165010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzfejlesztők és párologtatók tápvizének termikus gáztalanítására

3 165010 4 Ismeretesek továbbá olyan gáztalanító berendezések, amelyek egy elosztótányérból, több csörgedeztetőtányérból és a csórgedeztetötányér alatt elhelyezett centrikusán rögzített terelő- és átbukófalakként szolgáló válaszfalakkal ellátott forralószerkezetekből 5 állnak. Ezeknél a gáztalanító berendezéseknél a tápvízáram ugyancsak erősen be van szűkítve, úgyhogy ennek következtében az ilyen jellegű megoldások hidraulikai terhelhetősége lényegesen korlátozott. A gozhozzavezetés a forralószerkezet i0 alsó részében lévő gőztér perforált fedőlemezén át történik, aminek eredményeként fennáll az a veszély, hogy nemkívánatos rövidrezárt vízáramok keletkeznek a víz belépési helye, illetőleg az ezt követő, vizet taratlmazó gyűrűs tér és a víz kilépési helye 15 között, a vízoszlopmagasságok egymástól eltérő ellenállásai, és a gőz által okozott, erősen hullámzó felhaj tó-hatás következtében. Ismeretes végül olyan gáztalanító berendezés is, amely álló helyzetű gáztalanító egységből áll elosztó- '0 és csörgedeztetőtányérokkal, valamint egy fekvő helyzetű tápvíztartályból, amelynél a tápvíztartály felső részében terelőlemezzel és beépített fuvókacsövekkel ellátott fekvő helyzetű csatorna van elhelyezve. Ennél a berendezésnél a gáztalanító szerkezet az 25 összekötőkarimán a tápviztartályig a csatorna szélességig be van szűkítve. A csekély hidraulikai terhelhetőség mellett a tápvíz és a gőz közötti érintkezési időtartam csak töredékét teszi ki a tápvíz tartályban a víz tartózkodási idejének. í0 Ismeretesek olyan gáztalanító berendezések is, amelyeknél egy tápvíztartály belsejében hidegvíz felmelegítésére szolgáló, több gőzhozzávezető csonkkal rendelkező melegítőkészülék helyezkedik el, és ,§ amely tápvíztartály több csörgedeztetőtányért tartalmazó, alul egy fenéklemezzel lezárt gáztalanítót tart, amely egy, a fenéklemezéhez csatlakoztatott vízvezetőcső útján a tápvíztartály belsejében elrendezett, az utógáztalanításra szolgáló forralóval van összekötve. 40 Ez a forraló egy csonkakup alakú, kisebb keresztmetszetű részével lefelé álló és ott fenéklappal lezárt edényként van kialkitva. Az edény lenekének közvetlen közelében torkollik be a gáztalanífóból érkező vízbevezetőcső és egy gőzbevezetőcső. A gőz vfe 4

5 keverék az edényben tereiülemezek menten telUie, az edény felett elhelyezkedő fedélhez áramlik, amely egyrészt egy, a fedélhez felül csatlakozó vezetéken át az edényen átáramló gőzt a gáztalanítóhoz vezeti, másrészt a lefelé irányuló fedélperem révén a 50 felmelegített vizet gőzzel együtt a tápvíztartályban lévő vízhez vezeti. A forraló közvetlenül a gáztalanító kilépőnyílása után és a tápvíztartály kivezetőcsonkja közelében van elrendezve. A forralóból távozó felmelegített víz ezért csak rövid ideig marad a 55 tápvíztartályban. így a tápvíztartály távolabbi részei a bikarbonát-lebontáshoz nem használhatók ki, és nem következik be a tápviztartály gőzterének öblítése sem, úgyhogy a tápvíz a tápviztartály „holt sarkaiban" lehűlése következtében hátrányos módon ismét gQ oxigént tud felvenni a felső részén elhelyezkedő gőzpámából. Ezen a tényen semmit nem változtat a már említett melegító'készülék sem, aminek a gáztalanítás szempontjából nincs jelentősége. Az ismert gáztalanító készülékeknél fennállnak 65 azonkívül a többi ismert berendezéssel kapcsolatban már említett azon hátrányok is, mint például a kis víz-és gőzoldali áramlási keresztmetszet miatti csekély hidraulikai terhelhetőség és a nagy szerkezeti ráfordítás-igény. Ismeretesek olyan gáztalanító berendezések is, amelyeknél a gázeltávolítás csak a gáztalanítóban, szétpermetezés és többlépcsős csörgedeztetés útján történik. E berendezések hátránya, hogy a víz csak rövid ideig van forrási állapotban és ezáltal nem érhető el olyanalacsony maradékoxigén- tartalom, mint a tápvíztárolóban a víztükör alatti gőzbevezetés mellett. Ezeknél a gáztalanító berendezéseknél sincs lehetőség a tároló gőzterének öblítésére. Hátrányos továbbá, hogy konstans vagy növekvő fütőgőz-nyomás mellett a gőzbeáramlás a kaszkádokba a vízzel egyenáramban történik, ami a gázelvezetést nagymértékben gátolja, és csak csökkenő fütőgőznyomás mellett fog a gőz a vízhez képest ellenáramban távozni a tárolóból. Ebben az esetben azonban a gáztalanítótorok beszűkítése hátrányosan hat a hidraulikai terhelhetőségre. Végül ismeretesek olyan gáztalanító berendezések is, amelyeknél gáztalanítószerkezet egyáltalán nem kerül alkalmazásra. Az ilyen jellegű berendezéseknél a kazáníápvizet a tápvíztartályba elrendezett permetezőszervhez vezetik, és ennek segítségével elporlasztják. A gáztalanítás a tápvíztartályban elrendezett perforált cső segítségével történik, amelybe a forró gőzt vezetik, és amelynek segítségével a tápvizet to'Kisponttt! hevítik Az ilyen tipusú berendezéseknél a vizet nagy nyomáson kell bevezetni annak etilekében, hogy a megkívánt mértékű porlasztást biztosítani lehessen. Ez a berendezés ezen túlmenően rendkívül korrózióveszélyes, mivel a teljes gázmennyiséget a tápvíz tartályban kell a vízből kiűzni. A találmány célja, hogy a gáztalanító berendezések szekezeti felépítését egyszerűbbé tegye, a szerkezeti magasságot csökkentse, és az eljárás technikai hatékonyságát javítsa. A találmány feladata, hogy olyan gáztalanító berendezést szolgáltasson, amely a gázbevezetéshez szükséges elemeinek a megfelelő kialakítása és elrendezése révén nagyobb hidraulikai terhelhetőséggel rendelkezik, a maradékgáz eltávolítását a gyakorlatban minimális, az észlelhetőségig terjedő határig biztosítja, és a vízben levő bikarbonátok elkülönítését lehetővé teszi. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy olyan berendezést alkalmaztunk, amely egy vagy két csörgedeztetó'készülékkel ellátott gáztalanítóval rendelkezik, és amelynek lényege, hogy a térben, amely a tápvíztartály belsejében, a gáztalanító és tápvíztartály közötti, lényegében beszűkítésmentes kapcsolat alatt helyezkedik el, a gőzpermetező szerkezetek el vannak hagyva, a gőzperinetező szerkezetek a tápvíztartály homlokoldalai felé egymás mellett egymáshoz viszonyítva csökkenő távközökkel vannak elrendezve, a szivattyúvezetékek ezeknek a homlokoldalaknak a közelében helyezkednek el, és a gőzpermetező szerkezetek kerületük mentén több sorban, előnyösen függőlegesen egymás felett elhelyezkedő kibocsátónyílásokkal vannak ellátva. Azáltal, hogy a gőzpermetező szerkezeteket a tápvíztartály és a gáztalanító közötti gőz- és vízoldali beszűkítetlen kapcsolat tartományában elhagytuk, a 2