164889. lajstromszámú szabadalom • Irányjelző- és jelzőfény-adó berendezés közuti járműhöz

164889 mányban, tehát e feszültségtartomány határain (9, illetőleg 15 Volt) is egyaránt távol esik és ezzel az üzemek megbízható megkülönböztethetőségét bármilyen tápfeszültség mellett biztosítja, éppen mert az eredő gerjesztés a kompenzálás következtében a 5 tápfeszültségtől független. Az E, F görbék szerinti gerjesztés esetén választott meghúzási gerjesztés görbéjét G hivatkozási betűvei jelöltük. Láthatjuk, hogy ez a kérdéses Ua feszültségtartomány ban S az E, F görbékkel gyakorlatilag párhuzamosan halad, ami a 10 G görbe kellő megválasztását egyáltalán lehetővé teszi és annál kevésbé volt előrelátható, mert a görbék a 0 Volt irányában még kompenzálás esetén is konvergálnak (ennek oka, hogy a kompenzáló gerjesztés -ha kis mértékben is — valójában ugyancsak függ a 15 feszültségtől). Amint látható, a 14B gerjesztőtekercs és a 14C kompenzáló tekercs, valamint az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 32 előtétellenállás méretezésével elérhetjük, hogy a G görbe szerinti eredő gerjesztés 20 gyakorlatilag független legyen a tápfeszültségtől. így nagyságát döntő jelleggel az határozza meg, hogy egy vagy két izzólámpa van-e a gerjesztőkörben. A 14B, 14C tekercsek (és adott esetben a 32 előtétellenállás) méretezésének alapja, hogy az eredő 25 gerjesztés a világos periódusban két izzólámpa esetén az E görbe, egy izzólámpa esetén az F görbe szerint alakuljon, a 14 reedkapcsoló meghúzási gerjesztése (G görbe) pedig e két érték között helyezkedjék el. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban 30 különbözik az előzőtől, hogy a 14C kompenzáló tekercs 32 előtétellenállásával együtt az elektromechanikus 16 kapcsoló LR2 érintkezőjén át van a 31 és 49 tápfeszültség kapcsok közé iktatva. Mint a leírás bevezetésében említettük, az ilyen megoldás előnye, 35 hogy a 14C kompenzáló tekercsből és a 32 előtétellenállásból álló 32 és 14C kompenzáló kör csak a 26 váltókapcsoló bekapcsolt állapotában fogyaszt, szemben az előbbi megoldással, ahol a 32 és 14C kompenzáló kör a 26 váltókapcsoló állásától 40 függetlenül volt a 31 és 49 tápfeszültség kapcsok közé iktatva és így a gépjármű villamos berendezésének bekapcsolt állapotában, tehát a 26 váltókapcsoló bekapcsolásától függetlenül állandóan üzemben van. A 4. ábrán olyan megoldás látható, amelynél a 14C 45 kompenzáló tekercs a 16 elektromechanikus kapcsoló RL1 gerjesztőtekercsének 34 védőellenállásával van sorbakötve és a 10 ütemadónak a 16 elektromechanikus kapcsoló RL1 gerjesztőtekercsét vezérlő végfokozatán át csatlakozik a 31 és 49 tápfeszültség 50 kapcsokhoz. E megoldás előnye, hogy a 14C kompenzáló tekercs előtétellenállásaként olyan ellenállást alkalmazunk, amelyre egyébként is szükség van, a kapcsolást tehát viszonylag kisebb számú elemből építhetjük föl. 55 8 Ezeket összefoglalva láthatjuk, hogy a lámpaterhelést érzékelő 14 reedkapcsolóra helyezett 14C kompenzáló tekercs kiküszöböli a lámpaterhelés érzékelését bizonytalanná tevő feszültségváltozások hatását. Ezért elmaradhatnak a hagyományos megoldásoknál elengedhetetlen műveletek, amilyen a reedkapcsolók szűk gerjesztési sáv szerinti válogatása és beépítés utáni állítása stb. A találmányunk szerinti irány- és jelzőfényrelé tehát a hagyományos megoldásokkal ellentétben kiválóan alkalmas a tömeggyártásra. Szabadalmi igénypontok 1. Irányjelző- és jelzőfényadó berendezés, különösen közúti járműhöz, amelynek tápforráskapcsai (31 és 49), jelzőlámpákat (18, 20, 22 és 24) működtető kimeneti kapcsa (49a), ütemadója (10), gerjesztőtekercses (14B) reedkapcsolója (14), valamint elektromechanikus kapcsolója (16) van, és az elektromechanikus kapcsoló (16) egyik érintkezője a reedkapcsoló (14) gerjesztőtekercsén át a jelzőlámpákat (18, 20, 22 és 24) működtető kimeneti kapocshoz (49a), míg másik érintkezője közvetlenül a tápforrás egyik kapcsához (49) van kötve, az ütemadó (10) vezérlő kapcsaira a reedkapcsoló (14) egy-egy érintkezője, az elektromechanikus kapcsoló gerjesztőtekercse (RÍ!) pedig ugyancsak a tápforrás egyik kapcsa (49), továbbá az ütemadó (10) kapcsoló kimeneti kapcsa (10A) közé van iktatva, azzal jellemezve, hogy a reedkapcsolónak (14) egy további - kompenzálótekercse (14C) is van, amely tekercs (14C) a reedkapcsoló gerjesztőtekercsével (14B) ellentétes mágneses teret gerjesztő módon van a tápforrás kapcsai (49 és 31) közé iktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reedkapcsoló kompenzáló tekercsével (14C) előtétellenállás van sorbakötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reedkapcsoló kompenzáló tekercse (14C) az elektromechanikus kapcsoló (16) érintkezőjén (RL2) át csatlakozik a tápforrás kapcsokhoz (31 és 49). 4. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reedkapcsoló kompenzálótekercse (14C) az elektromechanikus kapcsoló (16) gerjeszíőtekercsének (RL1) védőellenállásával (34) van sorbakötye és az ütemadónak (10) az elektromechanikus kapcsoló (16) gerjesztőtekercsét (RL1) vezérlő végfokozatán át csatlakozik a tápforrás kapcsokhoz (31 és 49.) 4 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 0700 OK1SZ Labor