164813. lajstromszámú szabadalom • Logikai kártya rendszer, logikai műveletek végzésére, logikai függvények rögzítésére (pl. grafikusan)

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. XI. 23. (PA-1116) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent 1975. VII. 31. 164813 Nemzetközi osztályozás: G 06 g 1/00 **^ . \ Tjujli ; /. (•' Papp Béla matematikus, Budapest Logikai kártyarendszer, logikai műveletek végzésére, logikai függvények rögzítésére (pl. grafikusan) 10 A találmány logikai számítások céljára szolgáló, főleg kézi használatú segédeszköz, amely alkalmas logikai műveletek végzésére, a rész-eredmények és a végeredmény rögzítésére, logikai függvények grafikus ábrázolására, normálformában való előállítására, minimalizálásra, kb. 10 bemenő logikai változóig. Amiként ismeretes, a Veitch diagramokkal való logikai számolás kb. 5 változóig célszerű. Az algebrai, kézi számolás több változó esetén szintén nehézkes, hosszadalmas, vagy éppen gyakorlatilag keresztülvihetetlen, és sok hibalehetőséget rejt magában. Ugyanakkor a komputeres megoldás esetleg a sokféle, aránylag kisebb feladat miatt szintén nem célszerű, vagy nem gazdaságos. Amint a logarlécnek megvan a 15 maga szerepe a numerikus számításoknál a nagy számítógépek mellett is, a logikai kártya hasonlóképpen hasznos segédeszköz lehet logikai számítások esetében, ajánlottan a 4-től 10 változóig terjedő tartományban. Logikai számítások céljára többféle kézi eszközt szerkesztettek már. Ezek általában nagyok, komplikáltak, költségesek. Egy egyszerű és a jelen találmányhoz közelálló megoldás leírását tartalmazza 25 Svoboda A. Automatika i Telemekhanika 1957,3, p 240. cikke. Lényeges eltérés azonban, hogy a „Svoboda féle" kártyánál a logikai változók negálását, illetve a negált változó kijelzését nem az illető kártyalapnak a saját síkjában történő 180°-os elforgatásával lehet elvégezni. A jelen találmány azt a körülményt, hogy az egyes változók negálása egyöntetűen 180 -os elforgatással történik, nagy mértékben tudja hasznosítani. 164813 20 30 35 Másik különbség az, hogy a Svoboda féle kártyáknál nem apró lyukak, hanem nagy, összefüggő, négyszög alakú területek vannak kivágva. Ez elvileg ugyan nem jelentene különbséget, de a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a nagy kivágású kártyák a műveletek közben könnyen egymásba akadnak, emiatt kevésbé praktikusak, könnyebben meg is rongálódnak. Ezenkívül hasonló műveletek céljaira négyzethálós memória lapot igényelnének, amelyet meghatározott módon kellene a kártyákhoz szabni, míg a jelen találmány memória lapján nem szükséges a négyzethálós osztás. (Svoboda az említett kártyákat speciális célra készítette.) További különbség az, hogy a Svoboda-féle kártyákon a kijelzések céljára kiálló fülek vannak, amelyek szintén azt eredményezik, hogy a kártyák könnyebben egymásba akadnak, ugyanakkor nehezebben illeszthetők össze. A jelen találmányhoz hozzátartozik egy illesztő keret, amely (főleg bejelzések esetén) megakadályozza a kártyák elcsúszását. A találmány szerinti logikai kártya rendszer (a továbbiakban: kártya) változókat modellező kártyalapokból, memória lap(ok)ból, speciális kártyalapokból és illesztő keretből áll. A kártya a logikai függvényeket UJI. „minterm"-ekre bontva képezi le, tehát olyan tagokra, amelyekben az összes bemenő-változók, (a továbbiakban: változók) negálva vagy negálatlanul, elemi konjunkcióban szerepelnek. A mintermek megfordíthatóan egyértelmű vonatkozásban vannak a kártya operatív részének diszkrét helyeivel, a továbbiakban: „pontjaival".