164958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vinkrisztin vagy savaddiciós sóihozamának növelésére a vinkrisztinnek a Vinca Rosea L. növényből történő elkülönítése során

164958 juk, és az oldatot 250 g vízzel részlegesen dezaktivált alumíniumoxid oszlopban kromatografáljuk, ekkor egyrészt megkötődik a szulfátcsoport, másrészt szétválnak a szabad dimer alkaloid-bázisok. Az eluálást a fentiekben említett oldószer-eleggyel végezzük. A dimer alkaloidok bázis alakjában oldódnak le az oszlopról. 50 ml-es frakciókat fogunk fel. Az 1—3. frakciók a kísérő alkaloidokat, a 4—9. frakciók a vinblasztint, és az esetleg jelenlevő vinleurozint tartalmazzák. A vinkrisztin a 9. frakcióban jelenik meg, és eluálása a 18. frakcióval fejeződik be. A papír-, illetve vékony rétegkromatográfiás vizsgálattal azonosított vinblasztin és vinleurozin, illetve vinkrisztin tartalmú frakciókat külön-külön szárazra pároljuk. A kinyert amorf dimer alkaloid-bázisokat a fentiek szerint szulfát sóvá alakítjuk, így a 4-9. frakcióból 2,0 g vinblasztin-szulfátot, a 9-18. frakcióból 0,25 g nyers vinkrisztin-szulfátot kapunk, amelyet metanol és etanol 1:4 arányú elegyéből átkristályosítunk. Kitermelés: 0,23 g vinkrisztin-szulfát. [a] *° = + 11-12° (c= l.víz) Rf = 0,30 (élénk kék színben tűnilc elő). A termék azonosságát a vinblasztin IR spektrumához viszonyított 5,94ju-nél megjelenő igen erős addíciós sáv igazolja. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokat „Alumíniumoxid G.Merck" adszorbensen végeztük. A kifejlesztéshez 0,5% metanolt tartalmazó kloroformot, az előhíváshoz 1% cériumammóniumszulfátot tartalmazó tömény foszforsavat használtunk. 2. példa Az 1. példa szerint a formilezés után nyert 3,1 g drapp színű amorf dimer alkaloid bázis-elegyből a vinblasztint és vinkrisztint kromatográfiás úton választjuk el. Az alkaloid bázis-elegyet 15 ml benzolban feloldjuk, és az oldatot 150 g III. aktivitású alumíniumoxidból benzollal nedvesített oszlopon kromatografáljuk. Az eluálást 400 ml benzollal kezdjük, 50 ml-es frakciókat fogunk fel. A benzol a kísérő monomer alkaloidok többségét oldja le. Az eluálást 450 ml benzol-kloroform 2:1 arányú elegyével foly-5 tatjuk. Az eluátum tartalmazza a még visszamaradt monomer alkaloidokat és a csekély mennyiségben jelenlevő vinleurozint. Az eluálást további 450 ml 2:1 arányú benzol-kloroform eleggyel folytatjuk, mely a vinblasztint tartalmazza. Az eluálást ezután 1500 ml 10 benzol-kloroform 1:1 arányú elegyével fejezzük be, amely az oszlopon még megkötött vinkrisztint oldja le. A papír-, illetőleg vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatok alapján elkülönített eluátumokat szárazra pároljuk, ily módon 2,6 g amorf vinblasztin bázist 15 kapunk, amelyből az 1. példa szerint szulfát addíciós sót képezünk. 2,2 g kristályos vinblasztin-szulfátot kapunk. A vinkrisztin tartalmú eluátum szárazra párlása útján 0,32 g amorf vinkrisztin bázis keletkezik, amelyből &z 1. példa szerint szulfát addíciós sót 20 képezünk. Kitermelés: 0,27 g nyers vinkrisztin-szulfát, amelyet metanol-etanol 1:4 arányú elegyéből átkristáíyosítunk. Kitermelés: 0,21 g vinkrisztin-szulfát, amelynek fizikai állandói az 1. példában megadottal megegyez-25 nek. Szabadalmi igénypont: Eljárás a vinkrisztin vagy savaddíciós sói hozamá-30 nak növelésére a Vinca rosea L. növényből nyert és feldúsított dimer aíkaloid-elegynek, illetve savaddíciós sójának részleges dezaktivált aluminiumoxidon végzett kromatografálása útján, azzal jellemezve, hogy a dimer alkaloid-elegyet vagy a dimer alkaloid-elegy 35 savaddíciós sóját formilezzük és a formilezett elegyből a vinkrisztint vagy savaddíciós sóját részlegesen dezaktivált alumíniumoxidon végzett kromotografálás útján ismert módon kinyerjük, kívánt esetben a bázis savaddíciós sóját képezzük, vagy a savaddíciós sóból a 40 bázist felszabadítjuk. A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75-1110 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas