164961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,3- diazaciklo alkeno [2,1-b] -kinazolinon származékok előállítására
164961 5 hosszat szobahőmérsékleten keverjük. A kapott keveréket vákuumban térfogatának körülbelül felére besűrítjük, majd jég és víz keverékét adjuk hozzá, a kapott csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk, leszívatással szárítjuk, és pentánnal mossuk. A kapott szilárd anyagot metilénkloridban oldjuk, nátriumszulfáton szárítjuk, aktív szénnel kezeljük és kb. kétszeres térfogatú dietíléterhez adva az N-(p-fluorbenzil)-izatinsavanhidrid kikristályosodik. Olvadáspontja 142-145° Kitermelés: 60%. (b).10-(4'-Fluorbenzil)-2,3-dihidromidazo[2,l-b]kinazolin-5-on 5,4 g N-(p-fluorbenzil)-izatinsavanhidrid, 2,5 g 2-metiltiomidazolin és 100 mg nátriumhidroxid 75 ml dioxánnal készült oldatát 4 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A kapott keveréket szárazra pároljuk, a maradékot metilénkloridban oldjuk, vízzel mossuk, és 2 ízben n sósavval extraháljuk. Az egyesített vizes kivonatokat metilénkloriddal, majd dietiléterrel mossuk, majd nátriumhidrogénkarbonáttal lúgosra beállítjuk. A kapott csapadékot leszűrjük, vízzel alaposan mossuk, leszívatással szárítjuk, metilénkloridban oldjuk, nátriumszulfáton szárítjuk, és aktívszénnel kezeljük, majd a metilénkloridot kicseréljük metanolra. A kikristályosodó 10-(4'-fluorbenzil)- 2,3-dihidro-10H-imidazo-[2,l-b] kinazolin-5-on 192-195 °-on olvad. Kitermelés: 55%. 3,6 g így kapott terméknek 30 ml vízmentes etanollal készült szuszpenzióját jeges hűtés közben vízmentes hidrogénkloriddal telítjük, és a kapott oldatot vákuumban eredeti térfogatának felére bepároljuk. Ezután aktívszenet adunk hozzá, és celliten szűrjük. Végül hozzáadunk 50 ml dietilétert, amikor is a 10-(4'- fluorbenzil) - 2,3 - dihidro-10 H - imidazo [2,l-b]kinazolin-5-on hidroklorid alakjában kikristályosodik. Olvadáspontja 235—238°, majd kb. 320°. Kitermelés: 85%. 2. példa 10-(4'-Fluorbenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo[2) l-bl kinazolin-5-on b) eljárásváltozat (a) l-(p-Fluorbenzü)-2-tio-l,2,3,4-tetrahidrokinazolin-4-on (X általános képletű vegyület) 75 g N-p-fluorbenzü-antranilsavnak 500 ml piridinnel készült szuszpenzióját 1 óra alatt részletekben hozzáadjuk 32 g ammóniumtiocianátnak és 47 ml benzoilkloridnak 120 ml vízmentes acetonnal készült forró oldatához. A keveréket lehűtjük és bepároljuk. A maradékot összekeverjük 250 ml metanollal, és a kristályos anyagot leszűrjük, majd vízzel mosva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Kitermelés: 84%. (b) 1 -(p- Fluorbenzil)- 2-metiltio-1,4-dihidro-kinazolin-4-on 5 g (a) eljárásban kapott termék, 40 ml etanol és 4 ml metiljodid keverékét szobahőmérsékleten 3 óra hosszat keverjük. Ezután hozzáadunk 4 ml 6 n káliumhidroxid oldatot, és a keveréket éjszakán át állni hagyjuk. A csapadékot leszűrjük, majd vízzel, 6 etanollal és éterrel mosva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Kitermelés: 72%. (c) 1 -(p-Fluorbenzil)-2-(2-hidroxietil)-amino-4-kinazolinon 2,8 g (b) eljárásban kapott nyers termék, 15 ml etanolamin és 40 ml kloroform keverékét szobahőmérsékleten 2 Óra hosszat keverjük. A keveréket ezután 1 óra hosszat 60°-on melegítjük. Végül az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot etilacetát és benzol 1:1 arányú elegyében oldjuk, és 3 ízben vízzel extraháljuk. A szerves fázist megszárítjuk, és vákuumban bepárolva a cím szerinti vegyületet nyers maradék alakjában kapjuk. Kitermelés: 54%. (d)10-(4'-Fluorbenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo [2,l-b]kinazolin-5-on 0,5 g (c) eljárásban kapott nyers terméket feloldunk 10 ml tionilkloridban, és a kapott keveréket 2 óra hosszat 80°-on melegítjük. Ezután a tionilkloridot vákuumban elpárologtatjuk, a maradékhoz jég és 6 n nátriumhidroxid oldat keverékét adjuk, és a szilárd anyagot metilénkloridban feloldjuk, majd vízzel és telitett nátriumklorid oldattal extraháljuk. Szárítás és vákuumban való bepárlás után a maradékot éterből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 192-195°. Kitermelés: 47%. 3. példa 30 a) vagy b) eljárásváltozat Az 1. vagy 2. vagy a későbbi 5. példával analóg módon eljárva megfelelő mennyiségű alkalmas kiindulási anyagból a következő vegyületeket állíthatjuk elő: a) 11-(3', 4'-dimetoxibenzil)-2,3,4,ll-tetrahidro-piri-35 mido- [2,1-b] kinazolin-6-on, olvadáspontja 142-144°, kitermelés: 35%; b) 10- (4'-metilbenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo [2,1-b] kinazolin- 5-on, a metánszulfonát olvadáspontja 207-210°, kitermelés: 51%; 40 c) 10- (2'-metilbenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo [2,1-b] kinazolin- 5-on, a metánszulfonát olvadáspontja 257-260°, kitermelés: 62%; d)10- fenetil-2,3-dihidro-10H-imidazo[2,3-b] kinazolin-5-on, a metánszulfonát olvadáspontja 237 — 45 239°, kitermelés: 71%; e) 10- (3',4'-dimetoxibenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo[2,l-b]- kinazolin-5-on, a metánszulfonát olvadáspontja 180-182°, kitermelés: 42%; f) 10- (a-metilbenzil)-2,3-dihidro-10H-imidazo[2,l-b] 50 kinazolin- 5-on, olvadáspontja 136—138°, kitermelés: 62%; g) 10- benzil-7-metoxi- 2,3-dihidro-10H-imidazo [2,1-b] kinazolin-5-on, olvadáspontja 173-175°, kitermelés: 64%; 55 h) 12- (3',4'-dimetoxibenzil)-2,3,4,5-tetrahidro-12H-diazepino [2,1-b] kinazolin-7-on, olvadáspontja 134-136°, kitermelés: 17%; i) 11- (4'-fluorbenzil)-2,3,4,ll-tetrahidro-pirimido [2,1-b]- kinazolin-6-on, olvadáspontja 154—156°, 60 kitermelés: 21%; 3
