164913. lajstromszámú szabadalom • Karbamoiloxim-származ67ékokat tartalmazó kártevőirtószer
1649 31 34„ példa Ebben a példában a (XLVII1) képletü 2-oxiimino-3,5,5-trimetil-oxazolidin-4-on előállítását mutatjuk be. 5 15,0 g 3, 5,5-trimetil-oxazolidin-4-on-2-tion, 25,0 g hidroxilaminhidroklorid, 27,0 g piridin és-200 ml etanol elegyét 4 órán át visszafolyatő hüt^ alkalmazása mellett forraljuk, majd a folyékony komponenseket vákuumban ledesztilláljuk. A visz- 10 szamaradé olajat 200 ml vizbe öntjük, a kiváló szilárd anyagot szűrjük, vizzel mossuk és szárítjuk. A kapott 2-oxiimino-3, 5, 5-trimetil-oxazolidin-4-on 246 C°-on olvad. 35. példa Ebben a példában a (XLIX) képletü 3,5,5-trimetil-2-metilkarbamoüoxiimino-oxazolidin-4-on (47. 20 sz. vegyület) előállítását mutatjuk be. 5,9 g 2-í;xiimino-3,5.5~trimetil-oxazolidin-4--on, 100 mi kloroform és 2,2 g metü-izoclanát elegyét nedvesség kizárása mellett 18 őrán át szobahőmérsékleten tartjuk. Az illékony komponense- 25 ket vákuumban ledesztilláljuk. A kapott 3,5,5-trimetii-2-meiiikarbamoiloxiimino-oxazolidin-4-on 135 C°-on olvad. 36. példa Az (I) általános képletü vegyületek aktivitását számos rovar és más gerinctelen kártevővel szemben meghatározzuk. A hatóanyagot 0,1 suly%-os 35 folyékony készítmény alakjában alkalmazzuk, kivéve Aedes aegypti esetében, mikor is 0,01 suly% hatóanyagiartalmu készítményeket használunk. A készítményeket oiy mődon állítjuk elő, hogy a vizsgálandó vegyületet 4 térfogatrész aceton és 1 tér- 40 fogatrosz diacetonalkohol elegyében oldjuk. Az oldatot u.üi 3uly% "LISSAPOL" NX nedvesitőszert (a "LESAPOL" szó védjegy) tartalmazó vizzel a kivánt koncentrációra hígítjuk. A teszt-módszer lényege minden kártevő eseté- 45 ben a következő: bizonyos számú kártevőt valamely közegen (általában a gazdanövényen vagy rovartáplálékon) tenyésztünk, majd a kártevőket és/vagy a közeget a készítménnyel kezeljük» A kártevők pusztulását a kezelés után általában 1-3 nappal hatá- 50 rozzuk meg. A kapott eredményeket a (IV) táblázatban (1. a 13-14-15. oldalt) foglaljuk össze. A táblázat első oszlopában a gazdanövényt vagy közeget, majd a harmadik oszlopban a kezelés és kártevőpusztulás 55 meghatározása között eltelt napok számát tüntetjük fel. Az értékelés az alábbi skála alapján végezzük el. 0 = 30%-osnál kisebb pusztulás 60 1 = 30-40%-os pusztulás 2 = 50-90%-os pusztulás 3 = 90% feletti pusztulás - = a tesztet nem végeztük el. A = táplálékfelvételcsökkentő hatást figyeltünk meg. ^5 32 = A kontakt teszt során a készítményt közvetlenül a legyekre permetezzük. A maradék tesztnél a legyeket előzetesen kezelt közegre helyezzük. A szisztémás teszt esetében a készítményt a gazdanövény növekedésének helyéül szolgáló talajba juttatjuk. 37. példa Az (I) általános képletü vegyületek molluszkicid hatását az alábbi teszt igazolja: A vizsgálandó vegyület lemért mintáját 0,5 ml 50:50 tf/tf arányú etanol-aceton elegyben oldjuk. Az oldatot 0,5 nil vizzel hígítjuk és üveg Petricsészében elhelyezett borjutakarmány szemcsékre öntjük és a szemcséket levegőn 24 órán át szárítjuk. A teszt-vegyület mennyiségét oly módon választjuk meg, hogy a száritott szemcse 4 suly% hatóanyagot tartalmazzon. Minden tesztnél 2 párhuzamos kísérletet végeünk el. Az egyes kísérletekhez a szemcsét, 2 csigát és a nagy relativ nedvesség-tartalom biztosításához megnedvesített szűrőpapírt tartalmazó műanyag Petri-csészét alkalmazunk. A Petri-csészéket hideg szobában (10 C°) állni hagyjuk. A pusztulást 6 nap múlva határozzuk meg. A tesztekhez Agriolimax reticulatus csigákat alkalmazunk, melyeket a kise riet megkezdése előtt 24 őrán át éheztettünk. A teszt eredményét az V. táblázatban tüntetjük fel. V. táblázat Vegyület %-0 s pusz- Vegyület %-os puszszáma tulás száma tulás 1 50 20 100 7 100 21 50 9 100 22 100 10 100 23 100 12 50 26 100 15 100 32 100 16 100 33 50 17 50 35 100 19 50 47 100 38. példa Az (I) általános képletü vegyületek hatását többfajta gombás növény levélzet-betegségen is kipróbáltuk. A teszt során a tesztvegyület oldatát a betegséggel meg nem fertőzött növény levélzetére permetezzük és a növény környezetében levő talajt a teszt-vegyület másik oldatával áztatjuk. A permetezéshez és áztatáshoz felhasznált oldatok hatóanyagtartalma 0,01 suly%. A növényeket ezután az adott betegséggel megfertőzzük és a betegség mértékét az adott betegségtől függően néhány nap múlva vizuálisan meghatározzuk. Az eredményeket a VIA, táblázat tartalmazza. 16
