164812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villámzárak előállítására

7 164812 8 zónákkal kialakított változatban, a 10. ábra a fölerősítési művelet ábrázolása, ahol a folerősítés a zártagsoroknak egy tartószalag hézagjaiba való becsúsztatása útján történik. 5 Az ábrákon föltüntetett 1 textilpályákat a villámzárgyártás keretében állítjuk elő, és ezek a műanyag monofilszálból álló 2 zártagsorok fölerősítésére szolgálnak. Az 1 textüpályák a 3 szempálcákból képzett szálak, illetve vetülékszálak alkotta 10 hurkolt kelme formájában vannak fölépítve, és lényegében a 4 zsinókötésekből, az 5 keresztszálakból, valamint a 6 vetülékfonalakból állnak. Az 1 textilpálya ilyenkor legalább két darab a villámzár 2 15 zártagsorával társított 7 tartószalaggal rendelkezik, amelyeket egyugyanazon szövő-, illetve hurkológépen állítunk elő, és amelyeket a szétválasztható 8 összekötő szálak segítségével egyesítünk egymással. A 8 összekötő szálak szétválasztása útján az 1 textilpálya önálló eltartó 7 tartószalagokká osztható ketté. A 8 összekotőszálak szétválasztása a találmány szerinti eljárás keretében csupán a 2 zártagsoroknak a hozzájuk tartozó 7 tartószalagokra való rögzítésekor, 25 illetve csak az után történik. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alak esetében a hurkolt kelmét képező 4 zsinórkötések, 5 keresztszálak, valamint a 6 vetülékfonalak azonos vastagsággal rendelkeznek, míg ezzel szemben a 2. ábrán látható megoldás esetében a 7 tartószalagok 9 szalagszéleivel határos 4 zsinórkötések, 5 keresztszálak és 6 vetülékfonalak erősebb méretűek. A kiviteli példákban erre a célra vastagabb szálakat 35 alkalmaztunk, amelyek helyét a rajzban megnövelt vonalvastagságokkal érzékeltettük. Elvileg fennáll azonban a lehetőség arra is, hogy ezt a megerősítést a szálak megkettőzésével, vagy további megsokszorozásával hozzuk létre. A megerősítés *° segítségével egyfelől a 7 tartószalagnak a szilárdsági és rugalmassági tulajdonságait tudjuk megjavítani, másrészt a 7 tartószalagoknak a 9 szalagszélek közelében való megvastagítása azt is eredményezi, hogy így a 7 45 tartószalagok vastagsága a teljes szalagszélesség mentén megközelítőleg állandó. A teljes szélesség mentén azonos vastagság azáltal is létrehozható, hogy az 1 textilpálya előállításakor a 7 tartószalagok közepén levő ö vetülékfonaJakat ki- 50 hagyjuk, mint ahogy az a 6. ábrán látható. Az 1 textilpálya előállításakor az egyes szálakat meghatározott lerakási séma szerint vezetjük, ami közelebbről a 4. ábrán látható. 55 A fonalvezetés jellemzésére alkalmazott kód a következő jelentésű: a számok kombinációja a mindenkori szálvezetés egy mintaelemét szolgáltatja, amely periodikusan ismétlődik. A szóbanforgó kiviteli példánál egy mintaelem két huroksornak felel meg. A ^ ferde törtvonal előtt álló számpár azt mutatja, hogy hány darab 3 szempálca van átfogva az 1 textilpálya keresztirányában, mégpedig egyetlen pálcasoron belüli ide-oda mozgás során, a ferde törtvonal mögötti 65 számpár pedig az egymásután következő pálcikasorokon belüli szálvezetésre utal, ahol a szempálcasorok az 1 textilpálya hosszirányában egymásra rányúlnak. A 4. ábra megadja a lerakósínbe való befűzési 70 sémát is. A hurkolt 11 textilpályát előnyösen négy lerakósínben állítjuk elő. Ilyenkor az elsó lerakósin 44/0-0 fonalfektetés szerint dolgozik, és a 6 vetülékfonalat tartja, míg a második lerakosín 2-2/0-0 75 fonalfektetést valósít meg, és a 8 összekötőszálat tartja. A harmadik lerakósín 2-0/0-2 fonalfektetés szerint dolgozik, miáltal az 5 keresztszálat vezeti, míg a negyedik lerakósín a 4 zsinórkötést 0-1/1-0 séma szerint fekteti. A különböző szálak fektetésének variációs lehetőségei az 1., 2., 3., 5., 6. és 9. ábrán láthatók, ahol a megerősített szálakat mindenhol erősebb vonalvastagság jelöli. A 8 összekötő szál vezetésére a 2-2/0-0 vagy a 4-4/0-0 fektetési séma ajánlható, minthogy ezekben az esetekben a 8 összekötő szálak voltaképpen párhuzamosan helyezkednek el a 6 vetülékfonalakkal, és így minden további nélkül a hurkolásba besorolhatók. Fennáll azonban a 2. ábrán föltüntetett lehetőség is, vagyis hogy a 8 összekötő szálakat hurokképző keresztszálakként alakítsuk ki, és a 2-0/0-0 fektetési séma szerint vezessük őket. A 7. ábrán adjuk meg a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló egyik lehetséges berendezést, amely lényegében az ugyanazon szövő- vagy hurkológépen előállított és szétválasztható 8 összekötő szálak segítségével egyesített 7 tartószalagokat, és a 2 zártagsorokat összeterelő 10 egyesítő szervből a 11 összeerősítő szerkezetből, valamint a 12 továbbítószerkezetből áll. A 11 összeerősítő szerkezet a kiviteli példa esetében a 13 varrógépként van kialakítva. Egyébként az ábrán föltüntetett megoldás esetében négy darab egymással a 8 összekötő szálak segítségével egyesített 7 tartószalagot a 10 egyesítő szerv közösen viszi a 13 varrógéphez, míg a négy darab 7 tartószalagból álló 1 textilpályát a 13 varrógép előtt elhelyezett 14 szétválasztó szerv két darab egymástól független 1 textilpályává osztja széjjel. Mindenképpen követelmény a 7 tartószalagok szélessége mentén a gyártási ingadozások hátrányos kihatásának kiküszöbölése. Az ábrán föltuntetett berendezés esetében két egymással egyesített 7 tartószalagot a hoz/ájuk csatlakozó 2 zártagsorokkal együtt vezetjük a 13 varrógéphez, ahol egymással összevarrjuk őket. A varrási műveletet követően a 7 tartószalagokat egyesítő 8 összekötő szálakat elvágjuk, és ezáltal az előállított villámzár két db 7 tartószalagját egymástól szétválasztjuk. A 7. ábra olyan villámzár keresztmetszetét mutatja, amelynél a 2 zártagsorokat varrott kapcsolattal való rögzítés útján erősítjük föl a hurkolt 7 tartószalagra. Emellett a 7. ábrán a hurkolt 7 tartószalag profilozott szerkezeti fölépítése is látszik, ahol az egyes 3 szempálcákat a 15 pálcahornyok választják el egymástól. A varrás nyomvonalát a 9 szalagszélt határoló 15 pálcahornyokon keresztülvezetjük. E megoldásnál a 9 szalagszélt képező 3 szempálcák már a 7 tartószalagnak a hurkológépen való előállításakor a 8 összekötő szálak fokozott megfeszítése következtében annyira ki vannak tágítva, hogy a 15 pálcahoronyba beleszúró varrótű számára elegendő méretű behatolási szélesség adódik. A varrási művelet során a 16 varrat egyenletesen beágyazódik a 15 pálcahoronyba. A 8 összekötő szálak szétválasztása után a 9 szalagszélt képező 3 s/empálcák kifordulnak, és így a 16 varrat legalább részben el van takarva, és meg van védve. A 9. ábrán egy olyan 1 textilpálya lerakási sémája van föltüntetve, amelynél a 2 zártagsoroknak a 17 hurokmentes zónán keresztül való becsúsztatással 4