164999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidek és ketonok rezolválására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. XI. 27. (UO-87) Elsőbbsége Amerikai Egyesült Államok 1970. XI. 27. (93 483) Közzététel napja 1973. XII. 28. Megjelent 1976. IV. 15. 164999 Nemzetközi osztályozás: C 07 b 19/00 C 07 d 5/06 C 07 d 13/04 C 07 d 15/04 C 07 c 47/38 föltaláló Kelly Robert Charles vegyész, Kalamazoo, Michigan, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos The Upjohn Company, Kalamazoo, Michigan, . Amerikai Egyesült Államok. Eljárás aldehidek és ketonok rezolválására A találmány tárgya új eljárás az (I), (II), illetve (III) általános képletű oxo-vegyületek racém elegyeinek rezolválására - a képletekben a hullámos vonal azt jelenti, hogy az oldallánc exo- vagy endo-konfigurációban kapcsolódik a ciklopropán-gyűrűhöz, és Rt ésR-2 együtt -CH2 -C(CH 3 ) 2 -CH 2 - csoportot jelent, A találmány szerinti eljárás során az oxo-vegyület racém elegyét optikailag aktív efedrinnel reagáltatjuk, a kapott oxazolidin-diasztereomer elegyből legalább az egyik diasztereomert elkülönítjük, az oxazolidin-vegyületből hidrolízissel felszabadítjuk az optikailag aktív oxo-vegyületet, és az optikailag aktív oxo-vegyületet elkülönítjük. Oxo- vegyületek racém elegyeinek rezolválására a következő módszerek ismeretesek: a) az oxo-vegyületekből optikailag aktív amin-biszulfitokkal addíciós termékeket képeznek, a diasztereomereket kristályosítással elkülönítik egymástól, majd a biszulfit-komplexeket elbontják (R. Adams és J. D. Garber: J. Am. Chem. Soc. 71, 522 í 1949), vagy b) az oxo-vegyületekből optikailag aktív 1-mentil-N-amino-karbamáttal hidrazont képeznek, a diasztereomereket elkülönítik egymástól, majd a hidrazon-vegyületekből hidrolízissel felszabadítják az oxo-vegyületeket (R. B. Woodward, T.P. Kohmann és G. C. Harris: J. Am. Chem. Soc. 63, 120 (1941). A találmány szerinti eljárás előnye az ismert módszerekkel szemben az, hogy az oxazolidindiasztereomerek egyszerű eljárással állíthatók elő, és 164999 könnyen bonthatók. További előnyt jelent, hogy az eljárás során kristályos közbenső termékek képződnek, és az oxo-vegyületek igen nagy hatásfokkal rezolválhatók. A rezolválószer mindkét optikai izomerje könnyen hozzáférhető, és az oxazolidin-vegyület bontása után a rezolválószer egyszerű eljárással regenerálható. Oxo- vegyületek optikailag aktív efedrinekkel végzett rezolválását a szakirodalomban eddig még nem ismertették. Az (I) képletű biciklusos aldehid rezolválásának első lépésében az aldehidet optikailag aktív efedrinnel, például d- vagy 1-efedrinnel vagy d- vagy 1-pszeudoefedrinnel reagáltatjuk A reagenseket lényegében ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, és a reakciót oldószerben, például benzolban, izopropüéterben vagy diklórmetánban hajtjuk végre. A reakció széles hőmérséklet-tartományban, például 10-80 C°-on könnyen végbemegy, az elegyet azonban a mellékreakciók visszaszorítása érdekében célszerűen 20-30 C°-on tartjuk. Az (I) képletű aldehid és az optikailag aktív efedrin reakciója gyorsan - néhány perc alatt - lezajlik. Ezután az oldószert célszerűen vákuumban lepároljuk, amikor maradékként oxazo-25 lidin-diasztereomer elegyet kapunk. Az elegyből legalább az egyik diasztereomert önmagában ismert módon, például kristályosítással vagy kromatografálással elkülönítjük. Az elkülönítést ebben az esetben előnyösen kristályosítással végezzük. Az így kapott 30 szilárd oxazolidin-vegyületet megfelelő oldószerből, például izopropiléterből többször átkristályosítjuk, 10 15 20
