeépített eőzszárító és felületi kondenzátor helyett gőztranszformátort és keverőkondenzátpn alkalmazunk, ami a beruházás költségeinek 60 szempontjából nyilvánvalóan kedvező. De csökkennek a beruházási költségek abból kifolyólag is, hogy a rádióaktív gőzkor és a hűtővízkör elválasztására nem kell felületi kondenzátort alkalmazni. A gőztranszlonnator lelulete 65 ugyanis azonos teljesítmény mellett kereken fele a Jfelületi kondenzátor felületének. A gőztranszformátornál alkalmazható hőfokrés ugyanis lényegesen