164941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin-származékok előállítására
7 164941 8 Az Ar helyettesítő előnyösen a következők valamelyike lehet: fenilcsoport, alkilfenil-, mint o-, m- vagy p-tolil-, 2,4-dimetilfenil-, o-, m- vagy p-etilfenil-, p-izopropilfenil-, 2-metil-5-izopropilfenil-csoport, alkoxi-fenil-, minto-, m- vagy p-, -metoxifenil-, 3,4-dimetoxifenil-, o-, m- vagy p-etoxifenil-, o-, m- vagy p-n-propoxifenil-, o-, m- vagy p-izopropoxifenil-, o-, m- vagy p-n-butoxifenil-, o-, m- vagy p-izobutoxifenil-, o-, mvagy p-szek-butoxifenil-, o-, m- vagy p-terc-butoxifenil-, 3-metoxi-4-etoxi-fenil-, 3-etoxi-4-metoxi-fenil-, 3,4-dietoxifenil-, 3,4-di-n-propoxifenil-, 3,4-di-n-butoxifenil-, 3,4,5-trimetoxifenilvagy 2-metoxi-5-metil-fenil-csoport, halogénfenil-, mint o-, m- vagy p-fluorfenil-, o-, m- vagy p-klórfenil-, 2,3-, 2,4-, 2,5-, 2,6-, 3,4- vagy 3,5-diklórfenil-, 2,4,6-triklórfenil-, o-, m- vagy p-brómfenil-, 2,4-dibrómfenil-, o-, ffl- vagy p-jódfenil. Az X helyettesítő elsősorban klór-, brőm- vagy jódatomot, vagy -CHO csoportot képviselhet. Redukáló körülmények között olyan kiinduló vegyületekkel is dolgozhatunk, amelyek egyébként a (II) vagy (III) általános képletnek felelnek meg, azonban egy vagy két -CHX csoport helyett karbonilcsoportot tartalmaznak (aldehid, keton vagy észter alakjában), amikor is ezek a csoportok az adott reakciókörülmények között -CHOH csoportokká redukálódnak. Különösen az (I) általános képletnek megfelelő, egyenes szénláncot tartalmazó piperidin-származékok állithatók elő előnyös módon valamely, X helyén egy X helyettesitőt tartalmazó (II) általános képletü vegyületnek egy oly (III) általános képletü 4-aril-piperidinnel való reagaltatasa utján, amelyben X^ és X^ együtt egy -NH- csoportot képez (az ilyen vegyületeket az alábbiakban (Illa) általános képletü vegyületekként fogjuk emliteni). A (II) általános képletü vegyületek legnagyobbrészt már ismeretesek, vagy padig könnyen előállíthatók az ismert vegyületekkel lényegileg egyező módon. A primer alkohol jellegű, tehát X helyén primer hidroxilcsoportot tartalmazó (II) általános képletü vegyületek pl. a megfelelő karbonsavak vagy észtereik redukálása utján, a szekunder vagy tercier alkohol jellegű ilyen vegyületek a megfelelő ketonokból, redukció vagy szerves fémvegyületekkel való reagáltatás utján nyerhetők. A hosszabb szénláncu primer alkohol jellegű, tehát X helyén primer hidroxilcsoportot tartalmazó (II) általános képletü vegyületek előállíthatók továbbá a megfelelő, de rövidebb szénláncu (II) általános képletü primer alkoholokból lánchosszabbitás utján, pl. a következő reakcióképletnek megfelelő módon: ...... ZCH2 CH 2 OH -^ ZCH2 CH 2 Br —<~ ZCH2 CH 2 MgBr—(etilénoxiddal); ZCH CH CH CH OH -— (3 lépésben, analóg módon) Z(CH ) OH. Tionilkloriddal, hidrogénbromiddal, foszfortribromiddal vagy más hasonló halogénvegyületekkel való reagáltatás utján kapjuk a megfelelő halogenideket, tehát az X* helyén klór- vagy brőmatomot tartalmazó (II) általános képletü vegyületeket. "A megfelelő jódvegyületek előállítása pl. oly módon történhet, hogy a megfelelő p-toluolszulfonsav-észtereket káliumjodiddal reagáltatjuk. A szulfoniloxi-vegyületek a Z-A-OH képletü alkoholokból a megfelelő savkloridokkal való reagáltatás utján állithatók elő. A Z-A-NH2 képletü aminők pl. a halogenidekből állithatók elő ftálimid-káliurnmal való reagáltatás utján, vagy pedig a megfelelő nitrilek redukálása utján juthatunk az ilyen aminokhoz. A (Illa) általános képletü aril-piperidinek legnagyobbrészt már ismert vegyületek; előállításuk pl. 4-piperidonból, M-Ar (IX) általános képletü szerves fémvegyül etekkel való reagáltatás, majd a megfelelő 4-aril-4-hídroxi-piperidinekké történő hidrolizis, továbbá kivánt esetben ezt követően 4--aril-3,4-dehidro-piperidinekké való dehidratizálás és 4- aril -pi peridinekké történő hidrogénezés utján, (vö. Beilstein, 20. köt. , 291; C.A.jil^ 11875d) történhet. Az X 2 és X 3 helyén X helyettesitőket tartalmazó (III) általános képletü vegyületek pl. oly módon állithatók elő, hogy valamely aril-glutársav észtert a megfelelő 3-aril-l,5-pentándiolláredukálunk és adott esetben az igy kapott terméket ezután tionikloriddal illetőleg foszfortribromiddal reagáltatjuk. A (II) általános képletü vegyületeknek a.(III) általános képletü vegyületekkel való reagaltatasa önmagukban ismert és az irodalomban az aminők alkilezésére leirt módszerekkel történhet. Dolgozhatunk oly módon is, hogy a reagáló anyagokat oldószer alkalmazása nélkül egymással összeolvasztjuk, adott esetben zárt csőben vagy autoklávban. Dolgozhatunk azonban valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében is. Oldószerként pl. szénhidrogének, mint benzol, toluol, vagy xilol, ketonok, mint aceton vagy butanon, alkoholok, mint metanol, etanol, izopropanol vagy n-butanol, éterek, mint tetrahidrofurán vagy dioxán, amidok, mint dimetilformamid vagy N-metil-pirrolidon vagy nitrilek, mint acetonitril, továbbá adott esetben ilyen oldószerek egymással vagy vizzel képezett elegyei alkalmazhatók. Előnyösen valamely savlekötőszert adunk a reakcióelegyhez; ilyen savlekötőszerként pl. valamely, alkálifém vagy alkáliföldfém hidroxidja, karbonátja, hidrogénkarbonátja vagy valamely más gyenge savval képezett sója, különösen a kálium, nátrium vagy kalcium ilyen vegyületei alkalmasak, használhatók azonban savlekötőszerként szerves bázisok, mint trietilamin, dimetilanilin, piridin vagy kinolin, vagy pedig a reakcióban résztvevő Z-A-NH2 képletü amin-komponensnek, illetőleg (Illa) általános képletü piperidin-származéknak a feleslege is. A reakcióidő az alkalmazott reakciókörülményektől függően néhány perctől kb. 14 napig terjedhet; a reakcióhőmérséklet 0 C° és 200 C° között, általában 100-130 C° körül lehet. Ha oldószer alkalmazása nélkül, 120 C° körüli hőmérsékleten dolgozunk, akkor a reakció általában kb. 1/2-2 óra alatt befejeződik. Oldószer alkalmazása esetén olykor 12-24 órai forralás is szükséges lehet ahhoz, hogy jó termelési hányaddal kapjuk a kivánt reakciőterméket. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4