164937. lajstromszámú szabadalom • Tolóajtó

5 164937 6 szekrénybe mozogva az ajtólap elhúzásának müveletét is elvégzi. A nyitás mllvelete akkor fejeződik be, amikor a 18 ajtólap széle a szigetelt 1 kapcsolóaljzaton levő 2 belső végálláskapcsolóhoz érve, az áramkört megszakitja, amikoris a 8 elektromotor működése megszllnik. Nyitás közbena tolóajtót a zárt szekrény fogadja be, mely a találmány szerint az ajtólappal és tokkal egyUtt, a mUködtető elemeket is magábafoglaló egyetlen szerelési egységet képez. Az ajtó zárásának menete az előbbieknek megfelelően történik, azzal>az eltéréssel, hogy most az automatikusan bekapcsolt, az 1 kapcsolóaljzaton levő fázisforditó működése utján a motor forgási értelme megváltozik. Az ajtólapban elhelyezett csavaranya a menetorsó ellentett értelmU forgása értelmében az ajtólapot záró helyzetbe tolja, mindaddig, mig a záró műveletét a 23 külső végálláskapcsoló be nem fejezi. A 18 tolóajtólap adott esetben nagy méretű is lehet, ezért annak biztonságos és pontos vezetéséről gondoskodni kell. Ezen túlmenően egyes különleges követelményeket is ki kell elégíteni, pl. sterilitás, kondicionált légtér biztositása műtőkben stb. Ezt a célt szolgálják a találmány szerinti tolóajtónál az alábbi kialakitások: az egyetlen szerelési egységet képező szekrény felső részében levő 20 felső vezetőpályán mozgó 19 függesztő csigakerékpár az ajtólap felső szélét fogja és vezeti kellően tömitetten meghatározott pályán, a szerelési egység részét képező burkolólap által lefedve. A találmány szerint az ajtólap alsó vezetésére az eddig alkalmazott sinpályára, - mely köztudottan sok hiba forrása volt, - nincs szűkség és a találmány ebben a vonatkozásban is uj megoldást hozott. A találmány szerinti tolóajtó a padlózatba sülylyesztett vezetősin megoldásokat ugy küszöböli ki, hogy magát az alsó vezetést is a tolőajtóba és a szekrénybe helyezi el, illetve a vezetés az itt kialakított pályán történik. Ebből a célból a tolóajtólap alsó részén, de magában a tolőajtólapban egy fordított helyzetű "U" vagy szögvasprofilt, mint vezetőpályát építünk be. Ez a 24 alsó vezetőpálya a szekrényben elhelyezett 25 alsó vezetőrudra illeszkedik és azon elcsúszik nyitáskor és csukáskor, megakadályoz azonban minden olyan mozgást, amely a nyitás-zárás síkjából való kilengést eredményezné. A 25 alsó vezető rud, mely lényegében teherviselő, a 26 és 27 rögzítő bakokhoz van erősítve és stabilitását segiti elő a szekrény tokjához is kötött 28 alsó tartómerevitő. Ez az ajtővezetési kialakítás nagyon kedvező ugy a szerkezet stabilitása, mint a higiénia szempontjából is. A gyakorlatban az az előny, amit a padozat folytonosságának meghagyása jelent, egymagában is igen jelentős, mert a beépítési munkák, - lévén különféle szakipari munkákról szó, - nem igényelnek egybehangolást, azaz a padozatburkolónak nem kell tekintettel lennie a későbbi ajtőbeépitésre. Az ajtó üzemelése közben előfordulhat, hogy az ajtó zárásakor, pl. kórházi műtőkocsi áthaladásakor, az ajtólap meghatározott zárómozgása közben a tolóajtó rácsukódik a mütőkocsira. A baleset elkerülését a találmány az alábbiak szerint biztosítja: a 12 menetorsó a 13 csavaranyával egyUtt záró helyzet irányába tolja az ajtólapot, mely az akadálynak nekifeszül. Azonban ekkor a 11 tengelykapcsolóban elhelyezett rugó, mely a 9, 10 dörzskupkerékpárt szorítja össze, a menetorsó által kifejtett erő hatására a kupkerékpár kényszerkapcsolatát az orsó axiális elmozdulása révén oldja, az elektromotor és az azon elhelyezett dörzskerék szabadon foroghat, a menetorsó a rugóerőnek megfelelő feszítőerő elérésekor nem halad tovább, ezáltal további tolóerőt sem tud kifejteni. Az akadály megszűnésekor a rugóerő hatására a két dörzskupkerékpár ismét kapcsolatba kerül és az ajtó zárása befejeződhet, az előbb már ismertetett módon. Természetesen a találmány nem zárja ki, hogy az ajtó záródásának akadályoztatása esetén az axiálisan elmozduló tengelyvéghez önmagában ismert végálláskapcsolót iktassunk, mely a motor működését kikapcsolja, vagy fázisforditó kapcsolót helyezzünk el, amely ellentett értelmU mozgást indít be és ennek következtében az ajtó önműködően nyitni kezd. Ebben az esetben az ajtó zárása a megfelelő kapcsoló működtetése után fog ismét bekövetkezni . Előfordulhat, hogy áramzavar, vagy az elektromos részek meghibásodása folytán a berendezés működésképtelenné válik, így motorikus működtetésről szó nem lehet. A találmány ezen probléma megoldásán ugy segít, hogy az ajtó zárását-nyitását eszközlő, a 12 menetorsőn elhelyezett 13 csavaranya és a 18 ajtólap közötti kapcsolatot a 14 gyüszűs tolózár révén oldhatóan alakitja ki. Amikor áramkimaradás, vagy az elektromos elemekben hiba áll elő, a tolózár révén az anyát szabaddá tesszük és a kényszerkapcsolat megszűnvén, az ajtólap kézzel szabadon elmozdithatóvá válik. Megjegyezzük, hogy ez a lehetőség az előbb emiitett akadályoztatás esetén is fennáll, mint balesetelhárítási lehetőség. A találmány kétszárnyú tolóajtóként is kivitelezhető. Szemben az eddig Ismeretes megoldásokkal, a találmány szerinti tolóajtónál az ajtólapot mozgató mechanizmus változatlan marad. Ebben az esetben azonban a csavarorsót, illetve anyát tartó ajtólap felső burkolt szárnyán egyik végével egy csapra hajlékony, pl. acélsodrony huzalt rögzítünk, melyet a motort magában foglaló szekrény belső részében elhelyezett csigán - keresztezőén - átvezetünk a másik tolólap ugyancsak burkolt felső sarkán levő csaphoz, ahol azt rögzitjük. A csavarorsót tartó ajtólap így kényszerkapcsolatba kerül a hajtószervet nem tartalmazó ajtólappal és az előbbi nyitása vagy zárása automatikusan a másik - szabadon futó - ajtólap zárását vagy nyitását vonja magával. E másik, szabadonfutőnak nevezett ajtólap vezetőpályái egyezőek lehetnek az előbb részletesen leirt alsó vezetőszervekkel. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3