165007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(2-benzotiazolil)-1,3-dialkil-karbamidok előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicid szerek

3 165007 4 benztiazol-(13) vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 2-etuamino-benztiazol - (iß), 2-n-propilamino-benztiazol -(1.3), 2- izopropilamin-benztiazoi-(l,3), 2-n- butilamino- benztiazol -~(1,3), 2-szék. -butilamino- benztiazoí-(13) és 2-izopentil- 5 amino-benztiazol- (1,3). A (II) általános képletű vegyületek részben ismertek. A közülük még nem ismerteket ugyanúgy állít hatjuk, elő, mint a már ismertek: például 2 -klór-benztiazoKlß) és vaiamelv aikil-, illetve dialkilamin (v.o. 10 Chemisches Zentraíblatt 1924 I, 2828 old.) vagy l,3-benztiazol-2-szulfosav és valamely alku- illetve dialkilamin reakciója útján (v.o. Zhur. obshchei Khim. 26, 268-272 (1956) ref. Chem. Abstr. 50, 14712 rT(l 956)). í5 A kiindulásként alkalmazható (III) általános képletű izocianátok, valamint a (IV) általános képletű alku- és dialkilaminok ismertek. Az eljárás kiviteléreaz alábbiakban részletesebben térünk ki: ''° Hígítószerként bármely közömbös szerves oldószert alkalmazhatunk. Ide tartoznak előnyösen a szénhidrogének, így benzol, toluol, továbbá éter, így dietiléter. dioxán, tetrahidrofurán, klórozott szénhidrogének, így metilénklorid kloroform, széntetraklorid, Ä ketonok, így aceton, észterek, így etilacetát, továbbá acetqnitril és dimetilformamid. Savmegkötőszerként az összes szokásos savmegkötőszer szóba jöhet. Ide tartoznak előnyösen az alkálifémhidroxjdok, aikáliíémkarbonátok és a tercier 3íj aminők. Különösen előnyös a nátriumhidroxid, nátríumkarbonát, trietilamin és piridin alkalmazása, A reakcióhőrnérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 és 140 C° közötti, 35 előnyösen 10 és 120 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le a reakciót. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a kiindulási anyagokat körülbelül ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk A reakcióelegy feldolgozását a 40 szokásos módon végezzük. A találmány szerinti hatóanyagok erős herbícid hatással rendelkeznek, ezért a gyomnövények irtására alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben azokat a növényeket értjük, amelyek olyan 45 helyen nőnek, ahol nem kívánatosak. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok totális vagy szelektív szerként hatnak-e, lényegében az alkalmazott mennyiségen múlik. A találmány szerinti hatóanyagokat például a 5Q következő növények irtására lehet alkalmazni: Kétszikűek, mint mustár (Sinapsis), zsázsa (Lepidum), galaj (Gallium), csillaghűr (stellaria), székfű (Matricaria, gombvirág (Galinsoga), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (beta), sárgarépa &g (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadoc (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab g0 (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panikum), cukornád (Saccharum). A hatóanyagok különösen alkalmasak a répában, gabonában, borsóban és babban előforduló gyomnövények szelektív irtására. g5 A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyó gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló- és diszpergálószereket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, például szerves oldószereket is alkalmazhatuk segédoldószerként. Folyékony oldószerként lényegében aromás szénhidrogének, így xilol, toluol, benzol, vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás szénhidrogének vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzolok, klóretilének vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán, vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, így aceton, rnetiletilketon, metilizobutilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, így dímetilszulfoxid és dimetilformamid, valamint víz kerülnek alkalmazásra. Nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokon olyan anyagok értendők, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhaiinazhállapotúak, mint például aerozol-h ajtógáz, így halogénezett szénhidrogének, például freon. Szilárd hordozóanyagként természetes kőliszteket, kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, Montmorillonitot vagy diatomaföldet, és szintetikus kőliszteket, így nagydiszperzitású kovasavat, alumíniumoxidot és szilikátokat, emuígeálószerként nem ionos és anionos emulgeátorokat, így polioxietilén- zsírsav-észtereket, polioxietilén-zsíralkohol-étereket, például alkilarilpoliglikoléter, alkilszulfonátokat, alkílszulfátokat és arilszulfonátokat, diszpergáiószerként például lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt alkalmazunk. A találmány szerinti hatóanyagok mellett a készítményekben alkalmazhatunk egyéb ismert hatóanyagokat is. A készítmények általában 0,1 és 95 súly%, előnyösen 0,5- 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, vagy készítmények, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon, például porlasztással, öntözéssel, ködösítéssel, porozással vagy permetezéssel történik. A találmány szerinti hatóanyagokat mind kikelés előtt, mind kikelés után alkalmazhatjuk. Mindkét esetben a felhasználandó mennyiséget tág határokon belül változtathatjuk. Általában 1 hektárra számítva 0,5-15 kg, előnyösen 1-5 kg hatóanyagot juttatunk a kezelendő területre. A találmány szerinti anyagoknak fungicid hatásuk is van. A. példa Kikelés előtti szabadföld-kísérlet Közömbös hordozóanyag: 0,25 súlyrész kaolin Védőkolloid: 0,02 súlyrész lignin-szulfonát Diszpergálósegédszer: 0,15 súlyrész oxiarilszulfonsav- formaldehidkondenzátum Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 2