164872. lajstromszámú szabadalom • Szorulásmentes compact kazetta
164872 3 4 látható az indulás pillanatában rendelkezésre álló, a szalagtárcsa szalag nélküli RQ sugarához tartozó hmax maximális hézag, továbbá a feltekercselt szalag egy tetszőleges Rx sugarához tartozó, már lecsökkent h x hézag. A szalag lépcsőzetes tekercselése kétféle módon jöhet létre: egyrészt a váltakozó gyorsmeneti és lejátszási üzemmódból, másrészt a hosszú lejátszási üzemmódból. Ez utóbbi igen kis menetemelkedésű, de folyamatosan képződő lépcső, amely kedvezőtlen esetben kitölti a kazettaház által behatárolt hézagot és a szalagtárcsa beszorul. Ez pedig már az említett kuplungozás megszűnését és a szalag kitüremlését hozza magával. A kazettaház és a szalagtárcsa közötti hézag felcsévélt szalaghossz függvényében történő eltűnését a 2. ábra szerint lehet követni. Az ábrán látható, hogy a folyamatos vonallal ábrázolt gyorsmeneti üzem hézagcsökkentő hatása a szalagtárcsa szalag nélküli Ro sugarához tartozó hmax maximális hézaghoz képest csak a kezdeti szalagszakaszon jelentkezik és a továbbiakban a hézag állandó értéken marad. Viszonylag nagy játékú gyorsmeneti üzemmóddal „javítható" a már éppen beszorulás határán lévő szalag. A váltakozva gyorsmeneti és lejátszási kapcsolás már erőteljesebb hézagcsökkentést eredményez annak ellenére, hogy a gyorsmenet kapcsolásakor jelentkező lépcsőknél hézagnövekedés áll elő, ez azonban már nem éri el a maximális játék értékét. A feltekercselt szalag egy tetszőleges Rx sugarához tartozó, már lecsökkent hx hézagot külön jelöltük. A pont-vonallal ábrázolt hézagcsökkenés a visszaugrások burkológörbéjével is folyamatos, kedvezőtlen esetben azonban a szalagtárcsa egy Rkrit sugáron így is beszorulhat. Igen kritikus maga a lejátszási üzemniud. Itt egy szaggatott vonallal ábrázolt folyamatos hézagcsökkenés áll elő és ez a hézag kisebb szalaghosszon szűnik meg, mint az előző üzemmódnál. A beszorulást jelentő kritikus pont helyzete előtt a végállást elérő szalag nem szorulhat be, annak ellenére, hogy hajlamos rá. Vagyis, ha egy kazetta rendszerében hajlamos a beszorulásra,, akkor pl. a C 60-as szalagnál még nem, a C 90-es szalagnál már beszorulhat. A C 60-as szalag rövidebb és így a teljes hossz felcsévéléséhez kevesebb orsófordulat szükséges, mint a hosszabb C 90-nél. A szalagvastagságtól független azonos orsó fordulatonként! lépcsőzést feltételezve, a C 60-nál kevesebb, a C 90-nérpedig több a lépcsők száma és ezzel arányban a szalagtárcsa vastagsága is kritikus mértékben megnő. Indításkor a kazettás mechanika orsózó körme forgató nyomatékot ad át a szalagtárcsának, amire a szalaghúzás mint kerületi erő hat. A szalaghúzó erők hatásvonala elméletileg merőleges a szalagtárcsa tengelyére és pontosan egy síkba esik a mechanika orsózó körme által átadott forgatónyomatékot adó erőpárral. Ez azonban gyakorlatilag soha nem biztosítható, azaz a szalaghúzó erőnek mindig van zérusnál nagyobb értékű tengelyirányú komponense. A 3. ábrán látható az 1 kazettaházban lévő 2 szalagtárcsa és a 3 szalag. A szalaghúzóerő tengelyirányú komponense a szalagtárcsát megbillenti és a kazettaház által határolt mértékig elferdült szalagtárcsára ráfutó szalag kezdeti lépcsőzést okoz. Ebből az elferdülésből adódó befeszülés mértéke annál veszélyesebb, minél tágabb a kazetta belső tere. Tehát emiatt a kazetta belső terét szűkíteni kellene. Annak érdekében viszont, hogy az elkerülhetetlen szalaghullámosság és vágási kardosság által kialakuló lépcsős tekercselés elférjen, a kazetta belső terét bővíteni kell. Ezt az ellentmondásos követelményt oldja meg a találmány. A kezdeti lépcső nagysága függ a szalagtárcsa átmérőjétől (ezért kritikus a magátmérő), valamint a rendelkezésre álló hézagtól. Az indításkor keletkező lépcső egyrészt már eleve kisebbíti a rendelkezésre álló tekercselési helyet, másrészt a kezdeti lépcső a további, már helyesen rakott szalagmenet félrevezetését eredményezi. A megoldásnak olyannak kell lenni, hogy a szalagtárcsa billenését kis értékűvé tegye, de ugyanakor a szalagtérből a szerkezeti kialakítás ne igényeljen helyet. A szalagszorulás elleni törekvésekre utal a BASF Spezial Mechanik (SM) jelölésű compact kazettája (8. ábra), amelynek belső térkiképzése lényegében az eddigi kazettakialakításokkal azonos. Ennél az az újdonság, hogy a szalag adagolását egy álló csapon elforduló vezető elem végzi, amely a szalagot középvonalban igyekszik tartani. E megoldás hátránya, hogy a mozgó vezető elem számára a ház belső terében az elmozdulás miatt nagyobb helyet kell biztosítani, továbbá a csapon történő elfordulást biztosító felerősítés már önmagában is szalagvezetési pontatlanságot okoz, aminek megszüntetése csak szigorított gyártástechnológiával (kazetta belső terének pontos mérete és tűrése, a vezető elem vetemedése, a fólia és a vezető elem méretszórása stb.), vagyis mindenképpen csak magasabb felárral és így is csak részben lehetséges. A szorulásmenetes kazetta elé a következő feladatokat kell kitűzni: 1) indítási körülmények között a szalagtárcsán fellépő kezdeti lépcsőzést, minimumra csökkentse, 2) a folyamatos adagoláskor, lejátszás közben fellépő további lépcsőzést szüntesse meg, 3) a helytelen fékezésnél leeső szalagmenetekből ne tudjon kialakulni a lépcsőzés. A találmány szerinti kazetta az alábbiakban felsorolt módon oldja meg a kitűzött feladatokat: A 4. ábrán látható kazettaház szalagtárcsabillenésének csökkentésére szolgáló találmány szerinti olyan kialakítása, hogy a szalagtárcsa oldalsíkjával szemben kialakított felület a szalagtárcsánál kisebb átmérőjű koncentrikus körön belül leszűkíti a kazetta belső terét. E felületek közé kényszerített Szalagtárcsa minimális hézaggal rendelkezik, ugyanakkor a szalag az agyorsó átmérőjén kezdi meg a feltekércselődést, így a leszűkített felületet már nem érinti. Az így kialakított szalagtárcsa forgástengelyének billenési lehetősége minimális. Természetesen az ábrán látható kialakításnál is van a szalaghúzó erőnek egy zárusnál nagyobb tengelyirányú komponense, amely elbillenteni igyekszik a szalagtárcsát, de mivel az elbillenésre itt nincs hely, ez a káros erőkomponens nem tud tovább nőni és nem alakul ki befeszülés. A kezdeti bülenés leszűkítése tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a beszorulásmentes tekercselésnck. A kazetta belső álló és forgó terelőelemeinek alakhibái (pl. vetemedése) a további tekercseléskor éreztetnék hatásukat. Gondoskodni kell arról, hogy így magából a kazettás géptől eredő zavaró hatások ne érvényesüljenek, a forgó terelőgörgők által okozott szalaglüktetés megszűnjön és egyáltalán az egész 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60-65 2
