164885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidin-származékok előállítására és hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó növénynövekedést befolyásoló szerek
164885 15 16 acetonitril, N,N-dialkilezetí amidok, így dimetilformamid vagy szulfoxidok, így dime tilszulfoxid, valamint ilyen oldószerek egymással alkotott elegyei jönnek tekintetbe. Savmegkötőszerekként a találmány szerinti eljárásnál szervetlen bázisok, így alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidok, -hidrogénkarbonátok és -karbonátok a legalkalmasabbak. Számításba jönnek azonban szerves bázisok is, így tercier aminők, például trialkilaminok, dialkilanilinek, piridin és píridinbázisok. A mindenkori (II) vagy (IH) képletű anilinkomponens is szolgálhat savmegkötőszerként feleslegben alkalmazva. Előnyös azonban a nátriumhidroxid vagy a káliumhidroxid. Közbenső termékekként valamely (II) vagy (III) képletű aminnal való kicserélési lépcső után (Via) képletű vegyületek különíthetők el, amelyek egy része az irodalomban eddig még nem volt leírva. A (IV) képletű kiinduló anyagokat ismert módon állíthatjuk elő. Az előállítás úgy történik, hogy 2-merkapto-4,6-dihidroxi-pirimidint valamely szokásos alkilezőszerrel, így alkilhalogeniddel vagy dialkilkénsavészterrel alkilezünk, ezt követően a kapott 2-alkiltio-4,6-dihidroxi-pirimidint salétromsavval vagy nitrálókeverékkel nitráljuk és a két hidroxil-csoportot foszforilhalogenidek, így POCl3, PCL 5 , PBr s , PC1 3 vagy tionilklorid, illetve tionilbromid segítségével a kívánt halogénatomokra cseréljük ki. Egy további módszer szerint az (I) képletű nitropirimidin-származékok úgy állíthatók elő, hogy 2,4,6-trihalogén-5-nitro-pMmídinből kiindulva, előnyösen 2,4,6-triklór-5-nitro-pirimidint használva kiinduló anyagként, a 4-es és a 6-os helyzetekben levő halogénatomokat lépésenként valamely fent megadott savmegkötőszer jelenlétében a (II) vagy/és (III) képletű aminők gyökeire, a 2-es helyzetben levő halogénatomot valamely (V) képletű merkaptán gyökére cseréljük ki. Az Rs szubsztituens jelentése megegyezik az (I) képletnél megadott jelentéssel. Az (V) képletű szabad merkaptán helyett e vegyület alkálifémsóját is alkalmazhatjuk. A lépésenkénti kicserélés reakciókörülményei alapjábaii megegyeznek az első módszerre megadott reakciókörülményekkel. A reakciókat a reakciópartnerekkel szemben közömbös oldó- vagy hígítószerekben hajtjuk végre. Ezeket az oldó- és hígítószereket az előzőekben már felsoroltuk. A reakcióhőmérsékletek —60 °C és +20 °C közötti, a 6-os helyzetben levő második halogénatom kicserélése 10 C és 50 °C közötti, míg a harmadik halogénatom kicserélése 30 °C és 120 °C közötti hőmérséklettartományokban megy végbe. Közbenső termékekként a (VIb) és (Víc) képletű nitro-pirimidinek állíthatók elő a 4. és 5. példákban megadott körülmények Vizött és a kívánt esetben e vegyületek el is különíthetők. Addíciós sók előállítása végett az (I) képletű pirimidin-származékokat önmagában ismert módon szervetlen és szerves savakkal reagáltatjuk. Az olyan (I) képletű pirimidin-származékok előállítására, amelyekben R, szubsztituens alkilaminoalkil-gyöktől eltérő jelentéssel rendelkezik, előnyösek az erős savak, így a halogénhidrogénsavak, kénsav, fluobórsav, foszforsavak, alkilkénsavak és hasonló savak. Az új pirimidin-származékok kvaterner sóinak az előállítására különösen azok az (I) képletű vegyületek jönnek tekintetbe, amelyekben R, valamely dialkilarninoalkil-gyököt képvisel. Ilyen pirimidineket valamely alkilezőszerrel, így például alkilhalogeniddel vagy dialkilszulfáttal reagáltatva alakítunk át. Az ily módon kapott ammóniumsók anionja könnyen kicserélhető bármely tetszés szerinti szervetlen vagy szerves sav anionjára. A kicserélés a) semlegesítés és a megfelelő savval való ezt követő reakció útján megy végbe, vagy b) valamely anioncserélő segítségével történik. A következő példák a találmány szerinti eljárás és eljárásváltozatok bemutatására szolgálnak. A példákat követően további, (I) általános képlet körébe tartozó pirimidin-származékokat sorolunk fel és megadjuk e vegyületek fizikai adatait. Egy további táblázatban azokat a közbenső termékeket nevezzük meg, amelyeket az (I) képletű vegyületek előállításánál kapunk. A táblázatban felsorolt pirimidin-származékok előállítása a példákban leírt módon történt. 1. példa a) 120,1 g 2-metiltio-4,6-diklór-5-nitro-pirimidin és 50,5 g trietilamin 2200 ml abszolút etanollal készített oldatába hűtés közben -90 °C és -10 °C közötti hőmérsékleten 22,5 g etilamin-gázt vezetünk. A reakció lezajlása után az elegyet szárazra pároljuk, a maradékot hideg vízzel feliszapoljuk, mossuk és elkülönítjük. Hexánból való átkristályosítás után a 2-metiltio-4-klór-5-nitro-6-etilamino-pirimidint kapjuk. Op: 100-101 °C. b ) 2 - me til t io-4-klór- 5-nitro-6-etuarrano-pirimidin 100 ml abszolút etanollal készített oldatában 35—45 °C-on 10 g szeLbutilamint csepegtetünk. A reakcióelegyet 18 óra hosszat 25 °C-on keverjük, utána pedig szárazra pároljuk és a maradékot éterrel extraháljuk. Az éter szárítása és ledesztillálása után a maradékot 2 : 1 arányú pentán-hexán-elegyből átkristályosítjuk. A 2-metiltio-4-szek.butilamino-5-nitro-6-etilamino-pirimidin 45—47 °C-on olvad (1. sz. vegyület). 2. példa 60,0 g 2-metiltio-4,6-diklór-5-nitro-pirimidin 750 ml abszolút etanollal készített oldatába körülbelül 35 °C-on hűtés nélkül lassan bevezetünk 50 g (1,11 mól) etilamingázt. Ezt követően az elegyet 2 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük és 45 °C-on csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 500 ml vízzel feliszapoljuk, elkülönítjük és vízzel mossuk. A terméket 10:1 arányú hexán-pentánelegyből átkristályosítjuk. A 2-metiltio-4,6-bisz-etilamino-5-nitro-pirimidin olvadáspontja 130—131 °C (2. számú vegyület). Elena és Számított: C 42,01 H 5,88 N 27,22 S 12,46% Talált: C 42,00 H 5,83 N 27,17 S 12,31% 3. példa a) 144,2 g 1000 ml 2 n vizes nátriumhidroxidoldatban oldott 2-merkapto-4,6-dihidroxí-pirimidin-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
