164811. lajstromszámú szabadalom • Textilszalag a zárótagsorok felerősítésére húzózárak előállításánál

3 164811 4 záróelemsorok közötti, várással biztosított kapcsolat előállításának gyártási fokozatában. Állandó gyártási ellenőrzésekre van szükség, ami az automatizálási törekvéseket jelentős mértékben korlátozza. Az előzőekben a szőtt textilszalgokra ill. húzózárak ezekkel gyakorlatilag azonos tartószalagaira vonatkozóan említett hátrányok fokozottan érvényesek hurkolt textilszalagoknál vagy tartószalagoknál, mivel a hurkolt áru hurokkötésének rugalmassága a gyártási eljárás során befolyásolja a feszülést és nagyobbítja az említett tűréseket. Ehhez járul még, hogy ilyen tartószalagok szélességi irányban gyakran és könnyen felkunkorodnak, ami járulékos nehézségeket eredményez a tartószalagok és záróelemsorok közötti, varrással biztosított kapcsolat előállításának gyártási fokozatában. Mindez oka lehet annak, hogy a gyakorlatban alig ismertek hurkolt tartószalagokkal készült húzózárak, - jóllehet hurkolt textilszalagokat rendszerint olcsóbban lehet gyártani, mint szőtteket. A találmány alapjául szolgáló feladat: olyan textilszalagot hozni létre, amely húzózárak tartószalagjaként való alkalmazás esetén az említett tűrési problémákat és működési hátrányokat megszünteti, -éspedig nagy gyártási sebesség mellett is. A találmány textilszalag a záróelemsorok felerősítéséhez főként húzózárak előállításánál hurokpácikákat képező fonalakból és vetülékfonalakból hurkolt anyag formájában kialakítva. A találmány lényege, hogy legalább két tartószalag, egy vagy több összekötőfonal segítségével széles textilszalaggá van összehurkolva és az összekötőfonal vagy az összekötőfonalak felfejtésével önálló, állékonyszélű tartószalagokra különíthető el. Az összekötőfonalnak vagy az összekötőfonalaknak ez a i felfejtése a záróelemsorok és tartószalagok közötti rögzítés létrehozásának gyártási fokozatában következik be, varrással való felerősítés esetén a záróelemsorok rávarrásakor vagy a rávarrás után. - A találmány mindenekelőtt abból a flismerésből indul ki, hogy a tartószalagok előállításánál egy meghatározott, azonos időben, azonos helyen készült húzőzárat illetően a bevezetőben említett tűrési problémák akkor szüntethetők meg, ha biztosítva van, hogy az azonos helyen, azonos időben előállított tartószalagok mindjárt mint párok együttmaradnak, míg a záróelemsorok a tartószalagokkal összekapcsolásra nem kerülnek vagy összekapcsolva nincsenek. *A találmány szerint tehát egy tartószalagok előállítására szolgáló textilszalag legalább két egyesített tartószalagból áll, melyet a záróelemsorok és tartószalagok közötti rögzítés létrehozásának gyártási fokozatához vezetnek. A találmány keretében minden további nélkül lehet kettőnél több tartószalagot is az említett módon egy tartószalaggá egyesíteni. Ilyen textilszalagok nehézségek nélkül előállíthatók síkhurkológépeken (lánchurkológépeken vagy lánckötőgépeken) vagy körhurkológépeken is, éspedig úgy, hogy az összekötőfonal vagy az összekötőfonalak felfejtése után állékonyszélű hurkolt tartószalagok maradjanak meg. Emellett megvan a lehetőség, hogy a tartószalagok szerkezetét a húzózártechnológia különleges követelményeihez lehessen igazítani: Ehhez a találmány számol azzal, hogy a tartószalagok rojtokból, sávolyból és vetülékből vannak felépítve. Ennek különösen az az 1 előnye, hogy a fonalvastagságoknak és a rojt és/vagy sávoly és/vagy vetülék fektetésének a változtatásával a találmány szerinti textilszalagból leválasztott tartószalagok tulajdonságai széles körben beállíthatók. Ebben az összefüggésben a találmány azt ajánlja, hogy a 5 tartószalagok szélső fonalai rojttal és/vagy sávollyal és/vagy vetülékkel legyenek megerősítve. A megerősítés abból állhat, hogy a megfelelő fonalakat kétszeresen fektetik be, vagy vastagabb fonalakat alkalmaznak. Ezzel az intézkedéssel mindenesetre elérhető, hogy a tulajdonságok, például a hurkolt tartószalagok nyúlási tualjdonságai hossz- és/vagy keresztirányban, a működési és üzemi követelményeknek megfelelően beállíthatók legyenek. Ezen 15 túlmenően ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy egyenlőtlen a vastagsági eloszlás, az a tartószalag szélességén belül kiegyenlítődik. A tartószalag vastagsági eloszlásának ilyenfajta kiegyenlítése a találmány további javaslata szerint azáltal is elérhető, hogy a tartószalagok közepe a vetülékfonalak kihagyása révén körülbelül ugyanolyan vastagsággal rendelkezik, mint a tartószalagok szélei. Ilyenfajta intézkedés különösen akkor ajánlható, ha a 25 tartószalag szilárdsági és nyúlási tulajdonságait illetően nem támasztanak külön igényeket. Minden esetben ajánlatos azonban, a találmány tanítása szerint, az elrendezést úgy választani, hogy a vetülékfonal legalább három hurokpálcikán át, előnyösen négy hurokpácikán át fusson. Ezáltal a tartószalag rugalmassága, hosszanti irányához képest keresztben, különösen lecsökken. Háromnál kevesebb hurokpácikán át való vetülékfonalvezetés mellett a 35 rugalmasság keresztirányban igen erősen megnövekszik, ami húzózárakhoz készült tartószalagoknál nem kívánatos. Az összekötőfonalak vezetésére is, amelyekkel az egyes tartószalagok széles textilszalaggá vannak összehurkolva, több lehetőség van. A tartószalagokat emellett mindig úgy kell összekapcsolni, hogy a szétválasztásig minden igénybevételt felvegyenek anélkül, hogy a tartószalagok egymáshoz képest 45 eltolódjanak. Különösen előnyösként a találmány azt javasolja, hogy az összekötőfonalak mint vetülékfonalak legyenek vezetve, előnyös módon 2-2/0-0 fektetésben. Egy ilyenfajta fektetés (a leírás különös részében a fektetésnek ezt a kódját közelebbről 50 ismertetjük) lehetővé teszi az összekötőfonalaknak a hurkolt anyagban a vetülékfonalakhoz képest mintegy párhuzamos elrendezését, mindenesetre úgy, hogy a hurokképző fonalak vezetését ez ne zavarja. 56 Az összekötőfonalak felfejtése után az összekötőfonalak visszamaradó részei zavaró mellékhatások nélkül a hurkolt anyagban maradnak, mivel ezek a hurkok összetartásához nem járulnak hozzá. Az összekötőfonalak elrendezésének másik lehetősége a találmány szerint az, hogy az összekötőfonalakat mint hurokképző fonalakat vezetik, előnyös módon sávolyként 2-0/0-2 fektetéssel. Ez az elrendezés különösen akkor ajánlható, ha sávoly és 65 rojt a tartószalag szélének tartományában erősített kivitelben készül, hogy a tartószalag rugalmassága hosszanti irányban csökkenjen. Az összekötőfonalak elvileg ugyanolyan anyagúak lehetnek, mint a többi fonalak. Célszerű lehet az is, hogy e célra olyan anyagot veszünk számításba, amelynek olvadáspontja alacsonyabb, mint a többi fonalé, mivel így az összekötőfonalak egyszerű hőkezeléssel felfejthetők és ezáltal a textilszalag önálló, állékonyszélű 75 tartószalagokká különíthető el. Az összekötőfonalak