164841. lajstromszámú szabadalom • Időkapcsoló

13 164841 14 pufferszó Ql címét. A működési folyamat azonos az 1. vagy 2. ábra szerinti áramkör működésével. Mint látható, a találmány szerinti időkapcsoló megvalósítására többféle lehetőség van. Az alábbi képletek a különböző lehetséges kapcsolótípusokhoz meghatározzák a puffertároló tárolóhelyeinek A számát (ami A bináris egységet jelent egy puffertáro­lóra a szokásos, binárisan kódolt rendszernél) és a vezérlőjel-tároló tárolóhelyeinek B számát (vagy bináris egységeit binárisan kódolt rendszer alkalmazá­sa esetén) kiindulva a bemenő e multiplex csatorna­kapacitásából, a kimenő s multiplex csatornakapaci­tásából, továbbá az e és s csatornakapacitások között lehetséges szimultán kapcsolások legnagyobb k számából és az egy csatornán átvitt információk x időegységeinek számából. 1. két közvetlen címző-áramköri vezérlőjel-tároló esetén Al = xk Bl = (e*s)log k (a beíráshoz) 2. Egy közvetlen címző-vezérlőjel-tároló esetén A2 = xs B2 = e (log s) 3. Egy közvetlen címző-kiolvasó vezérlőjel-tároló esetén A3 = xe B3 = 1 lÍTg" e 4. Két közvetett címző vezérlőjel-tároló esetén A'l = xk B'l=klögs.e 5. Egy közvetett címző-beíró vezérlőjel-tároló esetén a, A'23=xs B'2=sloge 6. Egy közvetett címző-kiolvasó vezérlőjel-tároló esetén A'3 = x2 B'3 = e log s A fenti összefüggéseket vizsgálva látható, hogy a két vezérlőjel-tárolós időkapcsolók akkor előnyösek, ha a kapcoslások k száma sokkal kisebb a bemenő és kimenő multiplexek e vagy s csatornáinak számánál. Különösen vonatkozik ez a közvetlenül címezhető vezérlőjel- tárolókra, ahol minden tárolóba csak a szükséges k tárolószámot kell betárolni. Közvetlen címzésű vezérlőjel-tároló használata esetén különösen akkor előnyösek a két vezérlőjel tárolós időkapcsolók, ha állandó kapcsolási progra­mot kell végrehajtani. Ez esetben a vezérlőjle-tárolók nagy sűrűséggel összegezhető „holt tárolók", ami lehetővé teszi a készülékek térfogatának jelentős csökkentését. Ismeretes, hogyha a bemenő multiplexnek kapaci­tása a legkisebb vagy ha a kapacitások egyenlők, mindig lehetséges - ez önmagában ismert - egy Ei jelnek megtelelő Sj jelet találni, és ilyen esetben az időkapcsoló blökkolásmentesnek nevezhető. A találmány szerinti időkapcsoló egyik alkalmazási területe az időkapcsolásos hálózat, különösen pedig telefon-összeköttetések kapcsolási hálózata. Ilyen alkalmazásnál ez e bemenő ' és kimenő multiplexek kapacitása azonos, időmezejük T periódusa azonos, vagyis 125 ß sec, és van például 32 időcsatornájuk, a találmány egyik előnyös kiviteli példája szerint pedig a multiplexek mindegyikének 32 időcsatornája van. A beszélgetés-puffertárolónak vagy a kapcsolótirolónak és a vezérlőjel-tárolók mindegyikének ez esetben 32 x 5 32, azaz összesen 1024 szava van. Az olyan időkapcsolót, amelynek ugyanannyi bemenő vonala van, mint amennyi kimenő vonala van, „négyzetes"-nek nevezik és blokkolásmentes. 10 Természetesen a találmány szerinti megoldás nem korlátozódik a leírt és a rajzokon bemutatott kiviteli példákra. A találmány szerinti megoldásnak megfe­lelően az egyes szerkezeti elemek ekvivalens elemek­kel helyettesíthetők. így például elhagyhatók a 80 15 vagy 82 elosztóáramkörök, mely esetben az azokhoz tartozó MCL1 vagy MCE1 vezérlőjel-tárolók kimene­tein az N számú a N kimenet közvetlenül van rákötve a kiolvasó vagy beíró-címző áramkörre. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 25 1. Időkapcsoló, időosztásos bemenő multiplexen (4) megjelenő információknak időosztásos kimenő multiplexre (s) való elosztására, mely időkapcsolóban egy bemenő csatornának egy kimenő csatorna felel meg, azzal jellemezve, hogy átmeneti kapcsolást létesítő beszélgetés puffertárolója (MTC) van, mely­nek bemeneteire beíró vezérlőjel-tároló (MCE) és kiolvasó vezérlőjel-tároló (MCL) kimenetei csatlakoz­nak, mimellett a beíró vezérlőjell-tárolóban (MCE) 35 lévő beíró-címző áramkör bemenetére (14) bemenő multiplex csatorna (Ei), míg a kiolvasó vezérlőjel-táro­lóban (MCL) lévő beíró-címző áramkör bemenetére (15) kimenő multiplex csatorna (Sj) csatlakozik. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 2. Az 1. igénypont szerinti időkapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átmeneti kapcsolást létesítő beszélgetés puffertárolóban (MTC) K számú szót tartalmazó jeltároló (2) van, melynek bemeneté-46 re a bemenő multiplex (2) beíró áramkörének (1) kimenete, kimenetére pedig kiolvasó áramkörhöz (3) csatlakozó kimenő multiplex (s) bemenete csatlako­zik. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli 50 alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezésben lévő címző-áramkör integrált áramkörökből felépített jeltároló (33), melyhez logikai VAGY-kapu (34) kimenete, s e VAGY-kapu két bemenetére egy-egy 56 ÉS-kapu kimenete (20, 21) csatlakozik. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jeltárolóhoz (2) két egymástól független beíró címdekódoló (41) és kiolvas címdekódoló (56) csatlakozik. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a puffertároló statikus 66 jeltároló, melyben az egyes elemi tárolóhelyeken az információ azonos helyértékű binérelemei vannak tárolva. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 6. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a puffertároló dinami­kus jeltároló, mely léptetőregiszterként van kialakít­va. (Elsőbbsége: 1970. IX. 18.) 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a •75 kiolvasó vezérlőjel tárolóhoz (MCL) bemenő és

Next

/
Thumbnails
Contents