164967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 10-(2-dialkilamino-etil)-5-metilén-10,11 -dihidro-5H-dibenzo [a,d] cikloheptének előállítására
164967 7 merítjük, és — 30°-ra hűtjük. A lehűtött reakciókeverékhez körülbelül 45 perc alatt hozzácsepegtetjük 49,7 g (0,28 mól) 3-dimetilaminopropiofenonnak 140 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát, miközben a hőmérsékletet -30 és -20° között tartjuk. A reakcióelegyet 1 óra hosszat -25°-on keverjük. Ezután körülbelül 1 óra alatt a hőmérsékletet —10°-ra hagyjuk emelkedni, majd a reakciókeverékhez 200 ml telített vizes ammóniumklorid oldatot adunk, miközben a hőmérsékletet 0° alatt tartjuk. A kapott szilárd anyagot kiszűrjük, vízzel alaposan mossuk, és metilénklorid és éter 1:1 arányú elegyéből átkristályosítva 2-[ß-(2-dimetilaminoetil)-j3- hidroxifenetil]-N-metiI-benzamidot kapunk. Olvadáspontja 139,5-140,5°. 2. példa 3-(2-Dimetilaminoetil)-3,4-dihidro-3-fenilizokumarin (XI általános képletű vegyület) Keverővel, visszafolyató hűtővel és gázbevezetőcsővel felszerelt lombikba nitrogéngáz alatt szobahőmérsékleten 16,3 g (0,05 mól) 2-[j3-(2-dimetilaminoetil)-(3- hidroxifenetil]-N-metilbenzamidot és 170 ml o-diklórbenzolt teszünk. A reakciókeveréket ezután keverjük, és 18 óra hosszat visszafolyatási hőmérsékleten forraljuk. Az o-diklórbenzol feleslegét vákuumban ledesztilláljuk, és a kapott olajat éterből átkristályosítva 3-(2-dimetilaminoetil)-3,4-dihidro-3-fenilizokumarínt kapunk. Olvadáspontja 95,0—95,5°. 3. példa 10-(2-Dimetilaminoetil)-5-metilén-10,ll-dihidro-5H-dibenzo-[a,d]cikloheptén (a) eljárásváltozat) a) 2-[j3-(2-Dimetilaminoetil)-fenetil]-benzoesav-hidroklorid (X általános képletű vegyület) 14,75 g (0,05 mól) 3-(2-dimetilaminoetil)-3,4-dihidro-3-fenilizokumarinnak 150 ml etanollal készült oldatát, amely 1 g 10%-os palládiumot aktívszénen tartalmaz, 3,5 att nyomáson és szobahőmérsékleten egy egyenérték hidrogéngáz abszorpciójáig hidrogénezzük. A keveréket ezután szűrjük, és bepárolva 2 -[0-(2-dimetilaminoetil)- feniletil]-benzoesav-hidrokloridot kapunk. Olvadáspontja 152-154°. b) 10-(2-Dimetilaminoetil)-10,11 -dihidro-5H-dibenzo[a,d]cikloheptén-5-pn-hidroklorid (VI általános képletű vegyület) 14,75 g (0,05 mól) 2-[ß-(2-dimetilaminoetil)-fenetil]-benzoesav-hidroklorid és 150 g polifoszforsav keverékét 6 óra hosszat 110°-on melegítjük, majd a keveréket hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, és keverés közben zúzott jégre öntjük. A kapott oldatot jeges hűtés közben szilárd káliumhidroxiddal lúgosra állítjuk, és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos fázist vízzel mossuk, vízmentes megnéziumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot feloldjuk izopropanolban, majd hidrogénklorid gázzal kezeljük. A csapadékot szűrjük és izopropanolból átkristályosítva 10-(2-dimetilaminoetil)-10,ll-dihidro-5H-dibenzo[a,d] ciklohepten-5-on- hidrokloridot kapunk. Olvadáspontja 188-190°. 8 A fent leírt módon eljárva, de polifoszforsav helyett 1 egyenérték vas(III) kloridot használva ugyanezt a terméket kapjuk. Hasonló módon ismét a fenti terméket kapjuk, ha 5 vas(III) kloridból és 2-[j3-( 2-dimetilaminoetil)-fenetil]-benzoesav-hidroklorid helyett 2-[j3-(2-dimetilminoetil)-fenetil]-benzoesavkloridból indulunk ki. A fent leírt módon eljárva, de 14,75 g 2-[ß-(2-dimetilaminoetil)-fenetil]- benzoesav-hidroklorid he-10 lyett 16,3 g 2-[p-(2-dimetilaminoetil)-fenetil]- benzoesav-etilésztert használva szintén a cím szerinti vegyületet kapjuk. c) 10-(2-Dimetilaminoetil)-5-metil-10,l l-dihidro-5H-15 dibenzo[a,d] cikloheptén-5-ol (II általános képletű vegyület) 19,4 g (0,07 mól) 10-(2-dimetilaminoetil)-10,lldihidro-5H-dibenzo[a,d] ciklohepten-5-onnak 200 ml dietiléterrel készült oldatát nitrogéngáz alatt tartjuk, 20 és —5°-ra hűtjük. A kapott oldathoz keverés közben hozzácsepegtetünk 70 ml 1,5 n (0,105 mól) dietiléteres metillitium oldatot, miközben a hőmérsékletet 0° alatt tartjuk. A hozzáadás után 15 perccel a reakciót 50 ml telített ammóniumklorid oldat hozzáadásával 25 megszakítjuk. A szerves réteget elválasztjuk, telített nátriumklorid oldattal extraháljuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kristályos maradékot metilénklorid és metanol 1:1 arányú elegyéből átkristályosítva 10-(2-dimetilaminoetil)- 5-me-30 til-10,11-dihidro 5H-dibenzo[a,d]ciklohepten-5-olt kapunk. Olvadáspontja 161,5-162°. A fent leírt módon eljárva, de metillitium helyett megfelelő mennyiségű metilmagnéziumkloridot, 0° helyett szobahőmérsékletet és 15 perc helyett 3 óra 35 reakcióidőt alkalmazva szintén a cím szerinti vegyületet kapjuk. d) 10-(2-Dimetilaminoetil)-5-metilén-10,ll-dihidro-5H-dibenzo-[a,d] cikloheptén (I általános képletű 40 vegyület) 8 g (0,027 mól) 10-(2-dimetilaminoetil)-5-metil-10,ll-dihidro-5H-dibenzo[a,d] cikloheptén-5-ol és 250 ml 2 mólos kénsav keverékét 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A keveréket jeges 45 fürdőben lehűtjük, és szilárd káliumhidroxid hozzáadásával meglúgosítjuk. Ezután metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos kivonatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékot 0,5 Torr 50 nyomáson és 140°-on desztilláljuk, és a kapott desztillátumot etanolban oldjuk, és maleinsawal kezeljük. A kapott csapadékot szűrjük, és etanol és dietiléter 1:1 arányú elegyéből átkristályosítva 10-(2- dimetilaminoetil) -5-metilén-10,ll-dihidro-55 5H-dibenzo[a,d] cikloheptén maleátsóját kapjuk. Olvadáspontja 171—172°. Az előzőkben ismertetett módon eljárva, de kénsav helyett megfelelő mennyiségű vas(III) kloridot hasz-60 nálva azonos terméket kapunk. 4